A Coriolis-erőnek mi az ellenereje?

A többi részére nem írnék annyira, de sokszor csak rövid és tárgyilagos válaszokat szoktam adni, és látom, hogy akik a hosszadalmas szövegezést jobban szeretik. Biztos furán is kijöhet egy, csak a lényeget magába foglaló válasz, csak sokszor nem akarok itt hosszasan írogatni, na jó mondjuk olyan is van, akkor meg azt nézem, hogy olyan hosszúra sikerült, hogy el sem olvassák.

Azért még valami. Ha smile-t teszek nem gúnyból szoktam odatenni, bár mindenki tényleg annak veszi aminek az ő olvasatában van.

#20 "Az idézet első fele az, ami mint fogalmazás téves: "a gravitációs erő ellenereje is gravitációs erő". Az ellenerő az nem gravitációs erő lesz ott."

De, gravitációs erő. Klasszikus fizikában a gravitáció a tömeggel rendelkező testek KÖZÖTT fellépő KÖLCSÖNhatás, melynek révén a testekre egyező nagyságú, a másik test irányába mutató gravitációs erő hat. A Föld által a gravitáció révén rád kifejtett erő ellenereje az az erő, amit te a gravitáció révén kifejtesz a Földre.

"Abból fakad, hogy a test felületének különböző pontjait különböző hidrosztatikai nyomás éri, ez pedig csak a folyadék sűrűségétől függ. Ha víz alá helyezel egyforma méretű golyókat, ugyanakkora felhajtóerő hat rájuk, a golyók sűrűségtől függetlenül."

Akkor nyomj egy vasgolyót és egy pont ugyanakkora fagolyót a víz alá aztán engedd el őket. A vas elsüllyed a fa meg feljön.

És most jön az hogy azt mondod persze mert a vas nehezebb...

De hogy lehet nehezebb ugyanakkora térfogatban?

Hát úgy hogy sűrűbb!!!

Akkor?

Amibe merül meg ami merül csak az számít!

Ami sűrűbb az süllyed ami meg nem az meg emelkedik.

A vas hajó is úgy úszhat hogy benne levegő van így nem csak a térfogat nagyobb hanem qvázi a sűrűség is kisebb lesz, a vízénél is!

#23 Az ördögbe is, tanuljátok már meg rendesen legalább a középiskolás fizika fogalmait és összefüggéseit, és csak utána osszátok az észt!

Ha víz alá nyomod az azonos méretű vasgolyót és fagolyót, a FELHAJTÓERŐ mindkettőre ugyanakkora! Persze a golyók sűrűségétől függő NEHÉZSÉGI ERŐ sokkal nagyobb a vasgolyóra, mint a fagolyóra. Így más-más irányú lesz a golyókra ható erők EREDŐJE, a vasgolyó lesüllyed, a fagolyó felemelkedik!

#22 Oké rendben. Tényleg akkor tudsz nagyon korrekt definíciót rá? Megnézném. Elvileg a gravitáció az függ a tömegtől, nagyobb tömeg az nagyobb gravitációt is jelent. Hol van akkor olyan link ahol jól le van írva, hogy egy nagyobb és egy kisebb tömeg gravitációja azonos is lehet ilyen módon?

Mert elvileg:

- nagyobb tömeg az nagyobb gravitáció

- kicsi és nagy tömegnél miért lenne azonos a gravitációjuk?

Erre az utolsóra mutathatnál valamit, az érdekes lenne, illetve arra, hogy a kölcsönhatáskor miért növekszik meg a kisebb test gravitációja (már ahogy mondod).

Illetve a gravitációt leírhatjuk mint kölcsönhatást, ami nagyjából annyit jelent, hogy a két test közötti összegzett erőhatást nevezzük gravitációnak. Olyan ez mint amikor Andi és Kati (ők a kedvenceim :D) haladnak egymás felé. Andi szalad, Kati sétál. Ebben az esetben a gravitáció mint kölcsönhatás jelképesen a kettőjük egymás felé haladásának eredője, összegzése lesz. Ettől még Andi láthatóan többet tesz bele az egymás felé haladásukba és csak (csak!) az eredőjük lesz azonos, tehát egymás felé ugyanannyival haladnak, ha a talajt nem nézzük.

A gravitációt mint kölcsönhatást nézve kikerültük egy arányszámmal a gravitáció lényegét, vagyis elvégeztünk egy szorzást (stb) és kaptunk egy értéket, és oké, de akkor ez nem kettő gravitációt jelent ami azonos a két testnél, hanem egy összegzett értéket. Vagyis kölcsönhatásként a gravitációnál a kisebb test nem fejt ki a nagyobbéval azonos gravitációt, hanem a két test kölcsönhatásának eredőjét számszerűsítettük. Mint ahogy Andi és Kati esetében is az eredőjük még nem jelenti azt, hogy mindketten azonos erőt fejtenek ki egymás felé, mert tény, hogy itt a példában Andi szalad.

És tartsuk meg az okés hangnemet, kíváncsi vagyok van-e rá definíció, hogy két különböző tömegű testnél a kisebb is a nagyéval azonos GRAVITÁCIÓT fejt ki.

#24 Olvasd el pl. ezt (korrekt, bármelyik fizikakönyvben hasonlót találsz):

[link]

Kezdjük ott, hogy a gravitáció egy jelenség, nem pedig mennyiség. Kifejteni gravitációs ERŐT lehet. Illetve egy test körül van gravitációs mező, gravitációs potenciál, stb. (de ezek most minket nem érdekelnek, tekintve, hogy az erő-ellenerő témakörében megy a vita). A gravitációs erőt két (!) test között a Newton-féle gravitációs erőtörvénnyel számolhatod. Lényegtelen, hogy m1 a Föld tömege és m2 az emberi testé, vagy fordítva: mindkét esetben ugyanakkora erőt kapsz.

A közeg ellenállás.

nyugalmi állapotban a földet körülvevő légtömeg bizonyos...1bar sűrűséggel rendelkezik.

Mint tudjuk, a szél nem más mint a levegőnek az a része amelyik siet.

Persze ez csak vicces megfogalmazás de érthető.

Ennek köszönhető a szélenergia is.

Amit a tengeren akár vitorlával is ki lehet használni.

Persze mondhatnám a szélnek ellenálló fákat amik a földközeli légrétegeket lassítják de a hegyek például meg is változtatják az irányukat.

Tehát a felszín is ide sorolható a tereptárgyaival együtt.