Miért nem alkotnak a fizikusok egy új mennyiséget, amivel le lehetne zárni azt a kérdést, hogy a foton hullám-e vagy részecske-e?

A levegő molekulái anyagszerűek. Oké. A hang meg egy hullám, ami a levegő molekulák rezgésének rendszere. A hullám nem anyag, hanem egy viselkedése az anyagnak. A foton esetén a kérdés az volt, hogy a foton anyag-e, vagy hullám, és ha hullám, akkor minek a hullámzása. Mindkettő igazolására voltak kísérleti és elméleti eredmények is. De ez így eléggé ellentmondásos volt. Aztán jött a kvantummechanika, ami feloldotta ezt az ellentmondást azzal, hogy a foton részecske, aminek a viselkedése hullámtermészetű, aminek az állapotát hullámfüggvények írják le. Így már nincs ellentmondás.

> Miért nem kreálnak egy új tulajdonságot, ami azt mondja meg, hogy egy részecske mekkora mértékben rendelkezik hullámtermészettel?

Minden részecske 100%-ig rendelkezik hullámtermészettel.

Ez miben változtatna a kvantummechanikán?

Amúgy kvantummechanika problémája az hogy nem tudjuk bizonyos esmények mitől következnekbe. Mivel nem látjuk az oká ha egyáltalán létezik szémolni se tudunk vele csak statisztikailag. Ezen mitváltoztatna hogy bevezetsz egy új mennyiséget?

> Ellentmondás nincs, de a valósághoz sincs köze.

Maximum a valóságról alkotott *képedhez* nincs köze. Igen, a kvantumfizika eredményei ellentmondanak a józan észnek. De a józan ész nem más, mint az életünk első pár évében összeszedett előítéletek összessége, meg még amit később sikerül rajtuk korrigálni. A kvantumfizika meg a valóságot egy nagyon jól leíró modell.

Úgy összességében előbb talán meg kellene ismerned a kvantumfizikát – pontos összefüggések, képletek, egyenletek szintjén –, mielőtt javaslatokat tennél arra, hogy mit kellene rajta változtatni. Mert a kvantumfizika tükrében ennek a kérdésnek se füle, se farka.

3 SÜSÜ

"Minden részecske 100%-ig rendelkezik hullámtermészettel."

Ez nemigaz. Vagy részecske vagy hullám egy pillanatban. Sosem lehet egyszerre mindkettő.

"A hullám nem anyag, hanem egy viselkedése az anyagnak. " <==> "A foton esetén a kérdés az volt, hogy a foton anyag-e, vagy hullám, és ha hullám"

A hullám nem anyag. A kérdés az volt, hogy anyag-e vagy hullám a foton. A megoldás, amíg nem figyeljük hullám. Amint megfigyeljük anyagi, részecske

A fénynek fény természete van. A valóságban nem váltogat egyikből a másikba. Hanem olyan a természete, hogy MI EMBEREK azt néha hullámként, néha részecskeként írjuk le.

A természet és a tudomány félreértése azt gondolni, hogy amikor egyfajta modellt illesztünk valamire, akkor a természet azt a modellt 100%-ban követi, míg amikor másfajta modellt illesztünk ugyanarra, akkor azt a másfajta modellt követi 100%-ban.

A természet egyszerűen létezik, egyféle természete van. MI vagyunk azok, akiknek az az egyféle természet túl bonyolult, és ezért különböző esetekben különböző modelleket használunk rá.

> "Minden részecske 100%-ig rendelkezik hullámtermészettel."

> Ez nemigaz. Vagy részecske vagy hullám egy pillanatban. Sosem lehet egyszerre mindkettő.

A foton egy részecske, a kvantumfizikában egy pontszerűnek tekinthető részecske. De bizonyos a tulajdonságait valószínűségi függvények írják le. A végletekig leegyszerűsítve a dolgot vegyünk egy dobókockát. A dobókocka az egy kocka. 6 oldala van, műanyagból készül és mondjuk piros. Oké. Hogy ennek melyik oldala van felül? Mikor a levegőben repül és forog, azt lehet mondani, hogy 1/6 valószínűséggel van felül az 1-es, 1/6 valószínűséggel van felül a 2-es oldala stb… (Ami miatt a hasonlat sántít, hogy a dobókockának egy adott pillanatban valamelyik konkrét oldala van felül, egy részecske esetén meg ez egy adott időpillanatban is egy valószínűségi függvény.)

Mikor aztán a dobókocka megérkezik az asztalra, akkor valamelyik oldala lesz felül. Mondjuk a 4-es. Továbbra is lehet azt mondani, hogy a kocka forog, csak éppen 0 perdülettel rendelkezik. Továbbra is leírható valószínűségekkel, hogy melyik oldala van felül, 0 valószínűséggel van felül az 1-es, 2-e, 3-as, 5-ös és 6-os oldala és 100% valószínűséggel van felül a 4-es oldala.

A foton esetén kicsit olyan, mintha azt lett volna a kérdés, hogy a dobókocka az most anyag, ami pl. piros és műanyag, vagy a dobókocka az egy forgás, és ha forgás, akkor minek a forgása. Ez így nyilván tényleg egymást kizáró, egymásnak ellentmondó nézőpont. A kvantumfizika meg jött, és azt mondta, hogy a dobókocka egy anyag, piros, műanyag, és a viselkedése az, ami a forgás.

Hétköznapi szavakkal elég nehéz ezt korrekt módon interpretálni, nyilván ez a dobókockás hasonlat is ezer sebből vérzik. A matematikai leírása az viszont korrekt és működik.

"a kvantummechanika szerint, aminek viszont, mint írtam semmi köze a valósághoz"

Ahha. Azért működik a mai világban milliónyi alkalmazás, ami éppen hogy a kvantumfizikára épül.

Az, hogy nehéz felfogni, gyakorlatilag csak a matematikai absztrakcióit lehet, hagyományos, hétköznapi szemlélettel nem vizualizálható, az nem azt jelenti, hogy hülyeség, hanem azt, hogy a mi felfogóképességünk véges.

Aki nem képes megérteni a matematikáját, annak marad az, hogy elfogadja, vagy inkább nem nyilvánít róla alaptalan véleményt.