Mekkora tömeggel rendelkezik egy foton részecske?

[link]

azt írják, hogy 0, de legalábbis

kisebb, mint 10^−18 eV/c^2.

"eV/c^2"

:-)

Na, a tömeget is régen láttam ilyen nyakatekertül kifejezve...

#3

He?

Miből gondolod hogy van tömege, mikor hullám. Szoktál te három kilogramm fényről beszélni? Vagy pedig a kb. 350 nm hosszúságú vörös fényről beszélsz?

A foton egyes esetekben hullámtermészetét mutatja, más esetekben tömeggel rendelkező természetét. Nem létezik (hozzád képest) álló foton. Csak meglehetően nagy sebességgel rendelkező van. Annyira nagy sebességgel, hogy nála gyorsabb nincs is. És ekkora sebességeknél a "tömeg" is mást jelent, mint nekünk, mikor mérjük magunkat.

Ezért a pontos válasz: semekkorával. Sőt, értelmezhetetlen a kérdés.

5-ös vagyok, megpróbálom kicsit bővebben kifejteni a "He?"-t.

"Az E energiájú foton m = E / c2 tömeget képvisel, ahol c a fénysebesség."

Ne csináljunk már sufnifizikát. Az E=mc^2 egy eléggé felhipeolt képlet, tudjuk, csak épp nem arra van, amire használtad. Az E=mc^2 egy speciális esetben igaz, mégpedig akkor, amikor valaminek a sebessége 0. Fotont nem látunk 0 sebességgel. Az általános képlet az E=mc^2/gyök(1-v^2/c^2). Mérési pontosságon belül a foton m nyugalmi tömege 0, sebessége pedig c. Ha ezt behelyettesíted, akkor megkapod a 0/0-át, ezért ez itt nem túl értelmes. Hozzá kell még venni az impulzus képletét is: p = mv/gyök(1-v^2/c^2). Ebből a kettőből ki lehet kavarni a tömeghéj képletet: E^2=m^2c^4+p^2c^2. Ezt lehet alkalmazni a fotonra, beírod, hogy m=0, és megkapod, hogy a foton energiája E=pc, ahol p az impulzus. Ezt NEM azonosíthatod a foton nyugalmi tömegével, mert már feltettük, hogy nincs neki.

#6

"Miből gondolod hogy van tömege, mikor hullám. Szoktál te három kilogramm fényről beszélni? Vagy pedig a kb. 350 nm hosszúságú vörös fényről beszélsz?"

Attól, hogy valaminek hullámtermészete van, még miért nem kéne, hogy tömege legyen? Minden elemi részecskének van hullámtermészete, tehát azoknak is, amiknek van tömegük.

"A foton egyes esetekben hullámtermészetét mutatja, más esetekben tömeggel rendelkező természetét. "

Tömeggel rendelkező természet helyett részecsketermészetet illik mondani, hiszen nincs tömege, és mégis részecskeként is merjük kezelni, mert a kettő nem zárja ki egymást.

"És ekkora sebességeknél a "tömeg" is mást jelent, mint nekünk, mikor mérjük magunkat."

Miért jelentene mást? Csúnya lenne, ha egy anyagi jellemző minőségileg függne a mozgástól. A tömeg a négyes impulzus abszolút értéke osztva c^2-tel. Ez egy szabad mozgás során állandó, sebességtől függetlenül, és ugyanaz a mennyiség, mint amit a mérlegen mérsz (eltekintve kis naivitással attól, hogy a mérleggel igazából súlyt mérsz). Ha relativisztikus tömegre gondolsz, amit sok könyv emleget, az félrevezető, teljesen felesleges bevezetni ezt a fogalmat.

Ezért a pontos válasz: semekkorával. Sőt, értelmezhetetlen a kérdés."

A vége lemaradt, sorry.

"Ezért a pontos válasz: semekkorával. Sőt, értelmezhetetlen a kérdés."

Valóban, a fotonnak definíció szerint nincs tömege, de a kérdés nem értelmezhetetlen, hiszen egyáltalán nem triviális, hogy vannak tömegtelen részecskék. A mérés mondja ezt elég nagy pontossággal, ezért kötelességünk elfogadni, amíg valaki mást nem fog mérni.

A fény lendületéből származó erőt.

Ha egy labdát baszol oda a mérleghez, akkor sem a nyugalmi tömegét méri, hanem a lendület változtatásához szükséges erőlökést.