Honnan tudni hol lyukas az ózonréteg?

A műholdak látják.

A pontos megfigyelési módszert nem tudom, de gondolom a megfelelő spektrumú radarhullámok, esetleg UV vagy IR fény vagy elnyelődnek benne, vagy visszaverődnek róla és ezzel kirajzolják az aktuális térképét.

A videó elején látható animáció műholdak méréseiből lett összeállítva:

https://www.youtube.com/watch?v=z0bkgRBmMFM

A mérés spektroszkópiával történik.

[link]

Ami valóban azt jelenti hogy a légkörről visszavert fény hullámhosszaiban figyelik a hiányzó összetevő részeket.

A légköri ózon mennyiségét többféle műholdról is mérik. Ezek egyike az európai meteorológiai műholdakat üzemeltető szervezet, az EUMETSAT új generációs napszinkron műholdja, a MetOp. A napszinkron holdak a Föld felszínéhez képest úgy mozognak, hogy a pálya mindig ugyanabban a helyi időben metszi az Egyenlítő síkját. Az Egyenlítőn kívüli helyek felett is közel azonos helyi időben haladnak el. A MetOp közös rendszert alkot az amerikai NOAA műholdakkal, de azoknál több műszerrel szerelték fel.

A GOME-2 műszer adataiból a légköri nyomgázok mennyisége származtatható: több nyomgáz függőlegesen integrált összmennyisége, valamint az ózon profilja is (az ózonkoncentráció függőleges eloszlása). A GOME egy spektrométer, amely a Föld-légkör rendszer által visszavert napsugárzást méri, az ultraibolya (UV) és a látható tartományban, négy csatornában, valamint méri a közvetlen napsugárzást is. A kettő spektrum különbsége jellemző a légkör összetételére.

a GOME-2-ről jött adatokat egy felsőlégköri (meteorológiai, fizikai, levegőkémiai) folyamatokat leíró numerikus modell (számítógépes programrendszer) futtatásánál input adatokként használják. Az ózonréteg eloszlásának napi alakulásában a levegőkémiai folyamatokon kívül a sztratoszférikus légmozgások is meghatározó szerepet játszanak, ezeket az információkat pl. magas légköri mérőballomokból szerzik be. A modellszámítás eredményül többek között egy simított ózonmezőt ad, jellemzi az ózonréteg változásait, és ami még fontosabb, lehetővé teszi az ózoneloszlás előrejelzését is.

Az ózonlyuk alakja, változása tehát alapjában véve egy folyamatos modellszámítás eredménye, mint minden térképen ábrázolható jelenség, de közvetlen légkör összetételi méréseken (meteorológiai ballonok), és spektroszkópiai méréseken alapul.