Nem gyanús az evolúció?

"illetve a testmagassághoz is hozzáad valamit, ami minden civilizációban előnyt élvez."

Kivéve talán a pigmeusoknál...? :) (Bár nem tudom, mennyire lehet civilizációnak nevezni az életformájukat, berendezkedésüket. Mindenesetre egy csapat csimpánznál azért civilizáltabbak.)

"Kivéve talán a pigmeusoknál...? :)"

Átlagos 140 centi közt a 150-es király. :D

,,Attól, hogy valaki kicsit okosabb a többinél, nem fog nagyobb eséllyel életben maradni. Sokkal inkább fontos az erő meg a figyelem."

Ezért ritka az állatvilágban a fejlett intelligencia. Az ember őseinél azonban minden adott volt és ezért fejlődhetett ilyen szintre. Az őseink kíváncsibbak voltak, fejlettebb kommunikációs készégük volt, és az eszközhasználtra alkalmas végtagjaik is precízebbek voltak. Így tudott szabadon fejlődni az intelligenciánk, hiszen ezek egymást erősítették.

A delfin is fejlődhetne annyira okosara mint az ember, ha mondjunk nem uszonyai lennének, hanem kezei. A csimpánz is, ha lenne bonyolultabb hangképző szerve, vagy kíváncsibb lenne. De ezek az ember őseinél voltak meg. Nem kellett, hogy legyen ebben bármi féle tudatosság. A lehetőségek adottak voltak, ezért megtörtént.

",,Attól, hogy valaki kicsit okosabb a többinél, nem fog nagyobb eséllyel életben maradni. Sokkal inkább fontos az erő meg a figyelem."

Meg a csoport-kooperáció. Amihez meg kell a magasabb intelligencia.

És az agykoponya és agytérfogat gyors fejlődése azt mutatja, hogy ott, akkor nagyon kellett és jelentős túlélési előnyt jelentett.

Könnyen lehet, hogy nem más fajokkal szemben a túlélésben, hanem a saját fajon belüli csoport-konkurencia közt.

"Hogy tudott volna egy új faj teljesen kiszorítani pár ezer év alatt egy másik fajt, amelynek addigra már feltehetőleg sokkal több képviselője volt?"

Képben vagy a nemrég kihalt fajokkal? Amik azért haltak ki, mert az ember bevitt az élőhelyére valamit?

Pl erszényes farkas (az ausztrál kontinensen) - dingó

(A Tasmániában megmadtakat az emberek vadászták le)

Ezek elég bonyolult, összetett dolgok. Nem hiszem, hogy itt tényleg kielégítő választ kaphatsz, hacsak nem téved erre egz antropológus vagy primatológus.

Mindenesetre ezeket a változásokat mutációk okozzák, amik véletlenszerűek, egyáltalán nem biztos, hogy pl. egy csimpánznál bekövetkezik, illetve ha igen, akkor életben marad és szaporodik.

,,És hogy alakult ki a fejlettebb kommunikációs készség? Mennyivel volt előnyösebb annak, aki ki tudta mondani azt is, hogy örhödörh és azt is, hogy egrhetre?"

Véletlen mutációk miatt születtek olyan egyedek, amelyek több féle hangot tudtak kiadni. Ezek utódai jobban elterjedtek, mert sikeresebben tudtak szaporodni és életben maradni, mint a kevésbé jól kommunikáló egyedek. Ugye a kommunikáció sokkal könnyebb, ha több féle hangot tudsz kiadni. Ez a vadászatnál dönthet élet és halál között: ha pl. nem tudja az egyik kimondani a tigrisre használt szót, a másik viszont igen. Vagy a párválasztásnál pl.: Ha Dkilop választékosabban beszél mint Jklel, akkor Trubbkla Dkilop-ot fogja választani, mert ez tetszik neki. Ha ez így megy több 10-100 ezer éven keresztül, akkor új faj jön létre, aminek fejlettebb a kommunikációs késsége, mint a másik közös ősnek.

,,A csimpánznak miért nincs bonyolultabb hangképző szerve, ha állításod szerint sokat adna hozzá az életben maradáshoz?"

Valószínűleg náluk nem történtek gyakran ilyen mutációk, vagy ha történtek is nem hasznosították olyan mértékben, mint a mi őseink. És ez pont elég volt ahhoz, hogy náluk ne terjedjen el.

Ha ezek a tulajdonságok (kíváncsiság, precizitást elősegítő végtagok, bonyolult hangképző szerv, stb...) nem egyszerre jelennek meg, akkor elhalhatnak, vagy más képességek fejlődnek tovább. De ha véletlenül pont egyszerre, akkor megmaradnak. Sőt egymást erősítve hozzájárulnak a sikeresebb szabódáshoz és életben maradáshoz. Így tovább öröklődhetnek azok a gének, amik ezeket a tulajdonságokat hordozzák. Tehát utódaiknál is megjelennek.

,,Mennyivel volt előnyösebb annak, aki ki tudta mondani azt is, hogy örhödörh és azt is, hogy egrhetre?"

Nem tudom az előbb érthetően magyaráztam-e. megpróbálom kicsit jobban:

Ha a tigris szó az "egrhetre" De ezt szegény Dkilop nem tudja kiejteni, csak azt hogy "örhödörh" (ami mondjuk a fűszál), akkor Dkliop elpusztul, mert nem tudja jelezni társainak, hogy tigris közelít, és nem mennek oda segíteni neki. Ezért Dkliop nem tudja tovább örökíteni génjeit. Ellenben Jklel igen, mert ő ki tudja ejteni a tigris szót, és ezért segítségére sietnek és elzavarják a tigrist.

Jklel tovább örökíti génjeit, mert hazaérve a győztes vadászatból a szépséges Trubbkla a nyakába ugrik és együtt hál vele éjjel. Főleg ha előtte a daliás Jklel még énekel is neki egy szép dalt, amiben választékos romantikus szavakat dalol.

Ez most csak 1 példa volt. képzeld el, hogy ez megy minden nap évezredeken keresztül. Természetes, hogy elterjednek a választékosabban beszélő egyedek.

Még az is lehet, hogy a csimpánz őseinél nem volt sexi a bonyolult beszéd képessége, de a mi őseiknél meg igen. Ez is hozzájárulhatott a hangképzés fejlődéshez nálunk. Ami náluk meg ugye megrekedt...