Miért esszenciálisak/szemiesszenciálisak az esszenciális aminosavak?

Ezt nagyjából úgy lehet megérteni, ha a kályhától indulunk.

Képzelj el egy élőlényt, ami egy szikla tetején él, onnan elmozdulni nem tud, és csak napfény, talaj, víz és levegő áll a rendelkezésére. Tipikusan ilyenek a növények.

Egy ilyen élőlény magára van utalva, minden anyagot amit nem tud felvenni a környezetből, elő kell tudnia állítani. Minden aminosavat, minden kofaktort, mindent.

Képzelj el egy másik élőlényt, ami ezt az előbbit eszi, és ugyanazokból az anyagokból épül fel. Mi történne, ha ez a másik élőlény a továbbiakban nem tudná előállítani az egyik kofaktort vagy egyéb anyagot? Hát amíg az első élőlényt eszi, addig semmi.

Ezt evolúciógenetikailag úgy mondjuk, hogy kikerül a szelekciós nyomás alól. Vagyis ha elromlik az a gén ami termeli, nem vesszük észre, az ilyen utódok nem lesznek betegek, túlélnek. Persze plusz szelekciós előnyük sem lesz, de néha olyan allélok is el tudnak terjedni random módon, amiknek nincs előnyük. (Sodródás, alapító hatás.) És ilyenkor ha egy elromlott gén (allél) elterjed, akkor az abból a fajból más fajok már eleve azzal a hiánnyal indulnak.

A legtöbb ilyen anyagot, kofaktort, aminosavat több gén állít elő. Minél több, annál nagyobb az esély, hogy az egyik elromlik. Minél biztosabb, hogy a táplálékból fel tudjuk venni, annál nagyobb eséllyel marad titokban ez az elromlás. (Ha például az egyik aminosavból több kell, mint amennyit megeszel, akkor a génje nem romolhat el, mert ha elromlik, akkor az utód beteg lesz.)

Az esszenciális aminosavak, a vitaminok stb mind olyan biokémiai termékek, amiknek a szintézisét valamikor "elfelejtettük". Ami nekünk esszenciális (vagyis a mi evolúciós útvonalunkon valaha elveszett), az nem biztos, hogy esszenciális más fajoknak. Persze minél korábbi evolúciós lépésnél veszett el, annál több fajjal osztozunk rajta. Amit még a halak elvesztettek, azzal minden gerinces társunkkal osztozunk, de a csigákkal nem biztos. Vagyis az esszenciális aminosav az nem az aminosavnak egy beépített tulajdonsága, hanem az adott aminosavnak a velünk való viszonya. Lehet, hogy a vaddisznókban pont az az aminosav nem esszenciális, mert ők elő tudják állítani, mi pedig csak evolúciósan "nem régen" vesztettük el.