Ha elméletben beküldenénk egy kamerát egy fekete lyukba, onnan ki tudnának jönni a videójelek?

Nem.

A jelek elektromágneses hullámok (rádió, fény, gamma sugárzás, x-ray stb), tehát nem tudnak kijutni az eseményhorizonton belülről.

Eleve a kamera is azon nyomban megsemmisül.

Egy valami tud kijutni a feketelyukból, "párolgás" által, az pedig az energia/tömeg.

Az is speciális Hawking-sugárzással és az sem magából a feketelyukból származik. A vákuumban folyamatosan részecskepárok keletkeznek, és ki is oltják egymást... Viszont a feketelyuk hatalmas gravitációja "beszívhatja" a pár egyik tagját, míg a másik kisugárzódik, de az eseményhorizonton kívülről. A beesett negatív energiájú tag pedig a fizika törvényei szerint megtalálja az antirészecskéjét és megsemmisül. Így szépen lassan anyag/energia oltódik ki a feketelyukban.

Sokat agyaltak rajta, hogy így esetleg bármilyen információ "megszökhet"...és esetleg teoretikusan rekonstruálható volna bármi ami beesett. Ugyanakkor kvantum szinten zajlik minden és random. Emiatt információ sem jöhet ki. Hawking-sugárzásból sem lehet kinyerni semmi infót.

Ezek szerint a válaszoló és az értékelők nem hallottak a Kerr-féle fekete lyuk tulajdonságairól.

Történelmileg tudjuk, hogy Einstein publikálta az egyenleteit, Schwarzschild meg a háború közben a lövészárokban matematikailag (elsőként) kihozta hogy lennie kellenek fekete lyukaknak, melyeket később Schwarzschild-féle fekete lyukaknak nevezték el. Később meg is figyeltek fekete lyukakat ahogy fejlődött a technika.

Az általános relativitáselméletből több fajta fekete lyuk is kijön matematikailag, ami nem azt jelenti hogy a fizika törvényei meg is valósítják mindet ezek közül.

Kerr-féle fekete lyukból van rá esély kiszabadulni belőle, ha megfelelő lendülettel meg irányból megyünk bele. Így születtek olyan gondolatmenetek is, hogy szándékosan jól irányított mozdulattal a bátor úrhajós belemegy, amikor kijön akkor egy másik világba találja magát. Ha nem tetszik neki az a világ megismétli a műveltet, majd megint majd megint. Ha a 42.-ik világ ugyanaz mint ahonnan kezdte az egészet akkor a múltba találja magát. Az hogy ne legyen időgép akkor végtelen sok világnak kell összekapcsolva lennie. Ez persze az ált. rel. Kerr-féle fekete lyuk fekete lyuk megoldása hozzárakva a saját fantáziánkat, mert nem tudjuk hogy vannak e másik világok, ha vannak is akkor ezek össze vannak e kötve ilyen fekete lyukak által. Erről nem mond semmit az ált. rel. . Szóval ha léteznek ilyen fajta fekete lyukak akkor, ha léteznek is össze vannak kapcsolva más világok a lyuk által akkor oda érkezhetnének a videójelek. Vagy ha nincs összekapcsolva más világgal akkor a múltba érkezhetnének meg a videójelek.

A lepontozó átvitt értelemben vett "professzoroknak" írom első sorban, de amúgy mindenkinek aki olvassa.

Az oldal régebben színvonalasabb volt ennél, legalábbis a Tudományok kategóriában mint most, a sok hozzá nem értő illetve troll pontozó, meg az ilyesmi hozzászólók rontják a színvonalat. Attól nem fog hamissá válni valami tudományos állítás, mert pontozod akárhogy, de fordítva is igaz.

Néhány referencia ezzel kapcsolatban:

[link]

"Az 1960-as években azonban Roy KERR Új Zéland-i matematikus bebizonyította, hogy a dolgokegészen másképpen alakulnak forgó fekete lyuk esetében. Szintén létrejön szingularitás a lyukközépponti részében, melynek azonban gyűrű formája van. Elvben lehetséges “átúszni” a lyukgyűrűjén smegjelenni egy más helyen, más időben. Ez az ún. “Kerr megoldás" volt az időgép elsőmatematika modellje"

Gyűrű alakú fekete lyuk, mint időgép :

[link]

Valamint ajánlom az érdeklődőknek Dávid Gyula információkban tartalmas előadássorozatait is mely elérhetőek egyszerű kereséssel, beszél a témáról, meg oly sok másról is persze.

Gondolom Dávid Gyula előadásán feltűnt az az apróság is, hogy az ilyen tórusz fekete lyuk egy teoretikus valami, amire még csak utaló jelet sem találtunk eddig.

Plusz a teoretikus tórusz fánk közepén áthaladva NEM léped át az eseményhorizontot.

Mert azon belülről a fánkod esetén sem lenne kiút.

Igen, a tóruszból ott sincs kiút. Illetve nem látom mitől jönne létre a fehér lyuk, amin kilépsz, akár az időben?

Amúgy maga a féregjárat akár még létezhet is, (persze erre sem találtunk példát.) Viszont nem sérti a kauzalitást. Tehát pusztán a tér hajlítgatásával és formálásával sem tudjuk megszegni ezt az alapvető princípiumot, nem tudunk a múltba kerülni.

Ezek szerint itt egyeseknek nem tűnt fel azaz apróság, hogy a kérdező kérdése így kezdődött "Ha elméletben". Az se tűnt fel erre sem - "Az általános relativitáselméletből több fajta fekete lyuk is kijön matematikailag, ami nem azt jelenti hogy a fizika törvényei meg is valósítják mindet ezek közül." - talán meg se fordult azokban az egyes fejekben hogy ez is egy elméleti megoldása az ált. rel. egyenleteinek. Én hibám, külön ki kellett volna jelentenem többszörösen is nyomatékosítva, hogy elméleti kérdésre elméleti válasz, elméleti megoldás matematikailag levezetve. Nem csak ad hoc módon kitalált valami. Nincs semmi erre utaló jel, hogy ilyet megvalósítottak volna a fizika törvényei.

"Plusz a teoretikus tórusz fánk közepén áthaladva NEM léped át az eseményhorizontot."

Ezek szerint úgy gondolod, hogy bármelyik ilyen fánk közepe az egy abszolút értelemben létező (természetesen szigorúan matematikai értelemben értem hogy létező vagy nem létező). Vagyis, hogy minden megfigyelő világvonala szerint ugyanaz.

"Mert azon belülről a fánkod esetén sem lenne kiút."

Ez meg egyszerűen nem igaz. Az hogy miért hogyan ezt már nem lehet szimplán hasonlatokkal meg szemléltetésekkel és simán gondolati úton megvitatni tudományosan.

Néhány anyag ezzel kapcsolatban (ez már keményebb, nem olyan laikusoknak szóló színvonalban, mivel ezt már nem lehet olyan szinten tudományosan kezelni.)

[link]

[link]

[link]

"Igen, a tóruszból ott sincs kiút. Illetve nem látom mitől jönne létre a fehér lyuk, amin kilépsz, akár az időben?"

Mert bizonyos pályákon olyan ortopéd lesz a testek világvonalai. Konkrét kemény matematikáját lásd fentebb.

"Amúgy maga a féregjárat akár még létezhet is, (persze erre sem találtunk példát.) Viszont nem sérti a kauzalitást. Tehát pusztán a tér hajlítgatásával és formálásával sem tudjuk megszegni ezt az alapvető princípiumot, nem tudunk a múltba kerülni."

Ehhez még nem is kell olyan "mélyre" menni a relativitáselméletbe, hogy belássuk hogy nem igaz. A rel.elm. alapjai tudással is belátható. Röviden : akár hogy győzöd le a fénysebességet, az időgép. Ide kapcsolódó néhány legalabb dolgok:

Létezik e abszolút egyidejűség?

Ikerparadoxon.

Gonosz bakter paradoxona.

Nem árt geometriailag is lerajzolni ezeket és azt megérteni.

"akár hogy győzöd le a fénysebességet, az időgép"

ÓÓÓ bocsánat, most olvastam át mit írtam. Ezt is képesek vagytok félreérteni. A Cserenkov-effektus például nem időgép. A fénysebesség alatt nem a közegbeli fénysebességet értettem. Hanem gravitációs hullám terjedési sebességet értettem alatta, azaz a vákuumbeli fénysebességet. Igazából sokan nem tuják, hogy történelmi okokból nevezik fénysebességnek ( - mivel az egy esetlegesség rel elm szempontjából hogy a fény képes ezt a sebességet megvalósítani, azaz alapvető rel.elm. szempontból hogy a gravitációs hullámok pont ilyen sebességgel terkednek, ez van "beleégetve" a fizikai kauzalitásába ) amikor rel. elméletről van szó és amit abban c-nek szokás jelölni.

Időgépnek időgép, de előrefelé. Ehhez meg bármilyen apró idődilatáció elég.

Hogyan következik a visszafelé folyó idő és múltba utazás ezekből a paradoxonokból?

@17:15

Megjegyzés: Ne értsétek félre nem gúnyolódásból írom, de ez a kérdésed egy ismerősömre emlékezet. Azt mondta a suliba szó volt a százalék számításról, de nem érti. Elmagyaráztam neki, egy példán keresztül egy számnak a 10%-át kiszámoltam neki. Érted? Igen persze. Mondtam egy másik számot hogy mond meg ennek a 20%-át. ÁÁÁÁ de azt nem magyaráztad el, csak a 10%-ot.

Szóval az ő meg a te esetetben is ha valóban értenéd akkor ez fel se merülne. Ebből láttam hogy ő nem tudja, ebből meg hogy te meg ezt nem tudod.

-----

Szóval a gonosz bakter esetében is ugye amikor a vonat megy majdnem c sebességgel az alagútba akkor megvicceli a vonatvezetőt a bakter, hogy egyszerre lezárta mindkét oldalról az alagutat (mondjuk azt, hogy dramtaturgiailag ütősebb legyen) erős acélból lévő kapukkal.

Mivel a vonat a bakter inerciarendszeréből (továbbiakban ir.) nézve hosszkontrakciót szenvedett, így megteheti hogy egyszerre lezárja a két kaput amikor bent van. A vonat ir.-ből nézve a vonat hossza változatlan az alagút ment össze. Akkor mit lát a mozdony vezető amikor a bakter egyszerre bezárta a két végét? Tudjuk hogy nincsen abszulút egyidejűség. Az ő szemszögéből nézve nem lesz bezárva egyszerre a két vége, szóval amikor már kiért az alagútból az orra a vonatnak csak akkor zárja be a végét amikor már a végét nem zárja oda és az elejét hamarabb kinyitotta minthogy nekiütközött volna. Ezt ajánlom töviről hegyire geometriailag áttanulmányozni, meg van még megannyi ilyen paradoxon melyet érdemes áttanulmányozni. Továbbá még az egyidejűségre vonatkozóan (ilyet is lát az ember geometriailag szemléltetve meg matematikailag leírva ha ilyenekkel fogalkozik), ha van 2 távoli esemény A és B mely egy ir.-ből nézve egyszerre történik, akkor létezik olyan ir. mely szerint előbb A esemény aztán B esemény történt, létezik olyan ir. mely szerint előbb B majd A esemény történt. Mindegyik igaz ezek közül, vagyis relatív hogy melyik volt előbb vagy egyszerre. Azonban ez csak olyan események között lehet, amelyek között nem lehet kauzális összefüggés, csak ha fénysebességnél gyorsabb kölcsönhatás lenne közöttük. Teller Ede szavaival élve szörnyű bonyodalmakat okozna.