A koronavírus "paradoxon" az esetlefolyások esetén miért ilyen szélsőséges?

"Többszáz éves tudományos elmélettel szembemegy a koronavírus."

Nem mondd ellent. Az egészséges életmód csak egy dolog, ami befolyásolja, hogy milyen súlyos lefolyású lesz a betegség, ezen kívül még számtalan dolog hathat rá (és ezek nagy részét még nem is ismerjük). Például említették a genetikai tényezőket. Hogy egy másik vírusnál ismert példával jöjjek: vannak olyan személyek, akik rezisztensek a HIV vírusra. Azaz meg tudnak vele fertőződni, de nem lesznek betegek. Ennek genetikai háttere van, ma már tudtommal elég jól ismerik, de sokáig tartott, amíg feltárták.

Aztán nem kizárható, hogy bizonyos más koronavírusok (például azok, amik náthát okoznak) keresztvédettséget adhatnak erre a fajta koronavírusra. Emellett az sem mindegy, mennyi vírust nyakalt be az illető a fertőzés során (ha több vírus jut be, általában nehezebben birkózik meg vele a szervezet).

Úgy képzeld el, kérdező, hogy más eszközökkel vág neki az életnek a földmunkás, vagy a balerina, vagy a villanyszerelő.

Aztán, amikor szembejön a vírus, a saját eszközeiket kell használni.

Van, akit ez mélyen érint, más meg könnyedén megoldja.

Hogy mit számít itt az egészséges élet?

Azt, hogy mind a földmunkás, mind a balerina, mind a villanyszerelő JOBB esélyekkel tud a vírussal szembenézni.

Mindenekelőtt: az "esetlefolyások" elolvasása alapján precíz szabályrendszert találni a jelenségekre erősen naiv elképzelés. Néhányok, miért.

A leírásokat laikusok írták, tudományos szempontból az igazságtartalma erősen kérdéses. Hétköznapi szempontból nem az.

Kevés a leírás ahhoz a sejthetően sokféle esethez, amiről itt szó van.

Túl rövid idő telt el a komoly elemzéshez. Ahhoz hosszú, hogy - különösen kevés ismerettel, ennélfogva lehetőséggel - ne unjuk már nagyon. De egy dolog a hétköznapiéletvitel lehetőségei, és más dolog a tudományos elemzés.

Egyre inkább úgy tűnik, már a "hasonló" jelző is egyre kevésbé állja meg a helyét, ha az influenzavírussal vetjük össze. Ez rendkívül instabil, ennélfogva gyorsan mutálódik, ugyanakkor egyáltalán nem olyan specifikus, mint egy szimplavírus. Emiatt még annyiadat se elég a pontos elemzéshez, mint egy szimpla vírusnál(amely évtizedek óta ismert).

A vizsgálatokba erősen belejátszik az ebből a szempontból dilettáns politika. Ezért se elég pénz (másra kell), se elég idő (türelmetlen a politikus), se elég szakember (kellenek a járványhoz), valójában semmiféle feltételből sincs elegendő.

A tudományos eredmény jellemzően úgy áll össze, hogy kezdetben egyre több az adat, egyre nagyobb a káosz, míg egy jó szem felfedezi a káoszban a rendet, vezérlőelvet. És akkor egy szempillantás alatt helyükre kerülnek a dolgok. Itt még nagyon nem tartunk.

A nagy tudományos eredményekhez régóta meglévő infrastruktúra és tapasztalt emberanyag kell. Ilyen kevés helyen van a világban. Nézzünk párat: USA - egy öntelt, vírustagadó elnökkel, aki még akkor is röhög rajta, mikor elkapta; Németország - egy régóta vergődő nagyiparral, ahol mindent felülír a profit. Olaszország - a maffia hazája, ahol a korrupciót csak mostanában hagyta le a világban egy kis ország; Franciaország - jó ideje nem tud úrrá lenni a szélsőjobb tevékenységén + az arab népesség frusztráltságán; Anglia - nem látszik, de a Brexit ésaz ebbőladódó északír probléma lefoglalja. Szóval nem könnyű.

#13

"Ez rendkívül instabil, ennélfogva gyorsan mutálódik"

Itt nem tudom pontosan, mire vonatkozik az "ez", de ha az j vírusra, akkor nem igazán igaz az állítás. A SARS-CoV-2 koronavírusnak (legalábbis ahhoz képest, hogy RNS vírus, viszonylag alacsony a mutációs rátája). Például nagyjából fele akkor, mint az influenzáé.

[link]

Több ok is van erre.

Az egyik, hogy vannak az egyedi esetek, meg van a statisztika. Az állításokat a statisztika alapján fogalmazzuk meg, de ezek csak valószínűségi állítások. Kérdés, miért vannak a kivételek.

Az egyik a genetikai változatosság. Feleségem és családja pl. immunisak a herpeszvírusra, de más vírusokra távolról sem. Találtak már olyan embert, aki spontán védett az AIDS ellen. Pont ez az ivaros szaporodás és az ebből adódó változatosság előnye, hogy populáció szinten védettebbek vagyunk a kórokozóktól: mindig vannak ellenálló egyedek. Ebből következik, hogy vannak sérülékenyebbek is.

A másik, hogy a kezdeti vírusdózis nem mindegy - ez már bizonyított a SARS-ra és a mostani SARS-CoV-2-re is. Nem bizonyított, de lehetséges, hogy a fertőződés módja se mindegy. Szerintem legalábbis nem mindegy, hogy a tüdőbe kerül a fertőző aerosol, vagy mondjuk egy "kontaminálódott kézzel orrpiszkálás" művelettel az orrba, esetleg az emésztőrendszeren át támad a vírus. Ha nem a tüdőbe jut be, lassabb a vírus felszaporodása, van idő a specifikus immunválasz megjelenésére, illetve nem esik túlzásokba a szervezet. A tüdőbe jutásnál se mindegy a dózis - ez is a maszkviselés kimutatott haszna, hogy nem csak a fertőzések száma csökken, de az átlagos fertőzés súlyossága is. A sportos fiatalok hajlamosabbak az "erődemonstrációra", főleg a férfiak. Kicsit távolról indítva a magyarázatot: ez egy udvarlási ösztön: a páva farktolla is egy hatalmas hendikep a róka elől meneküléskor, de pont emiatt hitelesen demonstrálja viselőjének kiválóságát, hiszen ezzel együtt életben tud maradni. Hasonlóan a fiatal férfiak is hajlamosak demonstrálni, hogy nem fogja őket a kard, a golyó, a koronavírus. Főleg a sportos-domináns példányok, de extrém esetben ez időskorig eltarthat, látjuk pl. Trumpnál. Tehát emiatt hajlamosabbak nagyobb dózisban bekapni a fertőzést, ami sajnos tud rosszul is elsülni.