Mi a véleményetek Elagabalus római császárról? Milyen lehetett őalatta élni?

"Időnként a császári palota előtt pózolt nőnek öltözve és őmagát nőnek vallva, és a prostitúcióból bejött pénzt az államnak adományozta."

Istenem, ma hány ember szeretné, ha lehetősége lenne seggbek**ni valamelyik politikust, pláne, ha még az államkassza bevételét is növeli :D

a kérdező elábrándozott, milyen lehet "őalatta élni"

Nincs itt semmi látnivaló kérem, oszoljunk.

Érdekes, olvasgattam Rómáról, de róla nem tudtam semmit. Olvasom, hogy három felesége is volt?

Szerintem ha akkor éltem volna, érdekelt volna a személyisége, de nem örültem volna, ha ő a császárom, hiszen a leírás alapján nem volt megelégedve az életével egyáltalán, az ilyen vezető pedig veszélyes. De ha nem császár lett volna, hanem előadó, mint Lady Gaga most, akkor biztos nyomon követtem volna az életét.

"Mi a véleményetek Elagabalus római császárról?"

Egy idióta buzernyák volt, akit hatalommal ruháztak fel és súlyosan vissza is élt vele, kegyetlenkedett stb...

Megérdemelte a sorsát.

"Milyen lehetett őalatta élni?"

Attól függ hogy milyen társadalmi osztályba tartoztál. Ha rabszolga vagy egyéb hasonló nem római polgár akkor ugyanolyan rossz mint előtte és utána volt.

Ha római polgárként esetleg gazdag római polgárként volt az uralkodód akkor ugyan olyan jól élhettél mint előtte vagy utána.

Kivéve ha tényleg közvetlen "alatta" volt az illető akkor nagyon rossz lehetett.

Illetve ha szenátor vagy ellenlábas volt az illető na nekik nagyon nagyon x@r volt.

"

"Időnként a császári palota előtt pózolt nőnek öltözve és őmagát nőnek vallva, és a prostitúcióból bejött pénzt az államnak adományozta."

Istenem, ma hány ember szeretné, ha lehetősége lenne seggbek**ni valamelyik politikust, pláne, ha még az államkassza bevételét is növeli :D

"

Istenem mekkorát röhögtem ezen.

De nagyon nagyot talált is! :D

Zöld kéz!

Hát amit én olvastam róla az alapján egyáltalán nem volt annyira mókás alak és inkább örülök, hogy nem egy korban élek vele, ezt például azért csatoljuk már ide, hogy valójában milyen egy elmebeteg volt ez az embernek nehezen nevezhető élőlény:

"Császári arcképcsarnokunkban Heliogabalus az egyetlen, aki többé-kevésbé szórakozásból űzte a halottidézést; unalmas óráit akarta elütni vele. Ehhez valamiféle torz, kifacsart keleti szertartásrendet használt, amely borzalmasnál borzalmasabb emberáldozatokat írt elő. Ekkoriban kezdett uralkodóvá válni a nekromanciában az a nézet, amelyre már a perzsa hagyományanyag ismertetésekor is utaltunk: hogy ti. az elhunytak szellemei annál hasznavehetőbbek, minél fiatalabbak és előkelőbbek voltak a haláluk idején. Jövendőt mondani például csak az a lélek képes, amely kilenc hónapnál kevesebbet élt az anyagi világban.

Nos, Heliogabalus rendeletére valóságos hajtóvadászat indult a birodalomban a rangos családból származó ifjak, kisgyermekek és csecsemők összefogdosására. Ezeket a szerencsétleneket aztán hol megnyúzták, hol elevenen eltemették, hol bunkóval törték apróra a csontjaikat. Az udvari nekromanták ugyanis azt hirdették, hogy minél többet szenved az áldozat, annál hathatósabb lesz a közbenjárása a túlvilágon. Ugyanezen okból kímélték meg a császári pribékek az árvákat és félárvákat; tudniillik az áldozat értékét az apa és az anya gyásza is növelte."