Nektek nem demotivalo az hogy valaki mas (USA, Kina) mindig elorebb jar?

Szóval összességében aki tudományban és műszaki fejlesztésben dolgozik, az pontosan tudja milyen brutálisan belassult a technológiai fejlődés.

Csak pár dolog amit nemrég láttam USA-ban egy Air Space múzeumban:

1961 Holdraszállás, egy akkori számítógép teljesítményével

1969 Concorde, sugárhajtású hangsebesség 2x-vel haladó civil utasszállító, 3h NY-London táv

1981 Az első űrsikló

...

Azóta 1960-90 között ilyen áttörések voltak, amiből azóta mi maradt? Optimalizálások csak, de látható, hogy mennyire belassult minden. Főleg ha valaki ilyen területen dolgozik, elég demotiváló tud lenni, hogy 5-10 évig dolgozik az életéből napi 8-12 órát egy 40 fős csapat részeként, ami amúgy egy apró előrelépés, és le se hozzák a hírek.

Ezzel csak azt mondon, hogy aki a 60-70-es években élt, az méltán hitt benne, hogy beköszönt az űrkorszak és superjetekkel repülünk órák alatt kontinenseket át. 2019-ban...

Ehelyett ott tartunk hogy lezuhan három 737-es mert bugos volt az átesésgátló szoftvere.

#11

Milyen áttörés volt 1990 óta? Mondjuk többtéglányi monstrumoktól eljutottunk az 5G-ig.

Egy túrót lassult be a fejlődés. Annyi van, hogy az űrverseny már senkinek sem fontos.

"Szóval összességében aki tudományban és műszaki fejlesztésben dolgozik, az pontosan tudja milyen brutálisan belassult a technológiai fejlődés."

Nem, nem lassult le.

Szedhetsz össze példákat alátámasztani, de minimum tízszer annyit lehetne hozni ellene.

"1961 Holdraszállás, egy akkori számítógép teljesítményével"

amit elismerten csakis a hidegháború és az oroszok lenyomása indikált, USA-t csaknem csődbe vivő költséggel.

Persze, a tudomány rengeteget profitált belőle. De szerintem mai napig senki nem tudja megmondani, hogy ez a profit pariban van-e a költséggel.

Tény, hogy később, emberek nélkül, automata szondákkal simán megtudhattunk volna ennyit a Holdról, olcsóbban.

"1969 Concorde, sugárhajtású hangsebesség 2x-vel haladó civil utasszállító, 3h NY-London táv"

1. sosem lett gazdaságos, ezért is állt le.

2. csak az óceán fölött mehetett hangsebességgel, a hangrobbanás miatt.

Ma végre tart ott a számítógépes modellezés, hatómű-technika stb. hogy lehet olyan gépet tervezni, ami a mai technika révén hangrobbanás nélkül, üzemanyag-gazdaságosan, alacsony emisszióval (még egy tétel, ami kinyírta a Concodre-ot!) képes lehet nyereségesen szállítani hangseb. felett.

De a kifejlesztés ma is egy vagyon.

"1981 Az első űrsikló"

Ami szintén egyrészt hidegháborús fegyvertény volt plusz kellett Reagan csillagháborús terveihez, másrészt nagyon alulkalkulálták a fenntartási költségét. Két tragédia is mutatja, mennyire pengeélen táncolt az egész a biztonság és a viszonylagos gazdaságosság (nem, gazdaságos sosem volt, de "kinyöghetően drága") határán.

...

"Azóta 1960-90 között ilyen áttörések voltak, amiből azóta mi maradt?"

Ezernyi egyéb fejlesztés, ami nem politikai célokért tesz kockára emberéleteket és nyel el értelmetlen milliárdokat.

Nézz csak utána, példáulott az ITER.

A világ eddig legnyagyobb nemzetközi beruházása, rengeteg ország részvételével, a mai csúcstechnika élén. És ismerjük el, a fúziós energia egyike a legfontosabb aszükséges áttöréseknek.

"Optimalizálások csak"

Hát állatira nem.

Csak jobban szét kéne nézni a tudományos világban.

Privátszféra űrtechnika. 100%-ban újrahasznosítható rakétafokozatok.

Számítógép-agy interfész.

Idegi kapcsolatok pótlása elektronikával.

Emberi szövetek 3D nyomtatása!

Magasszintű robbotechnika.

Önfejlesztő AI.

100%-os gyógymód a megfázásra !!!!!!!!! (erről mondták évszázadon át, hogy sosem lesz).

Beindult a közlekedés teljesen emissziómentesre váltása.

Sorolhatnám.

"Főleg ha valaki ilyen területen dolgozik, elég demotiváló tud lenni, hogy 5-10 évig dolgozik az életéből napi 8-12 órát egy 40 fős csapat részeként, ami amúgy egy apró előrelépés, és le se hozzák a hírek."

Csak ebből hibás következtetés azt levonni, hogy mindenhol stagnál a tudomány.

Ez olyan, mintha abból, hogy 20 éves benzines Suzukival járok, levonnám azt a következtetést, hogy nincs is Tesla.

Lehet példákat hozni, de egyéni áttörések ma már nincsenek. Mindenki mögött nagyon komoly csapatok vannak, és egy project 5-10 év. Ez tény.

Magyar labor ide vagy oda, a tudomány milliószor drágábbá vált, és az egyéni teljesítmény ma átalakult egy hangya életévé kb. Csak pár évtizede még tintával töltögette fel az agyakat a professzor, meg egyszerű mikroszkóp alatt nézegették a sejteket és fél oldalas Nature cikkeket jelentettek meg egyetlen szerzővel, óriási áttörésekkel.

Amiket felsoroltál azok mögött ma akár 4-6 nagyságrenddel több pénz és csapat van. Pl agy-gép interfész, vagy génterápia.

...

Ha nem is stagnál a tudomány, de a költségei sokszorosára nőttek és felaprózódtak az eredmények.

A tudomány hőskorának biztosan vége sajnos.

Át kéne értékelni a világról alkotott felfogást.

A bunkó után a kampót kitalálni főleg egy ember tudja. A DNS-hez 1953-ban kellett vagy 5-6 rendkívül okos ember és néhány labor személyzete. Az atommagkutatáshoz csapat kell a bonyolultsága miatt.

Persze, a kampó „megalkotása” ingyen van. A DNS már drága volt. Az atommagkutatást csak néhány ország engedheti meg magának. De a döntő mégis a bonyolultság. A kampóhoz szükséges ész a korabeliekhez képest nagyságrenddel lehet több, a maihoz meg kevesebb. De főleg egy ember elég hozzá. Az atommag szerkezetében az áttöréshez annyi ismeret kell, amihez intézmények kiváló szakértőinek garmadája szükséges. Ők mind rendkívüliek az utca emberéhez képest, de többnyire esélyük sincs a hírekbe kerülni.

A lassulás egy területre igaz abban az értelemben, hogy a bonyolultsággal arányos a rá fordítani szükséges idő. Azonban ha akár egy terület (fizika, biológia, régészet, bármi) eseményeit nézzük, akkor azonban az időegységre (évre) jutó szám nő. Csak példálózva: az informatikában mennyi idő kellett az 1G-ről a 2G-re lépni? És mennyi 3G-ről a 4G-re? És mindez azért, mert a technológia egyéb területei ontják az újszerűséget.

A mai szociológusok legfőbb gondja, hogy miképpen újuljon meg az oktatás, hogy az emberiség döntő többsége ne szakadjon le végleg és elérhetetlenül a kor ismereteitől. Ma a fejlődés annyira felgyorsult, hogy a hagyományos oktatás alkalmatlan a követésére (pláne továbbadására).

A hőskor, mint neve mutatja, a kezdetek jellemzője. A kezdetek elmúltak, most a javában vagyunk már. Itt nem hőskor az érdekes, hanem az, hogy az egyén mennyire képes élni a technológiai lehetőségekkel. Ahogy e rovatot olvasgatom, úgy tűnik errefelé egyre nehezebben, sőt, megkockáztatom, a többség képtelen egyszer s mindenkorra. Mindez pedig azért, mert a sebesség annyira növekszik, hogy már meghaladja az ember klasszikus képességeit.

#16: +1.

S tudományos fejlődésnek éppen ma indult be egy brutális láncreakciója.

Minden tudományos újdonság alapul valami korábbira.

A tudomány "hőskorában" sok feltaláló kénytelen volt párhuzamosan vagy kis késedelemmel egy másikhoz képest újra feltalálni dolgokat, mert nem rendelkezett a megfelelő információval, hogy ezt mások, máshol már megalapozták.

Ma meg GLOBÁLISAN árad minden friss fejlődési infó, a világ ezer helyén felhasználják mindezt és exponenciálisan nő ezzel a közösen ismert alapokra következő magasabb eredmény. Ezt még fokozza a rengeteg nemzetközi együttműködés, plusz az állami kasszák lapulása mellett az egyre erősebb magánszféra támogatás, olyan területeken is, ahol nem is lehet gyors megtérülésre számítani.

Ha körbenézed a világ tudományos híreit, olyan iszonyat hírdömping árad az új dolgokról, hogy már átláthatatlan.

És felfoghatatlan.

Ezért hiszik azt sokan, hogy nincsenek ma kiugró tudományos eredmények.

Nincsenek a fenét. Csak egyszerre annyi, hogy már nem is látod azt, hogy kiugró, mert rengeteg "ugrik ki" egyszerre és belevész a tömegbe.

Ez olyan, mint amikor a nagy csöndben csak pár hang kiabál, az hangosan észrevehető. Ma meg rengetegen kiabálnak és ezért sokan azt hiszik, ma nincs kiugró hangerejű ember. Dehogynem. Csak olyan sok van, hogy egyetlen tömör zajjá olvad, nem hallod ki az egyes hangokat.

Megszoktuk és fel sem tűnik.

Addig voltak a tudományos ugrások feltűnőek, amíg kevés volt belőlük.

"Lehet példákat hozni, de egyéni áttörések ma már nincsenek."

Hát legalábbis ritkák.

Ahhoz valami nagyon extrém, a tudomány fősodrával szemben úszó ötlet, felfedezés kell, hogy kiríjon a tömegből.

Az bizony ritka.

Elmúlt a polihisztorok, egyéni feltalálók kora.

Ahogy #16 is írta.

De láthatóan a mai sok-sok inkább csapatmunkás haladás több, gyorsabb eredményt hoz, ezért én nem sírom vissza.

Lehet felhasználóként csak az tűnik fel, hogy ömlenek az technológiai áttörések.

Ellenben aki ezeken a területeken dolgozik, az pontosan tudja, hogy amit mondjuk az Index/Origó/Ipon stb lehoz tudományos rovatban, az 1-1 olyan project vagy publikáció ami mögött 5-15 év munkája van minimum, hatalmas csapatokban.

Az egységnyi intelligencia nem növekszik, a hőskor elmúltával pedig egyre inkább jelentkezik a fásultság, motiválatlanság a kutatókon. Erről rengeteg publikáció szól.

Többek között nagy lapok írnak arról hogy mekkora százalékban lesznek depressziósok a PhD hallgatók.

A hőskor vége miatt komoly veszély fenyegeti szerintem a fenntartható tudományt.

Egyedül a gazdasági drive tartja életben főleg.

"A hőskor vége miatt komoly veszély fenyegeti szerintem a fenntartható tudományt."

Hát, ha valaki azért kezd bele, mert személyes világhírról álmodik, annak tutira demotiváló.

De nézd csak mondjuk a fúziós energia kutatóit. Akik az ötvenes években dolgoztak rajta, tudniuk kellett, hogy az ő életükben már nem lesz ebben áttöréses eredmény, mégis dolgoztak rajta, a jövőnek.

Ezek szerint számukra nem az ambíció volt a motiváció.