Miért olyan homályos, érthetetlen, zavaros ha nem is minden, de igen sok filozófiai, irodalomtudományi stb. szöveg, tanulmány?

Előismeret, olvasottság, tudás kell ahhoz, hogy az ember ilyeneket el tudjon olvasni és megértse.

Ez ugyanolyan, mint a matematikánál. Az átlagember számára homályos, zavaros hieroglifák egymásutánja az egész. Ha megvan a megfelelő tudásod, akkor viszont értelmet nyer. Egy filozófiai vagy irodalomtudományi vagy pszichológiai (vagy akármilyen tudományos szakszöveg) is ugyanígy működik.

Gyakran azért tűnik annak, mert nem hétköznapi fogalmakkal operál, hanem elvont fogalmakkal, sőt gyakran ezek egymásra épülnek, egymásból következnek, vagy egymásra utalnak, így a megértéshez néha több rétegben is ismerni kell kapcsolódó hátteret.

Sután fogalmazva mondhatjuk, hogy az elvont gondolkodás csúcsát jelenti pl. a filozófia. A "holnap lehet, hogy esni fog az eső" is már eléggé elvont, de ezzel sűrűn találkozunk. Viszont olyan dolgokat, amik kívül esnek a napi problémákon, néha nehéz leírni másképp. Vagy akár hétköznapi dolgokat, de olyan aspektusban, amire soha nem gondoltunk.

Röviden: mert nem vagy elég felkészült a a befogadásra.

Sajnos ez ilyen egyszerű megfejtés. A többiek is ezt mondták lényegében.

Valójában ezt a művet tényleg elég nehéz befogadni, akkor is, ha az ember kellő előképzettséggel rendelkezik. Minden egyes filozófus a munkássága során reflektál az elődökre, így nem tudod megérteni akkor, ha nincs átfogó képed több, mint 2000 év filozófiai hagyományáról. Ezzel nem azt mondom, hogy akkor minden egyes filozófus munkáját el kellene olvasni, hanem a főbb tézisekkel tisztában kell lenni. Itt van pl. mindjárt a platóni ideatan, ami - így, vagy úgy - de végig kíséri a filozófiatörténetet, hiszen reflektálnak rá az egyes filozófusok, vagy kritikusan, vagy a saját téziseik alátámasztására használják.

Azzal a fordulattal szintén érdemes tisztában lenni, ami Descartes filozófiájával történt; enélkül nem érthető meg Kant, majd a későbbiek folyamán Heidegger sem.

Az egyes fogalmak, amiket a műveiben Heidegger használ, egyáltalán nem homályosak. Pontosan lehet definiálni, mit ért pl. a Dasein fogalom alatt, mi a különbség a kézhezállóság, és a kéznéllevősség között stb.