Laboratóriumi vizsgálattal gyakorlatilag bármiről megállapítható, hogy mikből tevődik össze, és felírható kémiai képletekkel?

Többé-kevésbé igen, de azért ne felejtsük el, hogy a kémiai képlet nem ad meg minden infót az anyagról.

Egy példa:

"A radon-difluorid nemesgázvegyület, képlete RnF2. A radon könnyen reagál a fluorral, melynek eredményeként szilárd vegyület keletkezik, ám ez elpárologtatás közben elbomlik, ezért a pontos összetétele ismeretlen. Elméleti számítások szerint elképzelhető, hogy – a többi kétkomponensű nemesgázvegyülettel ellentétben – ionvegyület"

[link]

Na ja, a vizsgálat maga befolyásolja a vizsgálandót.

Nem árt előre tudni, milyen anyagokat keresünk, különben tényleg benne van a pakliban, hogy a vizsgálati módszerünkkel éppen megsemmisítjük a keresendőt.

Az elemi összetétel azért elég biztonsággal belőhető, de a vegyületeknél tényleg van kehe a dologgal.

Csak hogy a példáidnál maradjunk, egy szelet parizerben található vegyületekről semmilyen módszerrel nem tudsz kimerítő listát adni, annál az egyszerű oknál fogva, hogy jelenleg még nincs teljes metabolit-profilunk semmilyen élőlényre.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a parizerben ott van isten tudja hány csirke/disznó egyedi DNS-e és az ezalapján legyártott, szintén valamennyi egyediséget tartalmazó fehérjéik, ezek random pontokon feltöredezett vagy lebontott peptidei, az állatok bőrén, nyálkahártyáikban élt baktériumfajok százai, megint csak egyedi DNS-sel és fehérjékkel.

Sehol nem vagyunk még ahhoz, hogy ezeket mind le tudjuk mérni és írni, meg hát igazából nem is akarjuk, és nem is tudnánk mit kezdeni vele.