Miért erőltetik ezt a "Mars lesz az új otthonunk" dolgot a tudósok?

A tudósok egyre inkább tisztában vannak vele, hogy a Föld a következő párszáz évben a mai értelemben vett civilizáció számára lakhatatlan, élhetetlen hellyé válik majd. Nagyrészt magának az emberi civilizációnak köszönhetően, másrészt pedig természeti katasztrófák miatt. (Klimaváltozás, tengerszin emelkedés, Yellow Stone alatti szupervulkán esedékes kitörése, stb)

De még ha minden jól menne, akkor is hamar túlnépesedne már a Föld a mai ütem mellett.

Igy sok tudós szerint lassan el kell kezdenünk új otthon után nézni, amit aztán ugyanúgy tönkretehetünk majd.

De a magam részéről úgy gondolom, hogy ezek csak kétségbeesett próbálkozások lennének. Az emberiségnek el kell fogadnia, hogy ahogyan a dinóknak, úgy a nekünk is véges az időnk a Földön. És ettől nem is kellene annyira kétségbeesni, hiszen az egyén élete úgyis mindenképpen véges, akár egymagában, akár az egész fajjal együtt múlik ki.

Amúgy a múltkor olvastam egy jó, bár fekete humorral átszőtt poént:

Két bolygó beszélget:

-Te! Nagyon rosszul nézel ki! Mi bajod van?

-Áááh, ne is kérdezd! Homo Sapiensem van!

-Ne aggódj, hamar elmúlik!

#2

A Föld még így is lakhatóbb lesz mint a Mars. Meg itt van minden nyersanyag stb kéz alatt. Semmi olyat nem nyújt a Mars amit itt ne lehetne megvalósítani.

Az első elég bután nézi a dolgot, de egy dologban igaza van: nem maradhatunk meg csak a Földön.

Ha szeretnénk hosszú jövőt magunknak, akkor minimum be kell laknunk a Naprendszert.

Erre pedig legalkalmasabb jelenleg a Mars.

Majd a Vénusszal is lehet kísérletezni, és később majd a Jupiter néhány holdjával.

De egyelőre a Mars az egyetlen, ahol esélyünk van.

A Hold ugródeszkának jó, de egyébként gyilkos hely. Rosszabb, mint a Mars.

Tényleg arról van szó, hogy a mi naprendszerünkben nincs túl nagy választék, ha akarunk a földi élet mellé egy "B-tervet".

Egyik kedvenc youtube csatornám Joe Scott Answers with Joe" videósorozata.

Ő elég jól és egyszerűen összefoglalja, mi itt a lényeg.

A Földön kívül mindenképpen kell egy plusz élőhely. Akár terjeszkedés miatt, akár menekülésre, túlélésre (amire szükség lehet a környezetpusztításunk vagy kozmikus katasztrófa miatt is).

Hold:

Hőmérséklet xar. (mínusz kétszáztól plusz kétszáz fokig, ez nem kellemes.

Légkör xar. Gyakorlatilag nincs.

Gravitáció xar. 1/6 része a földinek. El lehet lenni benne, de ha túl sokáig, akkor nincs visszaút.

Előny: közel van, könnyű elérni, élőben kommunikálni. És van víz, ami fontos szempont.

Mars:

Hőmérséklet közepesen xar. Kicsit rosszabb, mint Észak-Szibéria.

Légkör xar. Majdnem nincs is. De mégiscsak van valamennyi, kicsit lehet időjárásról is beszélni. Esetlegesen még aerodinamikai repülő eszközök használatára is alkalmas, nem kell mindenhová ballisztikus pályán vagy talajon menni.

Gravitáció: közepesen xar. Kb. 1/3 G. Ez sem a legjobb, de jobb, mint a holdi.

Előny: itt is van vízjég és viszonylag nincs messze.

Aztán innentől a Jupiterig semmi. Ellenkező irány, Vénusz végképp kutyaütő, a Merkúrról nem is beszélve.

Európa hold:

Hőmérséklet: xar. De csak a felszínen! A jégkéreg alatti óceán jó hely lehet hőmérsékleti szempontból.

Légkör: xar. Nincs. Viszont a jégkéreg alatt bizonyos mélységben éppen a Földdel rokon nyomásviszonyok közt lehetne élni.

Gravitáció: xar. Mint a Hold. De legalább valamennyi van.

Nagy hátrány még hogy q messze van meg hogy a Jupiter durva sugárzási mezején át kell közlekedni.

Titán hold:

Hőmérséklet: xar. Mínusz kétszáz fok nem baráti.

Légkör: belélegezhetetlen, de kb. másfél atmoszféra, teljesen elviselhető nyomás.

Gravitáció: xar, kábé a holdi.

Nagy előny a légkör és annak nyomása, az, hogy időjárása van (csak víz helyett metán tavak), plusz korlátlan mennyiségű űrhajó-üzemanyag, metán van kéznél.

Messzebbre talán nem is érdemes nézni.

Sajnos jelenleg tényleg nincs jobb verziónk a Marsnál.

"Pár ember eljut, konzervdobozban élnek majd, de a legkisebb hiba, és halottak."

Hát ez mondjuk kiépítési színvonal kérdése.

Tényleg nem túl nyerő, ha csupán pár lakókocsi méretű nyomásos kabin lesz.

De a komolyabb kiépítés, főleg talajszint alatti kivitelben, teljesen élhető környezet lehet, a veszélyesség meg tényleg technikai kérdés.

Eleinte tényleg olyan veszélyes lesz, mint mondjuk az ISS-en lenni, plusz még jó messze is van, de ez csak a kezdet.

"Se víz,"

Na ez éppenséggel van.

Csak vízjég-mezők közelébe kell telepedni.

"se levegő,"

Ha van víz és energia, van levegő is. Jó, nem kint a hátsó kertben, ez tény.

"de sugárzás,"

Na ez tényleg gond.

Éppen ezért kéne főleg LEFELÉ építkezni.

"meg -70 fok az van."

Hát azért nem mindig annyi, "nyáron", az egyenlítő körül még nulla fok is lehet. :D

De hát a Földön is vannak olyan állandó települések, ahol télen ilyen hideg van.

"Egyszerűen nem alkalmas az életre."

Hát strandpapucsban, pólóban, sortban nem. De sajnos nincs ennél jobb opció a naprendszerünkben.

"Az önkéntesek meg egymást tapossák, hogy mehessenek oda meghalni."

Nem meghalni akarnak odamenni. Élni akarnak odamenni.

Élni, kutatni, idegen világot megismerni.

Én csak felnézni tudok azokra, akik képesek ezt bevállalni, mindent feladni ezen plusz tudás érdekében.

"Vagy csak én látom így ezt?"

Én sem lennék rá képes. Belőlem is hiányzik az a késztetés, hogy nagy kockázatokat vállalva fejest ugorjak az ismeretlenbe, feladva a földi életem.

De ha nem lennének ilyen emberek, sosem jutnánk messzebb a komfortzónánknál, sosem laktuk volna be a földgolyót, sosem ismernénk meg a világot egyre szélesebb körben.

Itt szerintem föl kell tenni azt a kérdést is, hogy egyáltalán van-e értelme más bolygókra költözni, hogy új otthont keressünk...

Ez ugyanis egyáltalán nem magától értetődő. Az emberi élet nem szükségképpen kötött bolygók felszínéhez. Biológia lényekként az életben-maradásunkhoz belélegezhető levegő, élelem, ivóvíz, gravitáció, nem túl nagy nyomás, és sugárzás kell. stb. Ezek közül maximum a gravitációt tudja biztosítani egy másik bolygó felszíne a Naprendszerben. Ami ugye nem csak előny, hanem igen komoly hátrány is, mivel ilyenkor a felszínen éldegélő emberek egy gravitációs kútban találják magukat, amiből csak igen komoly energiabefektetéssel lehet elszabadulni. (A földön is) Egy bolygó az életben maradásunk szempontjából nem sokkal jobb hely, mint az űr. Pár perccel élnénk csak tovább a felszínükön, ha meghibásodna a létfenntartó rendszer.

Az összes problémánk megoldódna, ha képesek lennénk életben maradni az űrben és olyan űrvárosokat, űrhajókat építenénk, amikben fenntartható bioszféra "működik": Levegőtisztító berendezés és növények a fulladás ellen. Mesterségesen szabályozott tápláléklánc körfolyamat, (aminek az ember is a szerves része) az éhhalál ellen. Sugárzástól védelmet nyújtó burkolat. És persze az egész rendszer forogna, hogy mesterséges gravitációt szimuláljon a centrifugális erő kihasználásával. Ilyen cuccokat amúgy is kéne építeni, mert még a Marshoz is nagyon sokáig tart az utazás. Nem vihetünk magunkat több hónapnyi kaját, meg ivóvizet. Ezeket az űrhajón kell majd fenntartható módon újratermelni. A kíniak Holdpalota-1 nevű létfenntartó rendszere már 98%-ban önfenntartó! Na ilyen létesítményeket kell rakétákra felcuppantani és már kész is a csillaghajónk, amivel évtizedekig portyázhatunk a Naprendszerben. Sőt akár évezredekig is, ha a rendszer annyira profin fenntartja a mesterséges bioszférát.

Ha ilyeneket már tudunk építeni, akkor semmi akadálya annak, hogy néha elnézzünk velük a Marra egy kis vízért vagy ércekért. Meg hát nyilván kutatásokat végezni. De az igazi problémánk akkor is az űr, amin valahogy át kell mindig jutnunk épségben. Ez a probléma akkor sem oldódna meg ha már az összes bolygót belaknánk a Naprendszerben...

Én nem tartom jó öltenek az idegen bogyófelszínen való éldegélést. Életben azok sem fognak tartani minket és nyersanyagból sincs rajtuk több, mint egy aszteroidaövben, ami ugyan úgy bányászható, sőt sokkal könnyebben, mivel nincs gravitációs kút, amiből ki kell hozni.

A Mars közel van ezért viszonylag olcsón kutatható a felszíne. Kb ennyi hasznát látom. Én a kolonizálást űrvárosokkal képzelem el. Nem szeretem a totojázást. Hagyjuk a bolygófelszíneket. Tanuljunk meg élni az űrben és akkor már semmi sem állhat az utunkba. A következő lépés utána már csak a csillagközi utazás lenne. Amit szintén önfenntartó csillaghajókkal kéne megkukkantani...

#6: Mindez igaz, viszont az a bizonyos élhető, sajátgravitációs űrhajó, űrállomás, egy akár szinte lakhatatlan bolygófelszínre épített város lakómennyiségére olyan iszonyat mérnöki kihívás és költség, amihez képest a bolygófelszíni bázis ingyen van.

És a bolygófelszín alá költözés sugárvédelme jelentősen jobb, egyszerűbb, olcsóbb, mint egy ilyen űrbeli szerkezeté.

Az biztos, hogy a világűr belakásában a bolygófelszínek kezdeti lépésnek jobbak, mint a független úrtelepek, minden hibájuk ellenére.

#1 vagyok, és nem látom, mitől is buta a válaszom.

Semmi olyat nem irtam, ami ne lenne valós, konkrét tudományos előrejelzés

- Yellow Stone cikikusan működik, a következő 120 évben esedékes, hogy kitörjön, és egy szupervulkán kitörése nem csak fél Amerikát pusztitaná el, hanem a Föld ellentétes oldalán is hatalmas földrengéseket okozna, azok edig szökőárakat, és további vulkáni tevékenységet idéznének elő. A légkörbe kerülő hamu pedig évekig tartó extrém fénycsökkenést, lehűlést, ezáltal éhinséget okozna.

- Emellett a globális klimaváltozás a jéghegyek megállithatatlan, sőt, öngerjesztő olvadását okozza, ezáltal a világ tengerszintjei a következő évszázadokban 3 métert fognak emelkedni. Ez itt, Európa szivében igazán nem tűnik soknak, de a hollandok, az amerikai tengerparti nagyvárosok, és a világ minden alacsonyan fekvő tengerpartja viz alá kerülne, nyilvánvalóan óriási, nehezen kezelhető migrációs válságot okozva.

- A túlnépesedés szintén létező probléma, habár ezt előbb-vagy utóbb szükségszerűen meg fogja oldani egy világháború és/vagy egy világjárvány, ahogyan a múltban is mindig ez történt

- Einstein (aki azért tuti, nem volt olyan buta, mint én) megmondta, hogy onnantól kezdve, ha a méhek kihalnak a Földön, a tápláléklánc összeomlása miatt az emberi civilizációnak is már csak "órái" vannak hátra. - A méhek pedig gyorsan és biztosan tűnnek el napjainkban a klimaváltozás és a mezőgazdasági vegyszerek következtében.

(Persze kisérleteznek robotméhekkel, de ez megint csak az ember felfuvalkodottságának a legújabb bizonyitéka)

-A civilizáció altal okozott károkat pedig a civilizáció további fenntartása mellett lehetetlen mérsékelni. Jó példa erre az elekromos autó, vagy a bioüzemanyag. Bár maga az autó igy valóban nem szennyezi a környezetet, de a szükséges elekromosság, vagy bioüzemanyag előállitása ugyanolyan, ha nem környezetszennyezőbb, mint a hagyományos közlekedés. De jó példa az újrahasznositás, a fogyasztás mérséklése is. Ha nem cseréljük le fölöslegesen a dolgainkat újra, jól hangzik, hogy ezáltal kimljük a környezetet, hiszen ha nincs kereslet, kevesebb új terméket állitanak elő, kisebb ökológiai lábnyomot hagyva. Ám a kereslet csökkenése munkapiaci válságot, és gazdasági válságot von maga után, az pedig nyomort, abból következően pedig járványt és háborút. Tehát nincs üdvözitő megoldás!

-aztán ott van a mágneses pólusváltás. A tudósok teljesen biztosak benne, hogy a következő párszáz évben meg fog történni. De hogy hogyan és miként, azt nem tudják, mivel az emberi történelemben még nem volt rá példa. Viszont ha ez egyik napról a másikra következne be, az katasztrófát jelentene a modern, elekronikus hálózatokra épülő világban, mivel minden elekronikus kütyüt tönkretenne egyetlen szempillantás alatt. Szó szerint összeomlana az emberi világ.

- Aszteroidaveszély: Bármikor eltalálhat minket egy nagyobb aszteroida, és minél régebben talált el, statisztikailag annál nagyobb az eshetősége, hogy relative "hamarosan" el fog találni. Hiába figyelik előre, csak a töredékét észlelik, és sokszor csak utólag, vagy az utolsó pillanatban, amikor majdnem becsapódik egy-egy. És jelenleg nincs használható, kivitelezhető megoldás az elháritásukra. (És ez igy van jól, mert ez az élet rendje!)

És annak ellenére, hogy a csillagászok csak a potenciális veszélyforrások töredékét észlelik, már igy is ráakadtak nem egyre. Köztük arra, amelyik elhalad majd a 20-as években a Föld mellett, és bár nem csapódik be, de ha egy bizonyos "gravitációs kulcslyukon" halad át a Föld mellet, akkor a 30-as években, amikor megint visszatér, becsapódik.

Közeli gammakitörésre, kósza fekete lyukkal való találkozásra pedig elméletben nagyon kevés az esély, de valamennyi mindig van.

Veszélyes világban élünk.

DE

nem hinném, hogy buta hozzáállás ezzel a gondolattal megbékélni, és elfogadni, hogy véges az időnk. Az ember, az emberiség nem mindenható, és nem örök, és erkölcsileg nem is méltó rá, hogy az legyen.

Ezt elfogadni nem butaság, hanem ALÁZAT szerintem.

Amikor robotméheket gyártunk, amikor elméleteken dolgozunk aszteroidák elvontatására, amikor új bolygót keresünk, miközben a régit sem vagyunk képesek megbecsülni - akkor ez az alázat teljes hiányát mutatja.

Nem fogadjuk el, hogy egy élő, ciklikusan működő rendszer részesei vagyunk, amiben semmi és senki nem örök, kivéve maga a létezés, vagy Isten, ami/Aki mindennek a mozgatórugója.

Érdekes, hogy a régi emberek, az archaikus társadalmak még képesek voltak ezzel a gondolattal is, és a természettel is összhangban élni, és maradandót alkotni mind szellemileg, mind kulturálisan. Nem voltak butábbak, vagy egyszerűbbek mint mi - az ember agykapacitása az őskor óta nem változott - pusztán MÁSKÉNT, egészségesebben gondoltak önmagukra, a nagy rendszer részeként, és nem az anyagvilágban keresték görcsösen az öröklétet, mint napjainkban.

Ha továbbra is butának tartasz, megtisztelnél, ha tételesen és konkrétan meg is cáfolnád, amiket irtam...

(bocs, nem olvastam vissza)

Az emberi faj hosszú távú fennmaradásához (és itt tízezer éves vagy hosszabb időre gondolok) elengedhetetlen hogy megtelepedjünk más bolygókon is.

Lásd a #17-es választ itt:

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__egyeb-kerdesek__9..

az ottani linket beteszem ide is:

[link]

Nem, ennek semmi köze a jelenkor környezeti problémáihoz. Akármennyire is szétbarmoljuk a klímát a Föld még mindig lakhatóbb marad mint amilyen ma a Mars. Esetleg nem 10 milliárd embert fog tudni eltartani, hanem csak tized annyit.

Szerintem is túlzás lebutázni a #1 választ, de azért az a gondolkodás, hogy kötelességünk kihalni, elég érdekes filozófia.

Konkrétan mi vagyunk valószínűleg az egyetlen, első faj a Földön, aki nem kell, hogy a bolygóval haljon.

Nem is tudom, miért lenne ez akár törvényszerű, akár "ildomos" vagy nem tudom.