Mortalitást úgy számoljuk,hogy?

Általában ezer főre vetített halálesetek száma évente.

Azaz ha egy év alatt 89,6 millió eset volt, az 89600 ezer. Ebből 1,93 millió halott

Vetítsük le ezer esetre, ekkor osztatnunk kell 89600-al:

1930000 : 89600 = 21,5

Azaz ez esetben 21,5 a mortalitási ráta. Tudom, nem pontosan egy évre vonatkozik az adat, de a példában ettől eltekintettem.

Amúgy ha százalékot számolnál, akkor 1,93M a 89,6M-nak nem 0,02%-a, hanem több, mint 2%-a...

A mortalitás nem egységes fogalom. A kérdésbeli viszonyításnak is van alapja, ha azt vizsgáljuk, az adott probléma (önmagában) milyen súlyos. Itt mindössze azt nézzük, a megbetegedés hány százaléka halál.

Vizsgálható az is, ez egy országban mekkora probléma. Ekkor a népességhez viszonyítunk. Ha például 100 eset van, ebből 20 meghal, akkor ez a betegség 20% halált okoz, de ha ez egy milliós országban történik, akkor a lakosság nagyon kicsiny része érintett.

Konkrétan a COVID (meg persze más betegség) esetén van egy további értelmezési probléma. Meghal 20 ember, mind covidos. Ebből 5 durván szívbeteg, 2 súlyos, 6 éppen hogy cukorbeteg, 4 tüdőbeteg, három meg nem volt beteg. Ekkor az tiszta sor, hogy 3 covidban halt meg. Azt is mondhatjuk, hogy 6 szintén, de a 4 tüdőbeteg már kéréses, a súlyos betegek meg 5-10 nappal túlélték volna covid nélkül, hová számítsuk?

A probléma itt az, hogy a WHO nem áll a helyzet megaslatán, mert nem tud. Nincs konszenzusos megállapodás, mi számít covidhalálnak. Vannak, akik a súlyos betegek halálát a betegségükhöz sorolják, vannak akik nem. Nálunk is eleinte csak a szigorúan bizonyítható COVID esetet sorolták ide, a többit nem. Mióta a világban (főleg Európában) elszabadult a pokol, már lehet majdnem mindent ide számítani, nincs rossz optikája.

Halálos betegség esetén a halálozási arány az elhunytak száma osztva az összes megbetegedések számával, ahogy te is írtad. Viszont ha százalékban akarod kifejezni, akkor még meg kell szorozni 100-az a hányadost. Ugye 100-nak a fele 50.

50 / 100 = 0,5

Százalékban:

50 / 100 * 100% = 50%

Ugyanígy:

halálozási arány = 1,928 millió / 89,751 millió * 100% = 2,148%

Bár én önmagában kevésbé hinnék a kevésbé fejlett és/vagy demokratikus országok statisztikájában, de ha az EU-t nézzük, akkor is hasonló a halálozási arány, 385 ezeren haltak meg a 15,94 millió fertőzött közül, ami 2,415%-os halálozási arányt jelent. Ha hozzávesszük, hogy az EU-ban azért magasabb az átlagéletkor, így a veszélyeztettek aránya is, akkor ez a 2,148%-os halálozási ráta nem tűnik túl pontatlannak.

~ ~ ~

> Ha például 100 eset van, ebből 20 meghal, akkor ez a betegség 20% halált okoz, de ha ez egy milliós országban történik, akkor a lakosság nagyon kicsiny része érintett

Nyilván ha a betegek száma alacsony a népességhez képest, akkor az elhunytak száma is alacsonyabb lesz a népességhez képest. Csak ha a teljes népességhez képest veszed az elhunytak számát, azzal nem a betegség halálozási arányát ragadod meg, hanem azzal együtt az átfertőzöttséget is beleveszed. Ez maximum egy pillanatképet fest le, ami a pillanatnyi helyzetet lehet, hogy jól írja le, de a betegség alapvető tulajdonságát nem.

> Meghal 20 ember, mind covidos. Ebből 5 durván szívbeteg, 2 súlyos, 6 éppen hogy cukorbeteg, 4 tüdőbeteg, három meg nem volt beteg. Ekkor az tiszta sor, hogy 3 covidban halt meg.

Nem. Szívbetegségben, cukorbetegségben és hasonlókban szenvedve lehet, hogy éltek volna még 2-5-10-20 évet. Ha elütsz egy 70 éves embert, aki történetesen cukorbeteg, akkor sem mondod azt, hogy „hát úgyis meghalt volna előbb-utóbb”.

> A probléma itt az, hogy a WHO nem áll a helyzet megaslatán, mert nem tud. Nincs konszenzusos megállapodás, mi számít covidhalálnak.

Mondjuk azért eléggé konszenzusos, hogy COVID-ban halt meg, akinek pozitív tesztje van, és egészségügyi okok miatt hal meg. Az esetek zömében az elhunytak kórházban, kétoldali tüdőgyulladással, sok esetben lélegeztetőgépen halnak meg. Nyilván sem a cukorbetegség, sem a szívbetegség nem okoz kétoldali tüdőgyulladást és nem igényel lélegeztetést. Ennek ellenére vannak olyanok, akik enyhébb tünetekkel, de pozitív teszttel halnak meg. Ott nehéz megmondani, hogy amúgy is pl. szívleállása lett volna, ha nem betegszik meg, vagy a szívleállást a betegségre adott heves immunreakció váltotta ki, és amúgy ha nem betegszik meg, élhetett volna még 10 évet. Másik oldalról meg azért van az, akinek mondjuk magas láza van, köhög, de nem fordul idejében orvoshoz, mire annyira súlyosak lesznek a tünetei, hogy rászánja magát, addigra annyira súlyosak lesznek a tünetei, hogy előbb meghal, mintsem tesztelhetnék, és bár ténylegesen a COVID vitte el, nem lesz benne a halálozási és a megbetegedési statisztikában.

Az általános halálozási adatok változása mindenesetre inkább arra enged következtetni, hogy a COVID-ban meghaltak számát inkább alábecsüljük, mint túlbecsüljük.

Szerintem tehát az, hogy kit sorolunk a COVID-ban elhunytak közé, az túlságosan nem módosít a halálozási arányon. Annál inkább a nem igazolt fertőzöttek száma, akiknek vannak enyhe tünetei, de nem lesznek tesztelve, vagy egyáltalán nincsenek tünetei és tudtán kívül kapta el a vírust. Ha mondjuk ezeknek a száma 3-szor annyi, mint az igazolt fertőzötteké, akkor mindjárt negyed annyira jön ki a halálozási arány. Ez első blikkre jól hangzik, de ez azt is jelenti, hogy sokkal nehezebben tudunk védekezni a járvány ellen. Ha 4-szer annyi fertőzött van valójában, mint akikről tudunk, az vírusevolúciós szempontból rémálom, hiszen a tünetmentes betegek attól, hogy tünetmentesek, még ugyanúgy gyártják a vírusok milliárdjait, mindenféle apró mutációval, amiből elég, ha pár némileg sikeresebb a többinél.