Ha a földön magasabb lenne az oxigén a légkörben akkor megnőnének az élőlények?

Nem feltétlenül csak az oxigén/ széndioxid telítettség a lényeg.

[link]

A dinoszauruszok korának is nevezett mezozoikum (hozzávetőleg 250-65 millió évvel ezelőtt) jelentős tektonikus, éghajlati és evolúciós változások kora volt. Az őskontinens ekkor szakadt a ma is ismert kontinensekre, és az ezzel járó tektonikus mozgások hatására jelentős vulkanikus tevékenység kezdődött a Föld felszínén. A vulkánkitörések nagy mértékben növelték a légkör szén-dioxid-tartalmát, aminek következtében az éghajlat kivételesen meleg volt ebben az időszakban. Ez fontos tényezője volt az evolúciónak és az állatfajok szétválásának.

(...)

rekonstruálták visszamenőleg a vulkanikus aktivitást és az ezzel járó karbonkibocsátást. Eredményeiket az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) tették közzé. "Lényegében látjuk a Pangea őskontinens darabokra szakadását, az óceánok kiterjedését és bezárulását" -

(...A mezozoikum korabeli magasabb karbonkibocsátást tetézte, hogy a légkörben lévő szén-dioxidból a mainál lényegesen kevesebbet kötött meg a vegetáció, így összességében mintegy ötször akkora volt a légkör karbontartalma, mint napjainkban - derül ki a kutatók becsléséből. Ez az ötszörös eltérés jóval nagyobb, mint amire a korábbi - 1980-as és 1990-es években végzett - kutatások jutottak, amelyek nagyrészt még a tengerszint változásából próbáltak következtetni a légköri karbonszintre. A kutatók reményei szerint a vulkáni tevékenység, a szén-dioxid-koncentráció és a klíma közötti kapcsolat jobb megértése segíthet a jövőben várható éghajlatváltozás pontosabb előrejelzésében is.)

[link]

z egyes földtörténeti korok éghajlata dióhéjban

Az alábbiakban nagy vonalakban ismertetjük a Föld éghajlatának történetét a kezdetektől az utóbbi ezer évig, amelynek történetét már jóval részletesebben ismerjük. Megjegyezzük, hogy az egyes korszakok határait gyakran más számokkal határolják el a kutatók, mint az alábbi értékek.