Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Pár száz év múlva fel tudjuk...

Pár száz év múlva fel tudjuk biotechnológiával támasztani a halottakat?

Figyelt kérdés

Ezt azoktól kérdezem, akik értenek minimálisan emelt, vagy inkább egyetemi szinten a molekuláris genetikához.

Ha csak 1 sejtmagban lévő DNS tartalmazza az összes genetikai kódot, amitől Kovács Marika nem más, mint Kovács Marika, akkor ha elméletben ismernénk minden egyes tulajdonságot kódoló gén mRNS kódját, akkor a halott Kovács Marikát újra élővé tudjuk alkotni? (Abba most ne menjünk bele inkább, hogy a személyisége nem lenne ugyanaz, nem az érdekel).

Gyakorlatilag kevesebb, mint pár hónap alatt megismertük a koronavírus tüskefehérjének a genetikai kódját. Nyilvánvalóan nem 5, nem 10, és nem is 20, hanem tegyük fel 30 év alatt megismernénk Kovács Marika enzimjeit, belső szerveit, csontjait, szöveteit kódoló mRNS kódot is, akkor (ha a abból a hipotézisből indulunk ki, hogy a sejten lévő riboszómák legyártanak bármit, amit az mRNS kódol - mégpedig ez az elmélet bebizonyosodott a tüskefehérje sikeres legyártása után) létrehozhatunk egy új Kovács Marikát?


Normális, tudományos véleményt várok. Ha hatékony módszer az mRNS technológia, akkor létre tudnánk hozni első körben pl. egészséges szöveteket. Mi a véleményetek?


2021. júl. 20. 03:55
 1/4 anonim ***** válasza:
78%

Az mRns= messenger Rns a szervezet immunrendszerének a hírvivője. A feladata hogy információt szolgáltat ezáltal a szervezet tudni fogja hogy mit termeljen hogy védekezni tudjon.


Amiről te beszélsz ahhoz szerintem nincs köze, de ugyis kijavítanak.


Szerintem leginkább a teljes gén térképezéshez, dns feltérképezés és nem ehhez van köze.


A klónozásra gondoltál szerintem azt meg példázza a Dolly nevű bárány de ott más technológiát alkalmaztak.

2021. júl. 20. 05:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim ***** válasza:
100%

Abban a formában, ahogy te kérdezed, a jelenlegi tudásunk alapján nem lehet senkit újraéleszteni, mivel egy halott sejtet nem tudunk megint élettevékenységekre késztetni. A fagyasztásos eljárások sem tartanak azon a szinten, söt egyelöre úgy néz ki, hogy melegvérü élölényeknél nem lehetséges. Békát le tudnak fagyasztani folyékony nitrogénbe mártva, majd langyos vízben kiolvadva tovább úszik. Arról nincs infóm, hogy utána mennyi ideig él még. a béka hidegvérü állat, alapbólmegvan a képessége, hogy akár 1-2 évre annyira lelassuljon az anyagcseréje, hogy minimális életfeltételek mellett, vagy akár fagyott állapotban életben maradjon, hajd kedvezöbb körülmények között újra "felpörögjön" és aktív életet folytasson. Melegvérüeknél ez nem müködik, folyamatos hötermelés folyik a sejtjeinkben, az anyagcserénk csak így müködik. Néhány celsius fokos testhömérséklet csökkenés már végzetes. Nem lelassul a szervezet, hanem leáll az anyagcsere, beáll a halál állapota. Össejteket tudunk már lefagyasztani, illetve így müködnek a spermabankok is.

Kovács Marika teljes szervezetének lemodellezése jelenleg lehetetlennek tünik, nagyon bonyolult és összetett rendszer, megszámlálhatatlan változóval, ezen kívül teljesen ugyanazt a megjelenést elérni szinte lehetetlen, hiába az azonos genetikai állomány, a növekedés során biztosan lesznek eltérések. Emellett sejtenként kellene tudnunk irányítani az osztódások, átkeresztezödések menetét, a szervek alakját kialakító folyamatokat, ugyanazokat a genetikai defektusokat belevinni a dologba.

30 év múlva biztosan nem lesz új Kovács Marika, szerintem még ezer év múlva sem. Ha egyszer sikerül is, akkor sem az mRNS lesz a dolgok kulcsa, hiszen az csak az információszállítás eszköze, mint a gyárban a futószalag, a rendszerfejlesztéshez nem sok köze van, de a müködéshez kell.

2021. júl. 20. 08:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:

"Ha csak 1 sejtmagban lévő DNS tartalmazza az összes genetikai kódot, amitől Kovács Marika nem más, mint Kovács Marika,"


Kovács Marikának a genetikai kódja mellett vannak emlékei és személyisége is, amik környezeti hatásra jöttek létre. Ezek a genetikai kóddal nem öröklődnének tovább egy másolatba, tehát ha csinálnánk egy genetikailag azonos másolatot Kovács Marikáról, az nem Kovács Marika lenne, hanem egy önálló, új személy a saját emlékeivel és személyiségével. Lásd: egypetéjű ikrek akkor se teljesen egyformák, ha ugyanabban a környezetben nőttek fel.


"létrehozhatunk egy új Kovács Marikát?"


Ennek a legegyszerűbb (és kb egyetlen reális) módja a klónozás lenne: Kovács Marika egy testi sejtjéből kivesszük a DNS-t és átültetjük egy megfelelően előkészített petesejt DNS-ének a helyére. A petesejt elkezd osztódni, embrió fejlődik belőle, amit béranyába be lehet ültetni, és 9 hónap múlva megszületik az eredeti emberrel genetikailag azonos klón. Ennek a gyakorlati megvalósítása persze nem ilyen egyszerű, az emlős állatok klónozása (amivel a 90-es évek óta próbálkozunk) elég nehéz, a klónok gyakran egészségi problémákkal küzdenek és jóval rövidebb az élettartamuk, mint az eredeti állatnak volt. Arról nem is beszélve, hogy embert klónozni, vagy ilyesmivel egyáltalán kísérletezni illegális. Ez a jövőben változhat, és a technikai nehézségeket is valószínűleg meg fogjuk tudni oldani, szóval a jövőben (50-100 év múlva) valószínűleg fogunk tudni emberi klónokat előállítani. De a Kovács Marika klónjától ne várd el, hogy Kovács Marika legyen, mert nem lesz az. Egy új ember lesz, saját személyiséggel és emlékekkel. Nyilván a személyisége hasonlítani fog az eredeti Kovács Marikáéra, de nem lesz teljesen ugyanolyan, ahogy az egypetéjű ikrek se ugyanolyanok.


"Ha hatékony módszer az mRNS technológia, akkor létre tudnánk hozni első körben pl. egészséges szöveteket."


A Pfizer oltás mRNS technológiájában az az újdonság, hogy a vírus fehérjét genetikai információ formájában viszi be az emberi szervezetbe, és az ember saját sejtjeivel termelteti meg a fehérjét, ami ellen immunizálni akarunk. Nem az volt benne az újdonság, hogy riboszómákkal idegen fehérjét termeltet, mert ezt laboratóriumi körülmények között évtizedek óta csináljuk. (Mondjuk a laborban általában DNSt használunk nem RNSt, mert könnyebb vele dolgozni, és fennmarad a sejtben, amibe bevittük. A vakcina azért RNS, mert az egy idő után lebomlik, és az oltás esetében pont ezt akarjuk.)


A laboratóriumi szövetregenerációhoz egyébként nem kell genetikailag módosítani a sejteket, csak megfelelő hormonokat és növekedési faktorokat kell biztosítani, hogy a normál testi sejtek őssejtekké alakuljanak, majd a kívánt szövetté differenciálódjanak. Ezt is csinálják már sok helyen, egyelőre csak kutatási céllal.


Üdv: egy frissen végzett biotechnológus

2021. júl. 20. 19:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim válasza:

Én nem úgy közelítem meg a kérdést, ahogy Te értelmezed.

Miért élesztenél újra valakit?

Az utóbbi időben sok szerettem hunyt el, a mai napig fájó pontok, DE azért mentek el, hogy fent legyenek, és onnan vigyázzanak rám, mert a Földön betegek voltak. Nyilván más a helyzet azokkal, akik balesetben halnak meg, tehát fizikailag a test bírta volna még az életet.


Mindemellett, csatlakozom az előttem szólókhoz, nem nagy ennek a valószínűsége, az emberi test "hatalmas", és ugyanazt az embert szerintem soha nem fogják tudni visszahozni.

2021. aug. 17. 10:58
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!