Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Honnan van az összeomló...

Honnan van az összeomló csillagoknak olyan nagy tömegük?

Figyelt kérdés
Laikus vagyoj, de érdekel a csillagászat. Mindenhol mondják, hogy a fekete lyukak úgy keletkeznek, hogy elfogy a csillag fűtőanyaga (hélium, hidrogén) és ezek híján magába roskad. De ha ELFOGYOTT az anyag, akkor miből van a hatalmas tömeg?? Szóvan anyag már nincs, de tömeg az óriási. Miből, könyörgöm?

2019. nov. 29. 16:27
 1/9 anonim ***** válasza:
100%
A hidrogén és hélium közül csak az egyik a fűtőanyag, a másik a végtermék. (Hidrogénből lesz hélium.) Úgyhogy nem úgy fogy el, hogy elmegy máshova, hanem hogy olyan sok válik héliummá, hogy már nem tudja fenntartani a reciót. A tömege emiatt kb állandó, nagyon kevés anyag távozik egy csillagból.
2019. nov. 29. 16:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:
100%

Csillag fejlődése nagyon leegyszerűsítve:

- hidrogénben gazdag térrészben elindul a csomósodás; ha nem teljesen egyenletesen van szétszórva a hidrogén, akkor egy idő után egy helyen a gravitáció miatt egyre több lesz (saját magukat vonzzák össze).

- az így összegyűlt hidrogén ha elér egy bizonyos méretet, tömeget (a Jupiternél is nagyobbat, mert ott ez szemmel láthatóan nem elég), akkor a nagy nyomás (és ami belőle jön; hőmérséklet) miatt beindul a nukleáris reakció.

- a hidrogének elkezdenek héliummá egyesülni, miközben energia sugárzódik szét (igen, valamennyit veszít így a rendszer a tömegéből, de az e=mc^2 miatt ez nem túl sok). Ez a reakció próbálja szétvetni a csillagot (földi körülmények között megvalósítva a hidrogénbomba tényleg nagyot tud pukkanni), de a csillag hatalmas tömege miatti gravitáció ezt nem engedi.

- a csillag gyarapodása nem áll le a nukleáris reakció beindulásával, ha van mégf hidrogén a környéken, továbbra is szorgalmasan porszívózza...

- elkezd elfogyni a fűtőanyag: értelmezés kérdése, hogy a héliummá és egyéb nehezebb elemekké átalakult hidrogént elfogyásnak vagy átalakulásnak kellene inkább nevezni, de a tömegének döntő hányada nem távozott a kéményen át, ugyanakkor a reakció hevességének csökkenésével a csillag átalakuláson megy át. Hogy milyenen? Ez attól függ, hogy addigi élete során mennyi hirdogénre (tömegre) tett szert.

2019. nov. 29. 17:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 anonim ***** válasza:
100%
Egy csillag messze jóval kevesebb mint 1%-nyit veszít a tömegéből azáltal, hogy benne a fűtőanyaga egyre nehezebb és nehezebb elemekké fúzionál a csillag egész élete során. Ennél már azzal is sokkal többet veszít a tömegéből, hogy folyamatos protonözönnel (hidrogénion-áradattal) fújja tele az egész csillagrendszert. Ez a napszél, biztosan hallottad már. De többnyire még az ezáltali tömegvesztesége sem túl számottevő a csillag teljes tömegéhez képest.
2019. nov. 29. 19:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 anonim ***** válasza:
100%
Nos, NEM fogy el az anyag, hanem a hidrogén fúziójával abból hélium, a hélium fúziójával megint egy másik, nehezebb elem jön abból létre. Tehát a kezdeti tömeg közel megmarad, viszont egyre nagyobb SŰRŰSÉGŰ anyaggá áll össze. A folyamat során egyre növekszik a csillagban - az aktuálisan egyesülő atommagoknak megfelelően - a hőmérséklet és a nyomás. Amikor elérkeznek egy bizonyos határhoz - ez a csillag kiinduló tömegétől, méretétől, tengelyforgási sebességétől, és egyebektől is függ - a reakció vagy endotermmé válik (tehát nem termeli, hanem elnyeli az energiát), és a csillag kihűl, vagy a nehezebb elemek tovább fuzionálnak még sűrűbbekké, de ez már a szupernovává válással jár. A fekete lyukak úgy jönnek létre, hogy egy csillag fizikai paraméterei a szinte "végtelen" sűrűség felé kezdenek mutatni egy bizonyos tömeghatár elérése mellett. Egy bizonyos határon túl már akkora lesz az égitest körüli tér görbülete, ami egy bizonyos távolságon (eseményhorizont) belül már nem engedi meg semminek - sem anyagnak, sem energiának - a távozását, így a fényét sem. Tehát - mivel fény sem hagyja el a tárgyat - a megfigyelő azt nem látja (nem jut el a szeméhez foton a tárgy irányába nézve). A fekete lyuk tömege itt már csak a környezetére gyakorolt hatások alapján mérhető.
2019. nov. 29. 22:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim ***** válasza:
Még egyszer (előző vagyok) az anyag NEM vogy el, hanem átalakul, és eközben egyre sűrűbb anyagokká változik azáltal, hogy a részecskéi egyesülnek. A csillagot látszó, sugárzóvá tévő anyagok - hidrogén, aztán hélium, és így tovább - nem elfogynak, hanem átalakulnak más anyagokká, amíg végül le nem áll így vagy úgy a csillagszerű energiakibocsátás, és ezután az égitest vagy teljesen kihűl, vagy a tehetetlenségénél fogva tovább sűrűsödik és omlik össze egy egyre kisebb térrészbe. Innen viszont a jelenleg ismert fizika a fekete lyuk létrejöttével annak eseményhorizontján belül megszűnik, azaz a fekete lyuk belsejének fizikáját nem ismerjük.
2019. nov. 29. 23:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:
2019. dec. 1. 17:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim ***** válasza:

3-as és 4-es válaszadó vagyok. Találtam erről némi részletesebb kifejtést itt:


[link]


[link]


[link]


[link]


[link]


[link]


[link]


[link]

2019. dec. 2. 17:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 Mojjo ***** válasza:
@7: Kár a gőzért, a kérdezőt láthatóan nem igazán érdekli a válasz.
2019. dec. 2. 18:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim ***** válasza:
a tömege a visszamaradt térfogathoz lesz nagy. tehát a sűrűsége.
2019. dec. 9. 10:57
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!