Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Mi történne, ha valahogy...

Mi történne, ha valahogy mesterségesen négyszer annyi szendioxidot bocsátanánk ki a légkörbe, mint amennyit most?

Figyelt kérdés
2020. jan. 10. 08:36
1 2
 11/15 A kérdező kommentje:

10. Új fajok megjelenése idő után stb.

[link]

2020. jan. 10. 11:15
 12/15 anonim ***** válasza:

#11


Hú de durva ez a cikk...

Leírja valamiről, hogy nem bizonyította be senki, majd tényként kijelenti, hogy így volt.

A "városok mellett háziasodó disznó" pedig az ok, és az okozat elég durva összetévesztése, főleg, hogy a disznó háziasítása 7-10 000 évvel előzte meg a városiasodást.

A "kút mellé szokó kecske" ugyanez a nonszensz, mivel a 10 000 évvel előtti civilizáció (amikor a kecskéket háziasítottuk) nagy része közvetlenül víz mellett élt költözött, és nem nagyon ásott még kutakat.


A cikk azon mondandójáról nem is beszélve, hogy miért lenne előny a saját kihalásunk más javára?



Az agy növekedése, és így az eszközhasználat fejlődése pedig szintúgy a magas oxigénszintet igényelt, és "stabil jó táplálékú környezetet", hogy növeljük egy irtózatosan energiaigényes, oxigénigényes, és még környezetre is érzékeny szervünknek a méretét.


Kb bevált egy irtó nagy "kockázatú" evolúciós lépés, mert sorozatban "6-ost dobtunk és relatív stabil volt a környezet nekünk kedvező állapotban" de még így is többször majdnem sikerült kihalnunk

Az általad javasolt alacsonyabb oxigén és magasabb szén-dioxid szintben az agyunk idegsejtjei vesznének el a legkorábban

2020. jan. 10. 11:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/15 Hardy Weinberg ***** válasza:
100%

"a földnek jót tenne, evolúciós szempontból mindenképp.."


Vajon hogyan lehetne definiálni az evolúciós szempontot? Leginkább sehogy, mert ilyesmi nem létezik. Az evolúció egy spontán folyamat ami az élet velejárója.

A Föld (feltehetően a bolygóra gondolt a kérdező, még ha a nevét nem is sikerült helyesen leírni) pedig már az élet létezése előtt is volt, hogyan lehetne valami jó vagy rossz a bolygónak?


Az a probléma, hogy az emberek nagy része nem fogja fel, hogy biológiai értelemben értelmetlen általánosságban jó vagy rossz folyamatokról beszélni, mert ilyesmi nem létezik. Alapvetően az emberi társadalom szempontjából definiálunk valamit jónak vagy rossznak (esetleg semlegesnek) de ezt csak ebből a szempontból lehet értelmezni.


A légköri CO2 emelkedése és a klímaváltozás sem alapvetően jó vagy rossz... Hanem az a probléma ezzel, hogy a jelenlegi földi ökoszisztéma is változik vele. Viszont az emberi faj a jelenlegi/korábbi ökoszisztémához alkalmazkodott, abban élt, igazából nem tudjuk, hogy a változás hogyan hatna ránk, bár jelenlegi ismereteink szerint igencsak rosszul, és EZ a probléma.

2020. jan. 10. 14:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/15 anonim ***** válasza:
Lehet, hogy az élővilág sokkal gazdagabb lenne, de ennek az lenne a feltétele, hogy ez a mennyiség sokkal lassabban gyűlne fel, mint ahogy mi azt kibocsátjuk. Akkor lenne ideje az élővilágnak alkalmazkodni.
2020. jan. 10. 17:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/15 sadam87 ***** válasza:
100%

#11

Ennek a cikknek csak az első két bekezdését olvastam el, az viszont tömve van hazugságokkal. Hogy ne csak a levegőbe beszéljek:

"de arra senki sem gondolt, hogy az az egysejtű élet miért fejlődhetett olyanná, amilyenek a mai biológiai lények, mindenekelőtt az ember."

Ez nem igaz. Elég sok kutató foglalkozott és foglalkozik a többsejtűség kialakulásával és a komplexitás növekedésével. (Például "A földi élet regénye" című könyvben is írnak róla.)

Az külön öngól, hogy a mai biológiai lények jelentős része (valószínűleg többsége) egysejtű.

"de arra senki sem gondolt, hogy az az egysejtű élet miért fejlődhetett olyanná, amilyenek a mai biológiai lények, mindenekelőtt az ember."

A mutációval biztos nem, mert akkor még azt sem tudták, hogy a DNS az örökítőanyag. De az összetettség növekedésével foglalkozott.

"Arra ki sem tért az érdeklődése, hogy milyen a Föld története,"

Ez már egészen nevetséges. Darwin eredetileg geológus volt. Eleinte így is vált ismerté. Az "Egy természettudós utazásai" című könyvében elég sokat foglalkozik azzal, hogyan alakulhattak ki például a hegységek. Ha egy kicsit is foglalkoztak azzal, hogy utánaolvassanak amiről írtak, akkor ezt nem lehetett nem észrevenni.

Ezek után a cikk mérsékelten tűnik hitelesnek...

2020. jan. 11. 14:59
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!