Nektek melyik eset/esetek a legfájóbb/legfájóbbak amikor egy kihalt állatot később kisebbre becsültek korábban?

Fogadjunk Aspergeres vagy, és az egész Földtörténeti ókort kívülről fújod ...

Csak azt nem tudom, hány éves vagy, de szerintem 18 alatt...

A megalodon lehet hogy ,,csak" 12 méteres volt, de ha úgy vesszük így se olyan kicsi, ma a legnagyobb cápa, a cetcápa ekkora átlagban.

Bennem se vált ki igazán semmilyen érzelmet. Vannak elvetemültek akiknek a Liopleurodon még most is 20-25 méteres, és mindent csak tagadnak ami arra utal hogy csak 6-7 méteres lett volna, a saját igazukra pedig rendkívül gyenge érveket hoznak fel, sokszor könyveket vagy internetes oldalakat jelölnek meg forrásként, amik vagy elavultak már, vagy szimplán azok is téves információkat birtokolnak. Ezeket hívjuk fanboyoknak.

A valóságot el kell fogadni, ennyi.

#3:

Szerintem arra gondol, hogy rossz látni, ahogy sok kihalt állatot idővel kisebbre becsülnek.

Nekem csak megkönnyíti az igazságérzetem, így is elég felfoghatatlan számomra néhány őslény létezése. Rajongók én is a "dínókért", de egy-egy Pterosaura a legnagyobbak közül néha még nekem is sok.

Nekem inkább a bizalmamat rendíti meg a tudományágban, hogy mennyi helytelen információ rögzülhetett az emberekben a rossz becslések miatt. Persze így is elképesztő a munkájuk, csak így laikusként nem olyan kicsik ezek a tévedések.

Szóval én csak csendben figyelem az eredményeket. A méretek nem érdekelnek, inkább a kinézet, életmód beli felfedezések mozgatnak meg. Pl. a Spino vízilétére én is leadom a fangirl-voksom, de "fáj" hogy elvetették a csapatos dromeasaurida vadászatokat.

Egyébként nem szabadna érzelmi alapon hozzáállni ezekhez a kérdésekhez.