Miért jelentős a III. Béla királlyal kapcsolatos DNS-vizsgálat eredménye?

Kenyerem javát már megettem. Így azok az állítások, hogy

"Úgy látszik, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a finnugor nyelvrokonság nem genetikai rokonságot jelentett eddig sem. " vagy

"a finnugor NYELVROKONSÁG és semmi köze a GENETIKAI rokonsághoz!" valamint

más honlapokon is olvasható, számtalan hasonló tartalmú bejegyzések

teljes mértékben hamisak.

Annak idején minket erre tanítottak: rokonságban vagyunk a finnekkel, észtekkel, stb-kel. Ezt minden egyes velem azonos korú vagy nálamnál idősebb személy meg tudja erősíteni.

Be kellene látniuk a finnugrisztikával foglalkozóknak vagy a finnugrisztikához ragaszkodóknak azt, hogy tévedtek.

Miért félnek ettől?!?

Emberi dolog, és nem ők lennének az egyetlenek a tudományok történetében, akikkel ez megtörténik, megtörtént..

Átváltoztatni az eredeti elméletet most már "csak" nyelvrokonságra?!?!?

Ez meglehetősen szánalmas igyekezet - bár lelkileg megérthető - főként azok szemében, akik saját tapasztalatukból tudják, hogy ez nem így van.

A fiatalabbakat még megtéveszthetik, de előbb-utóbb ők is rá fognak jönni az igazságra.

Akkor már tudományos tévedésük erkölcsi bukássá is fog válni.

Nem éri meg!. Tehát: ne tegyék! Ne görcsöljenek!

"Ennek a vizsgálatnak semmiféle tudományos, vagy kulturális jelentősége nincs. Pusztán "érdekesség". "

Ez a megjegyzés a Tudományok kategóriájában??

Hatalmas tévedés, tájékozatlanság, tudatlanság.

Ugyanis a DNS-vizsgálatok megbízhatósága - ha a mintavételezés körülményei megfelelnek a módszer által megkívántaknak – csaknem 100 %-os, szemben a régészeti leletekéivel, s nem is beszélve a történelemkutatás egyéb forrásaiból nyert eredményekről.

III. Béla csontleletei esetében nincsenek kételyek.

"...... Nem tudhatjuk hogy valamikor egy titokban maradt félrelépés nem szakította meg az Y kromoszóma továbbörökítését."

Ez nem a királynőkre vonatkozna inkább? mármint a félrelépés.

mert az Y-kromoszómát az apák örökítik, vagy rosszul értelmeztem eddig néhány jó hozzászólást?

Az R1a egy tág haplocsoport, modern vizsgálatokkal már jóval részletesebb adatokat lehet kinyerni a DNS-ből, amik időben közelebbi közös őstől való egyenes leszármazást jelölnek. Lényegében csak azt kell elképzelni, hogy az R1a csoportján belül, számos kisebb csoport létezik, azokon belül pedig megint kisebbek. Ezeknek a kisebb csoportoknak elterjedésük is korlátozottabb, nagyobb információértékkel bírnak. Ezeket szubkládoknak hívjuk.

Az eredeti tanulmányban közölték az Y-kromoszóma pár pontján elhelyezkedő STR számait, ezekből nagy valószínűséggel meg lehet állapítani a haplocsoportot,kládot. A szubkládok megállapításához az SNP-k vizsgálatára lenne szükség. Enélkül bizonyosan valóban csak az R1a megállapítása lehetséges, azonban az STR értékek alapján is lehet szubkládot valószínűsíteni, ám ezek a "jóslatok" nem megbízhatóak, nem kezelhetőek tényként, megerősítést igényelnek.

Az STR értékek alapján pedig több genetikával foglalkozó szervezet honlapján is, amik közölték a tanulmányt, az R1a-z93-as ágát valószínűsítették Bélánál.

Ez az ág bronzkori vándorlások útján jelent meg Közép-Ázsiában, és domináns volt az indo-iráni népek őseinél. Jelentős volt későbbiekben a török nyelvű népek között. Finnugor nyelvű népeknél is, ugyan kevésbé jellemzően de előfordul. Érthető hiszen vándorlások útján elsősorban az eurázsiai sztyeppövezetben, Közép-Ázsiában, Dél-Ázsiában és a Közel-keleten terjedt el az R1a ezen ága. Ez az ág Magyarországon, és egyes keleti-európai népcsoportokat leszámítva egész Európában ritka.

Érdekesség hogy Káslerék tanulmánya közölte, egy ma élő délvidéki férfi adatbázisban talált STR értékei alapján lehetséges hogy az Árpád-ház egyik élő leszármazottja.

A lényeg hogy a DNS további elemzésével, több pontos és fontos adatot nyerhetünk. Az Y-kromoszóma haplocsoportjainak megállapítása honfoglalás-kori temetőkből egyébként is egy sürgető hiánypótlás lenne. Eddig javarészt a mitokondriális DNSből vontak le következtetéseket, többszáz minta alapján, míg az Y- kromoszómát kevesebb mint tíz mintában vizsgálták sikeresen. Pedig a nomád vándorlásokban a férfiak gyakran dominánsabbak voltak létszám tekintetében, így nagyobb jelentősége lehet a férfiági elszármazás vizsgálatának. Ezért minden újabb kutatásnak ebben az irányban nagy jelentősége van, kiváltképpen ha a honfoglalást vezető dinasztia haplocsoportját sikerült megállapítani, mivel ezután korábbi sírokból is azonosítani lehet a ház tagjait.