Az amerikai polgárháború harcoló felei közül melyikek szimpatikusabbak számotokra: az északiak vagy a déliek? Miért?

Nekem az USA nem szimpatikus, se a történelme, se a kultúrája, se a Hollywoodi giccsei, én európai vagyok, abban is magyar.

Most a rabszolgaságot kivéve, muszáj háborúzni, ha a lakosság nem akar konföderációt?

Szerintem túl sarkos nézőpont, hogy az északiak küzdöttek a rabszolgák felszabadításáért.

Északon vadkapitalizmus volt, nulla szociális érzékkel "kizsákmányolták" a tőkések a szegényeket. Nagyon sokáig a munkások embertelen körülmények között dolgoztak éhbérért borzasztó körülmények között az ipartelepeken. Igaz, hogy a törvény szerint szabad emberek voltak, és voltak jogaik stb., de a gyakorlatban nem tudom, mivel volt ezeknek az embermillióknak a sorsa jobb, mint délen a rabszolgáknak.

Persze, elítélendő, hogy a rabszolgaság bevett gyakorlat volt délen, sőt, törvényileg legitim gyakorlatnak számított, nem ezzel akarok vitatkozni. De azt is látni kell, hogy északon sem tartották sokra a fekete bőrű embert, az USA-ban az 1960-70-es évekig meg voltak bélyegezve, másodrendű állampolgárnak számítottak. Szegregálták őket a mindennapokban, nemcsak az oktatásban, a hadseregben nem lehettek főtisztek sokáig stb. Még Roosevelt sem fogott kezet a néger olimpiai bajnokkal 1936-ban a bőrszíne miatt. Szerintem kicsit álságos dolog, és tényleg az északi utólagos médiaferdítés okozza azt, hogy olyan tévképzet van az emberekben, hogy a polgárháború alatt a rabszolgaságért küzdöttek.

A valóságban a rabszolgaság csak egy ügy volt a sok között, a felszínen sokkal bonyolultabb törésvonalak voltak, és inkább gazdasági-politikai jellegű volt észak és dél ellentéte, és nem morális (morális kérdések miatt nem törnek ki háborúk, a morális kérdéseket inkább csak rá szokták erőszakolni a közbeszédre, mert úgy mindenki jobban el tudja hitetni a saját igazát).

A valóságban azért tört ki a háború, mert észak és dél eltérő gazdasági fejlődésen ment keresztül, és ami északnak jó gazdasági irányvonal volt (az egész USA politikáját inkább az északi politikusok határozták meg), az a déliek számára kifejezetten hátrányos volt. A déliek nem szerettek volna egy Washington központú, erős, centralizált államot, amely a kereskedelmet is meghatározza (protekcionista gazdasággal, amely az iparnak kedvez stb.). A déliek szabadon akartak kereskedni, délen nem volt ipar, hanem nagybirtokrendszer volt, ahol gyapotot termeltek. A gyapotkereskedelemnek (mivel nyersanyag, és a protekcionizmus a nyersanyag kivitelnek káros) kifejezetten ártott az északiak irányvonala, így a déliek egyre inkább megkérdőjelezték Washington centralizáltnak látszó hatalmát. A rabszolgaság kérdése csak egy színtér volt, amelyre felhúzták ezt a vitát, de a valódi ellentét gazdasági volt, és nem morális.

Így nehéz is eldönteni, hogy kivel szimpatizáljon az ember, mindkét félnek megvoltak a saját érdekei, azokat próbálták érvényesíteni, és ennyi. És igaz, hogy északon sokakat felháborított a rabszolgaság, voltak mozgalmak is (abolicionalizmus), de nem lehet mondani, hogy ez tömegjelenség volt, a többséget hidegen hagyta a dolog. Nem véletlen, hogy még száz év múlva is komoly belpolitikai téma volt a szegregáció az egész országban...

A déliek vereségének több oka van. Egyrészt politikailag nem voltak olyan egységesek, mint az északiak (ennek az az oka, amit az előző válaszomban írtam).

Másrészt, és ez sokkal fontosabb: minden fiatal államnak a kezdeti legfontosabb lépése az, hogy ha nemzetközileg elismerteti magát, mert ez legitimizálja a létét, illetve ez magában rejti a külföldi hatalmak bevonását a háborúba az ellenfél ellen, illetve a külföldi hatalmak segítségét is. Ez viszont a Konföderációnak nem sikerült, az angolok sem kockáztatták meg, hogy dél elismerésével kivívják az észak esetleges hadüzenetét.

És ami a legfontosabb ok: észak több népességgel rendelkezett, valamint az ipar az ő kezükben volt. Fegyverkezésben, utánpótlásban így hamar elsőbbségbe kerültek. Emellett sikerült nekik blokád alá vonni a tengeren is a déli államokat, teljesen elvágva őket így a külvilágtól. Ez magával vonta azt, hogy amíg észak el tudta magát látni fegyverrel, a katonákat élelemmel stb., illetve a külfölddel is tudott kereskedni, addig a dél lassan elsorvadt, mert élelmiszer-hiány lépett fel, mivel nem volt iparuk, a hadseregben lőszerhiány, élelmiszerhiány, felszereléshiány keletkezett, az éhínség magával vonta a morál romlását, a hátország elfásulását és a csempészet megjelenését, ami belső zavarokhoz vezetett. A csatatéren pedig egyre nagyobb veszteségeket szenvedtek, 1863-tól már egyértelműen észak dominált, dél defenzívába szorult.

A személyes bátorság és a hasonló dolgok lehet, hogy szimpatikusak, de ez már egy modern háború volt, és a modern háborút a logisztika, a gazdaság, a külföldi kapcsolatok stb. dönt el (bár ez igazából mindig is így volt a történelemben, de a 19. századtól különösen).

Annyira küzdöttek a rabszolgák felszabadításáért, hogy ma már szinte mindenki rabszolga, csak nem tud róla.

Ím:

[link]