Miért négy a nitrogén és miért öt a foszfor maximális vegyértéke?

Inkabb forditva van az..

A N eleve 5vegyertekelektronnal rendelkezik,5kovalens kotes kialakitasara kepes.Ezt mutatjs meg a vegyerteke.

A P 4vegyerteke-vel rendelkezik,4kov.kotest tzd letrehozni.

#1 a P nem ugyanúgy 5 vegyérték elektronnal rendelkezik?

egyébként jó kérdés, ehhez nagyon kéne érteni hozzá, de lényegében az elektronpályák térbeli elhelyezkedése határozza meg, hogy képes lesz-e kötést létrehozni. A definíció szerint a vegyérték elektronok a legkülső elektronhéjon található elektronok. Általában egy telített elektronhéj nagyon stabil és nem igazán fog kötést létrehozni az ott található pályán vágtázó elektron, innen ered a nemesgázok alacsony reakcióképessége, mert nekik pont annyi elektronjuk van, hogy a legkülső héjon is minden pályára jut egy, pont teli van.

Pl a nitrogén esetén van összesen 7 elektron. Az első héj két 's' pályát tartalmaz, ami kvázi gömb szerű geometriát jelent és ezért ott két elektron van.

Ezután a második héjon is van két gömbszerű 's' pálya 2 elektronnal valamint a maradék 3 elektron pedig a 'p' pályákat kezdi el feltölteni, ami kb az x-y-z tengelyek mentén hoz létre tengelyenként 2 helyet, de ugye csak 3 elektron van így tengelyenként egy elektron lesz rajtuk.

Az alábbi linken ha legörgeted a képig ahol kék és pirosas színnel látod a pályákat, akkor a jobboldali 3 pálya a 'p' és a nitrogénben mindegyiken csak egy elektron lesz, nem egy pár. Innen adódik, hogy a nitrogén nagyon szeretné, ha a 'p' pályákon is 2-2-2 elektron lenne az 1-1-1 helyett.

[link]

Technikailag 5 vegyértékelektronja van, de a leggyakrabban úgy találkozol vele, hogy pl NH3 (ammónia), azért mert a külső elektronhéjon lévő 's' pálya egyrészt stabilabb és fizikailag közelebb van az atommaghoz kvázi a 'p' pályák alatt. De megfelelő körülmények között az egyik 's' elektront be lehet vonna a játékba, így lesz az NH4+ (ammónium), bár mondom ehhez annyira nem értek már, hogy ezt is kifejtsem, meg azt sem tuom,hogy lehet-e NH5++ :) ezt majd valaki aki ért is hozzá elmagyarázhatná.

A foszfor esetén kb ugyanez a logika, csak ott még több elektron van és a külső elektronok a 3. héjon vannak nem a másodikon, de kb pont ugyanígy, ezért is írtam az #1-esnek, hogy elvileg az is 5 vegyérték elektronnal rendelkezik.

kicsit fáradt voltam már, nem is aludtam többet mint 5 óra, de talán így egyszerűbben hangzik:

elektronhéj ~ az elektron távolsága az atommagtól

elektronpálya ~ az elektron által "elfoglalt" tér geometriája

a vegyértékelektron ~ a legkülső héjon lévő elektronok száma

a N és P azonos csoportban vannak (azonos oszlop a periódusos rendszerben), ezért elméletileg azonos a vegyérték-elektronjainak száma, a fő különbség pedig az, hogy a N-hez közelebb vannak a vegyérték elektronok, ezért magasabb az elektronegativitása, erősebb a kötés amit ezek létrehoznak, ezért reakcióképesebb anyag.

Remélem ezzel nem mondok nagy hülyeséget :)

a vízben oldhatóságról arra emlékszem, hogy a víz poláris molekula így a szintén poláris molekulákat oldja jól, pl ezért nem oldódik az olaj, vagy a benzin benne, mert azok nem polárisak. Azt hiszem az oldás során hidrogénkötések is létrejönnek, amik már nem pusztán a "töltés" (dipólusmomentum) miatt jönnek létre, de ez a része már nem teljesen tiszta nekem sem.

A lényeg h a víz az oxigén oldalán kissé negatív töltésű, a hidrogén oldalán kissé pozitív töltésű ezért poláris. és ehhez rendeződik hozzá, pl a többi vízmolekula is.

Az NH3 egyébként gáz halmazállapotú, de szintén poláris molekula. Ha bizonyítani kell akkor tuti oldható, szóval "cheap shot" de én azt válaszolnám, hogy emiatt :D de bizonyítani nem tudnám.

Egyébként az hogy poláris-e valami az elsősorban a molekula térbeli szerkezetétől függ, pl ahhoz, hogy poláris legyen valami kell, hogy térben aszimmetrikus legyen, mint a víz.

A sav-bázis reakcióknál már nem nagyon figyeltem oda, magam sem tudom, hogyan érettségiztem le belőle :)

annyit azért tudok, hogy alapesetben (leggyakoribb izotóp) a hidrogénatom az gyakorlatilag egy proton, ami körül egy db elektron kering. Ennél fogva, ha azt az elektront egy kötés elszippantja, akkor ott marad egy proton, ami ugye a sav-bázis reakció alapja, azaz protonleadás = sav, protonfelvétel = bázis.

Hogy miért gyenge bázis az ammónia az pedig nem tőlem fogod megtudni, bocsi:D gondolom a maradék két vegyértékelektron miatt, de nem akarok hülyeséget mondani, szóval valaki pls engem is érdekel a sav bázis reakció :D