Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Magyarázza valahogy a tudomány...

Magyarázza valahogy a tudomány, hogy az őshüllők miért és hogyan voltak olyan nagyok (magasak és nagy tömegűek), amikor a mai szárazföldi nagyemlősök méretét a gravitáció erősen korlátozza ?

Figyelt kérdés

2021. jan. 15. 19:53
1 2
 1/13 anonim ***** válasza:
45%
Igen.
2021. jan. 15. 20:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/13 anonim ***** válasza:
91%
Igen, mivel nem a gravitáció korlátozza a méretet.
2021. jan. 15. 20:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/13 anonim ***** válasza:
91%
Nem a gravitáció korlátozza, hanem az élőhely.
2021. jan. 15. 20:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/13 anonim ***** válasza:
94%

Valójában nem könnyű válaszolni rá, több ponton is vannak még viták ill. kutatások.


[link]

[link]

2021. jan. 15. 20:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/13 anonim ***** válasza:
91%
Tegyük azért hozzá azt is, hogy a mai szárazföldi emlősök méretét az emberiség is korlátozta. A pleisztocén végén az őseink szerepet játszottak a megafauna kiírtásában. Voltak sokkal nagyobb dinoszauruszok így is persze, de az emlősök is lehetnének nagyobbak.
2021. jan. 15. 23:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/13 A kérdező kommentje:
Hát, számomra az érdemi (vagy érdeminek tűnő) válaszok sem meggyőzőek. A ma élő nagy termetű szárazföldi állatok mind elég "esetlenek", ráadásul mind növényevők, szemben az őshüllők általános beállításával. A bálnák jelentős része szintén nem kifejezetten ragadozó (nem tudom, hogy a plankton evőket mostanság hová sorolják) és az ő testméretük sem igen éri el a tengeri őshüllőkét. Ráadásul a mai tudomány általa törzsfejlődés csúcsára helyezett emlősök őseinek is kifejezetten kis termetű állatokat tekintenek. Magyarán: mintha a tözsfejlődés valamiféle visszajelzést kapott volna, hogy a hatalmasra növekedés nem a megfelelő irány.
2021. jan. 17. 12:12
 7/13 anonim ***** válasza:
100%

1. A mai tudomány szerintem senkit se rakott a törzsfejlődés csúcsára.

2. A kék bálnák bőven nagyobbak, mint a valaha élt (és jelenleg ismert) legnagyobb tengeri őshüllők.

3. A törzsfejlődésnek nincs tudatos célja, iránya.

2021. jan. 17. 22:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/13 anonim ***** válasza:

Kérdező, a téma nagyon hosszú kifejtést kíván, amire jelenleg nincs időm, ezért egy rövid összefoglalót írok.


A földtörténeti múlt több korszakában a Föld légkörének oxigén szintje jóval magasabb volt a jelenleginél. Ez a magas oxigén szint tette lehetővé az igazán nagytestű állatok kialakulását, mint pl. a dinoszauruszokét. A gravitáció pont ebben az esetben nem tényező, az akkoriban is pont annyira volt erős, mint ma és a csontleletek szerkezete bizonyítja, hogy ekkora méret is gond nélkül elérhető a gravitáció ellenében.

Az a megállapításod, hogy a mezozoikum vízi őshüllői jóval nagyobbak voltak a mai bálnáknál nem egészen igaz. Mint ahogy az sem, hogy a bálnák nem ragadozók (a planktonnak nevezett táplálékuk nagyrészt krill, ami alatt a tengeri rákok egy csoportját értük, de vannak olyan sziláscetek, melyek halrajokra vadásznak).

A törzsfejlődés is erősen relatív. A jelenlegi fajok mindegyike saját törzsfejlődésének csúcsán áll.


Összefoglalva: a dinoszauroszok korábban a légkör oxigénszintje magasabb volt a jelenleginél, az éghajlat meg általában jóval melegebb. Ezek együtt segítették az igazán nagy méretek elérését.

2021. jan. 18. 06:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/13 Wadmalac ***** válasza:
100%

"A ma élő nagy termetű szárazföldi állatok mind elég "esetlenek", ráadásul mind növényevők, szemben az őshüllők általános beállításával."

Egyrészt nem igaz, hogy a mai nagy szárazföldi állatok "esetlenek".

Valószínűleg változna a véleményed, ha megkergetne egy elefánt vagy víziló, esetleg autóval volna esélyed lehagyni.


A nagy méret relatív.

Ha megnézed a dinoszauruszokat, ugyanúgy, mint ma, ott is a növényevők közt voltak a legnagyobb testűek.

Egy T-rex sem volt különösebben mozgékonyabb egy mai elefántnál, csak ezzel is megvolt az előnye a prédaállataival szemben.


" A bálnák jelentős része szintén nem kifejezetten ragadozó "

Mindig is a ragadozók voltak kisebb példányszámban és fajválasztékban, mint a növényevők. Egyszerűen csak így van elegendő zsákmányállat.

A ragadozók és növényevők aránya a dinók esetén is hasonló volt, mint ma.


"Ráadásul a mai tudomány általa törzsfejlődés csúcsára helyezett emlősök őseinek is kifejezetten kis termetű állatokat tekintenek."

Minden emlősnek kis termetűek a legrégebbi ősei.


Éppen mert ezek tudták túlélni a dinókat kipusztító kataklizmát.


"mintha a tözsfejlődés valamiféle visszajelzést kapott volna, hogy a hatalmasra növekedés nem a megfelelő irány"

Simán a környezet determinálja az optimális testméretet.

2021. jan. 18. 09:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/13 anonim ***** válasza:

Egy kis trollkodás:


Régen nem voltak városok, utak, gyárak, erömüvek stb., nagyobb volt a természetes élöhely, ezért nagyobb állatok is elfértek benne.

2021. jan. 20. 10:04
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!