A természetes kiválasztódásnak része-e a rasszizmus és a más rasszba tartozó egyedek elpusztítása?

Az már nem természetesek kiválasztódás! Ez az alja az emberiségnek, valakit azért bántani, amiről nem tehet, hogy hová született és milyen a bőrszíne...

Az hogy viselkedik, az más kérdés...

Az eredete ösztönös.

A falka- és csoportérdek része a más csoportoktól való elkülönülés, a saját csoport érdekeinek másik elé helyezése.

Ennyiből evolúciós eredetű.

És mivel nem szeretjük elismerni az ösztöni késztetéseket, amik hatnak ránk, kitalálunk mindhez ideológiát. Ehhez például a saját rassz, vallás, bőrszín stb. elitségét.

De ugyanerre alapulnak a szurkolói, politikai csoportok tömörödései és ellenségeskedései a másik csoportokkal.

Csak ennek addig volt praktikuma és értelme, amíg az emberiség elkülönült "falkákból", törzsekből állt, amint globálisan kéne kooperálni, már csak a baj van vele.

Az a baj, hogy nehéz elválasztani az idegentől való ösztönös tertózkodást, ellenségeskedést és az esetleges valós, közösségi, kulturális vagy életmódi sajátosságokból eredő ütközéseket.

Az utóbbi gyakran megokolt, de ma ezt is a rasszizmus fogalma alá szokás húzni és ezzel tabu.

Éppen a #4 bizonyítja, mennyire fontos pontosan fogalmazni, az értelmezési tartományokat (néha bosszantóan hosszan) meghatározni. Az ismeretek mennyiségétől és minőségétől függ a gondolkodás differenciáltsága, ettől meg a bonyolultabb vagy finomabb különbsége észrevétele.

A gondot az okozza, hogy az evolúcióban szereplő fajok közül egyedül az ember gondolkodik, és így alkot fogalmakat (például a rasszokról). A gazdagon gondolkodó ember számára akár ösztönösen világos a csoportérdek és a rasszizmus közötti különbség, de van az a szint, ami alatt ez összemosódik.

Ha például tudja az ember, hogy az idegentől való ösztönös tartózkodás, ellenségeskedés valójában az evolúciós életösztön megnyilvánulása, míg a valós, közösségi, kulturális vagy életmódi sajátosságokból eredő különbség bár szintén az evolúciós életösztön megnyilvánulása, azonban itt hiányzik a generális ok. Nevezetesen, az első esetben az egyed képességeitől függően (szélsőségesen fogalmazva) vagy vallásosság vagy tudományos kíváncsiság alakul ki, a második esetben ugyanettől vagy rasszizmus (másik ember alá/fölé rendelése) vagy tolerancia jön létre. A különbség tehát annyi, az első esetben az életösztön generális jelenségre válasz, míg a másodikban kizárólag a másik emberre. Ennyiben persze mondhatjuk, ez része amannak.