Miért csak az agyunk minimális százalékát használjuk?

Az agyad 100%-át használod. Csak nem egyszerre.

Az epilepsziásoknak szokott az agy 100%-a aktivitást mutatni, roham alatt.

Átlagosan 50%-ot használsz egyszerre.

De nem is lehet mind egyszerre használni, mert akkor összekeverednek. Külön gátlások vannak akkor, ha működik egy agyterület, és olyankor kikapcsolnak másokat, hogy ne zavarják egymást.

Jó párszor volt már a kérdés, és a gy.k. azt mondja, hogy kérdezés ELŐTT keress rá.

Az agy fenntartása sok energiát és oxigént igényel, ha bármelyik része felesleges lenne, azt az evolúció nagyon hamar eltüntetné.

Minden agyterületnek megvan a maga feladata, nincs olyan sejtcsoport, ami nem csinál semmit, csak úgy van.

Az ember az agya 100%-át használja. Olyan ez, mint a lakás. A lakás egészét használod annak ellenére, hogy soha nem vagy egyszerre a konyhában, a hálószobában, a nappaliban és a fürdőszobában is egyszerre, de eléggé bizarr is lenne egy olyan lakás, amiben mindezek egyetlen helyiséget jelentenének. Azt, amikor az ember az agyának nagyobb részét használja, mint kellene, azt hívják epilepsziának. A 100%-ig kihasznált lakás az, amiben nincs üres hely, minden cm³-e ki van használva. Az ilyen lakás alkalmatlan arra, hogy lakjanak benne.

Lásd még: [link]

Sokan tulajdonítják Einsteinnek azt a mondást, hogy az agyunknak csak a 10%-át használjuk ki. De egyrészt Einstein nem volt agykutató. Másrészt ha mondott ilyet, inkább arra gondolt, hogy a lehetőségeink 10%-át használjuk ki. És tényleg. Az ember megnéz valami idétlen sorozatot, aminek semmiféle haszna vagy produktuma nincs, ahelyett, hogy megoldana mondjuk egy mérnöki, vagy matematikai problémát. De én akármennyire is kedvemet lelem pl. matematikai problémákkal foglalatoskodni, akármennyire próbálok időt kihasználni – pl. mosogatás közben előadást hallgatok –, de azért csak megnéznék egy-két idétlen sorozatot, akármennyire nincs semmiféle praktikus haszna.

Ha az idétlen sorozatokat kedveled, van praktikus haszna.

Ugyanezért alszol, ülsz le pihenni erős fizikai munka után, ugyanezért tartasz igényt a kikapcsolódásra.

Az agy ugyanúgy elfárad, mint az izom, csak más módon érzékeled ezt, más módon pihened ki (regenerálod).

Egyébként az agy hasznos teljesítménye nem az, ha folyton jár, hanem ha értéket termel. Ahogy puszta lapátolásban borzasztóan el lehet fáradni, miközben szinte nulla többletérték jön létre, ugyanez a helyzet az aggyal. Előfordul, hogy nagy művész vagy tudós egy hétig látszólag lumpol, aztán fél órán át leírja gondolatait. És ez több, mint másnak egy hónapi megfeszített munkája. Az értékteremtés ravasz dolog.