Nem gyanús az evolúció?

"És hogy alakult ki a fejlettebb kommunikációs készség? Mennyivel volt előnyösebb annak, aki ki tudta mondani azt is, hogy örhödörh és azt is, hogy egrhetre?"

Nem a hangképző szerv képessége a lényeg, hanem az, hogy a kommunikáció TARTALMA mennyire magas szintű.

Ha belegondolsz, mekkora hatásfok-különbség van egy megbeszélt bekerítő támadó haditerv és egy "rohaaaaaam!" kiáltás közt, megérted.

A lényeg a kommunikáció tartalmi fejlődése és ahhoz elég rendesen kell értelem.

#15 Válaszadó! Kérlek, ne bántsd a #4 Válaszadót! Az első mondata valószínűleg igaz, a többi nem. Bár az ufó-mánia is tekinthető vallásnak.

Kérdező! Talán még nem vagy menthetetlen, talán csak rossz oldalakat olvasol.

#9 A jégkorszak alatt csökken a tengerek szintje, az Aleut-szigetek, Bering-szoros környékén könnyen át lehetett kelni Ázsiából Amerikába. Persze ezt csak az tehette meg aki jól bírta a hideget. Rendes bundát tudott varrni.

A hülyítő oldalak, újságok szeretnék, elfelejteni Thor Heyerdahl-t.

Ezeket is olvasd el, nézd meg:

[link]

[link]

https://www.youtube.com/watch?v=JID--UJ7oMw

#18 Válaszadó! A zsugorított lábfej Kínában volt divat nem Japánban. Az előkelő japán asszonyságok inkább a könnyű naginata használatát gyakorolták. Ha a férj éppen messze hadakozott, a szamuráj feleség dolga volt a ház, és a család védelme. ( A hívatlan vendég a hóna alatt vigye haza a saját fejét (XD). )

#19 Ázsiában is van ilyen. Eredetileg tigris harapás ellen szolgált, aztán divat lett belőle. ( Afrikában valószínűleg leopárd.)

"A zsugorított lábfej Kínában volt divat nem Japánban"

Kivéve gésáknál, ott alkalmazták.

@Kérdező: "Mi az oka annak, hogy a Homo erectus a világ minden részén (nagyjából) ugyanolyan Homo sapiens-szé fejlődött?"

Itt van a mai emberi evolúciós "vérvonalában" szereplő agyméret növekedés diagramja:

[link]

Komoly gond van az állításaiddal. Már a korai H.habilis-tól kezdődően is ugyanolyan iramban nőtt az agyméret, mint a H.erectus esetében. Vagyis a kérdésed így is szólhatna nyugodtan: Mi az oka annak, hogy a Homo habilis Homo erectus-szá fejlődött?

Kérdés, hogy mi a bánatért avatkoztak be az ügyefogyott idegenek az ember kialakulásának folyamatába a Homo erectus után, amikor amúgy is hatalmas lendülettel fejlődött ki a H.erectus agya?

Újabb kérdés merül fel, hogy ha be is avatkoztak, akkor hogy nem sikerült nagyobb lendületet adni az agyfejlődésnek, mint amit idegen lények nélkül korábban maga az evolúció is diktált a H.habilis-tól kezdődően?

A Földre csupa alulképzett olcsójános embergén-szerelőt tudtak csak delegálni az idegen lények? - akik jó ha egy kettes alával mentek át huszadszori próbálkozásra az idegen lények egyik államilag nem akkreditált álegyetemén? És persze nyilván már rég leselejtezett, de úgy ahogy felújított űrdöcögőkön kavartak ide..

Nem gyanús neked, hogy az agyfejlődés sebessége a kétlábra állás közel maximumánál ugrott meg? Ugyanis ekkor lett nagyjából emberi kezünk is, vagyis a kézfejlődés (szerszám- és fegyvergyártás sokszínűsége beindul) szinte maga robbantotta be az agyfejlődést.

@Kérdező: "Mégis mitől nőne pár százezer év alatt egy csomót a koponya térfogata?"

Nem gyanús neked, hogy az evolúció még a H.habilis előtt is folyamatosan növelte az agyméretet, és valójában csak alig kisebb lendülettel? Az sem gyanús, hogy kb. ugyanilyen irammal nőtt az agyfejlődés már az ape-hominin előtti 20 millió évben is? Akkoriban az emberi vérvonalban szereplő ilyen korai majomszerű lényeknek még egy teniszlabdánál is kisebb agya volt. Ne mondd már, hogy a hülye idegenek ezt a gyors agyfejlődési lendületet nem látták, de akkor minek avatkoztak be ott, ahol arra semmi szükség nem lett volna?

És milyen beavatkozás az, ami után felgyorsul magától az evolúció? Evolúciós fejlődés csak akkor van, ha a környezet kihívásai ezt kikényszerítik! Hiába adsz te egy kis löketet a farkasok agyfejlődésének. Ha a környezetükben ilyenre nincs szükségük, akkor simán visszabutulnak lassan a normál farkasagyig. Ha meg a környezet motiválja az agyfejlődést, akkor meg semmi szükség az agylöketre, nemde??? Adhatsz ilyen löketet, de annak sincs sok értelme, mert hiába van egy kis növekedő környezeti motiváció, a meglökött farkasagyteljesítmény a szükségesnél máris nagyobb lesz, és addig nem fog továbbfejlődni, amíg a fokozatosan növekvő környezeti motiváció nem teremt még annál is nagyobb kihívást, mint amivel már a meglökött agyteljesítmény sem tud megbírkózni.

Szóval az idegenek nem csak a génszerkesztéshez voltak nagyon sötétek (én már rég kirúgtam volna azt a béna brigádot, amelyik még az evolúció sebességénél se tud gyorsabban dolgozni), de még a biológiai evolúció alapjaival sem voltak tisztában.

Itt van még pl. a delfin agyfejlődése

[link]

Elég furcsa, nem? A delfin agya nem kicsi időn át gyorsabban növekedett, mint az emberé, sőt, egyes szakaszokban olyan gyors lendületet vett, mint az emberé az utolsó szakaszban. Netán a delfinen is gyakoroltak a béna idegeneid? Csak a végére belefáradtak még ebbe a selejt munkába is...???

@Kérdező: "Mégis mitől nőne pár százezer év alatt egy csomót a koponya térfogata?"

Rém egyszerű. Az előtte lévő pár százezer évben is pont ugyanúgy nőtt.

@Kérdező(#27): "És hogy alakult ki a fejlettebb kommunikációs készség?"

Miért? A főemlős majmoké (csimpánzoké, bonobóké...stb) hogyan alakult ki? Azoké tán nem sokkal fejlettebb, mint a legtöbb másféle állaté? Vagy őket is az idegeneknek kellett manipulálni? Csak ebbe is belefáradtak félúton?

Gondolod, hogy pl. egy házityúkot meg lehetne tanítani ugyanilyen szinten kommunikálni?

https://www.youtube.com/watch?v=wRM7vTrIIis

A csimpánzok jól beszélik a természetben a gesztus-nyelvet, méghozzá tudatosan, tehát közösen alkalmazott és egyformán értelmezett jelekkel kommunikálnak ők is, hasonlóan az emberhez.

[link]

Ám azóta rájöttek, hogy valójában protoszavakat is gyártanak, vagyis speciális hangadásokkal is jeleznek egymásnak, sőt, a gesztus és vokalizáció kombóját is használják, vagyis mondatokat is gyártanak, persze nagyon primitív formában. Kizárt, hogy a csimpiket is nem az idegenek csinálták ilyen okosra, nem?

[link]

Ám akár a cerkófmajmok is képesek akár új "szót" gyártani, ha a szükség úgy hozza. Pl. ha ezek a majmok egyre többet találkoznak a drónokkal:

[link]

Idézve: "az állatok hamar a veszélyes kategóriába sorolták a drónokat. Rájuk eddig nem jellemző hangot adtak ki, majd elrejtőztek."

Áhhh.... tuti ezt is az idegenek kódolták be a cerkófok fejébe... :D

Áh.... még valami...

Tislerics Máté(#24): "A csimpánz is, ha lenne bonyolultabb hangképző szerve..."

[link]

Itt tehát arról van szó, hogy az emberihez hasonló vokalizáció előállítására - persze nem totális kifinomultsággal - alkalmas a főemlős majmok hangképző anatómiája. Valójában ebben kicsi a különbség az emberihez képest, de korábban úgy gondolták, hogy a hangképzés anatómiája nem megfelelő a főemlős majmokban a tagolt beszédhez. De nem csak ebben! Még azt is feltételezték, hogy a FOXP2 gén emberi változata annyira meghatározóan más, mint a főemlős majmoké, hogy anélkül nem lehetne igazán emberi módon beszélni. Darwin ellenben csak egy kis plusz észt hiányolt ehhez. Valójában a FOXP2 gén sem különbözik annyira az emberi és majmos között, hogy az kielégítő magyarázatot adna a kiugrásra, mivel kiderült, hogy a főemlős majmok lényegesen bonyolultabb mintázatokban használnak vokalizációt információátadásra, mint korábban gondolták, és valamennyire képesek még új, elterjedő hangképzésre is, ha az új szituáció ezt kikényszeríti, és annak megjelenése kellő mértékben hosszantartó.

[link]

Vagyis a FOXP2 emberre jellemző komolyabb változásai inkább későbbre tehetőek, amikor a protobeszéd már kialakult, és inkább a beszédhangok finomodásában, érthetőbbé tételében játszott szerepet a változás.

Ma már tehát sokkal inkább azt gondolják - és ezt a kísérletek és a szimulációk is alátámasztották - hogy a főemlős majmok képesek lennének eléggé hasonló hangokat kiadni, mint az ember, ám ennek egészen más akadálya van jellemzően. Nevezetesen az a helyzet, hogy a majmok idegrendszere bár az állati átlagnál már finomabban vezérli a gégeizmokat hangképzéskor, de a tagolt beszédhez nem eléggé.

A roppant meglepő az, hogy inkább már megint az öregnek lett igaza, Darwinnak, aki úgy vélte, hogy a főemlős majmok fejlettebb beszélgetés-szerűségéhez csak egy kicsi plusz ész hiányzik.

Ma már egészen másképp tekintünk azon korai elődeinkre, akik pionírokként kimentek a szavannára egykor. Már eleve jobban jártak két lábon, mint a mai majmok (valszeg még a bonobóknál is jobban). Eleve legalább annyira szerszámhasználók voltak (ha nem jobban), mint a mai csimpánzok, bonobók, és könnyen lehet, hogy eleve jobb volt a vokalizációjuk, mint a mai majom főemlősőkének, de ez utóbbiaké is fejlettebb, mint korábban gondoltuk, és a hangképző szerveik sincsenek igazán elmaradva túlzottan az emberétől. A beszéd kialakulásának rejtélye már nem is annyira rejtélyes.

Szóval Arthur C. Clarke alaposan mellényúlt a 2001 – Űrodisszeia című könyvében, ahol az őserdőből kimerészkedő majmokat ő buta, rikácsoló ösztönlényekként írta le, akik a csontot se használták soha szerszámként, és ehhez kellett volna az idegenek segítsége. Pedig gondolom ez a könyv is nagy lendületet adott annak a hitnek, miszerint anno idegen lények teremtették meg az emberkialakulás alapjait, amellett, hogy amúgy imádom azt a könyvet és a filmet is, de Clarke, gondolom sokkal inkább SCI-FI-t írt, és remélhetőleg ismerte annyira a darwini evolúció alapjait, hogy lássa, hiába adunk egy populációnak plusz agyfejlődési löketet, ha az adott környezetváltozások a továbbfejlődésnek nem kedveznének. Márpedig Clarke nem foglalkozott ilyen apróságokkal...

Tislerics Máté(#24): "...vagy kíváncsibb lenne."

Hááát, egyrészt a főemlős majmok is legalább annyira kíváncsiak (pl. még az életük kockáztatásával is állandóan nyitogatták a kígyókkal teli láda tetejét, csak hogy lássák mi történik abban), mint az ember, ráadásul ez az eredendően erős kíváncsiság is szerintem inkább misztikum, semmint valóság. Sok emberi közösség rekedt meg egy szinten, és már régóta esze ágában sincs kíváncsibb lenni annál, mint amilyen. Az embert rákényszerítik a tanulásra, és elég kevés közöttük az olyan, amelyik annyira kíváncsi, hogy a tanultaknál még többet is megtudjon. Hogy ehhez még kutasson is, na, az még kevesebb.