Ugyanakkora átmérőjű, tömör vas és ólomgolyó közül miért az ólom a nehezebb?

Ide nem a fajsúly fogalma kell, hanem a sűrűségé.

Rájöttek, hogy bizonyos tárgyak azonos térfogat mellett nehezebbek, mások könnyebbek, és azt is, hogy azonos tömeg mellett valamelyik térfogata kisebb, másikuké nagyobb. Arra is rájöttek, hogy ha valahányszorosára növelik a térfogatot (mondjuk kétszeresére), akkor a térfogat is ugyanannyiszorosára (kétszeresére) változik, ilyennel pedig már találkoztak az egyenes arányosságnál, ott pedig tudták, hogy az összetartozó értékpárok hányadosa állandó. Úgyhogy bevezették, hogy ezzel a hányadossal számoljanak (a tömeget osztották a térfogattal), és így született meg a sűrűség fogalma.

A sűrűségből lehet azt megállapítani, hogy azonos tömeg mellett meyliknek lenne nagyobb a térfogata és azonos térfogat mellett melyiknek lenne nagyobb a tömege. Ugyanúgy működik, mint amikor a boltban azt határozzuk meg az egységár (Ft/kg) alapján, hogy melyik kiszerelést érdemesebb megvenni.

Ha mélyebbre megyünk, a sűrűségnek is megvan az oka. Több is, mint atomfizika szinten keresendő.

Talán a legnyomósabb, hogy a több protonból-neutronból-elektronból álló nagyobb rendszámú anyagok atomméretei nem nagyobbak arányosan annyival, amennyivel több tömeget tartalmaznak.

Meg persze bejön a molekulák kötéstávja, atomrácsok rácsméretei, adott hőmérsékleti halmazállapot stb.

"Több is, mint"

*mind