Lehet még reménykedni abban, hogy megoldódik a globális felmelegedés problémája?

Abban ne reménykedj, hogy változatlanul élhetsz tovább ugyanúgy.

Ez tuti biztos 100% nem fog menni.

És minél később eszmél fel az emberiség, annál drasztikusabb lesz utána a változás.

"Most már úgy gondolom, hogy ha csak nem történik csoda az elkövetkező időszakban, akkor kétlem hogy meg tudjuk menteni a bolygót. És szerintem 2050-ig sincs már időnk, jóval hamarabb élhetetlenné fog válni a bolygónk nagy része."

A 2030-as évek elejére, de lehet, hogy már korábban elérjük a másfél fokos átlagos hőmérséklet-emelkedést, ez a hőmérsékleti szint pedig beindítja/felerősíti azokat a pozitív visszacsatolási folyamatokat, amik már maguktól, emberi beavatkozás nélkül is tovább gyorsítják a felmelegedést.

Például a permafroszt tartós felolvadása következtében kiszabaduló metán, az óceáni élővilág pusztulása miatt az óceán széndioxid-elnyelő képességének a jelentős csökkenése, a jégtakarók zsugorodásának következtében a felszín több hőt fog elnyelni, stbstb.

Ezért aztán az is nagyon valószínű, hogy a másfél fok megugrása után a két fokot is igen hamar elérjük, kb. 2040-2050 között.

A jegyzőkönyv kedvéért azért írjuk le, hogy a párizsi klíma-megállapodás célja az, hogy a globális átlaghőmérséklet 1,5 °C alatt maradjon.

Ezt már buktuk.

Ha most azonnal leállnánk minden kibocsátással,ami nyilvánvalóan lehetetlen, már akkor sem kerülhetnénk el a másfél fokot.

Viszont azért azt is jegyezzük meg, hogy nem a bolygót kell megmenteni - a bolygónak semmi baja nem lesz. Az emberiség fogja megszívni.

És mi sem úgy fogjuk megszívni, hogy kihalunk, pusztán csak jelentősen megnehezül az életünk.

A bolygó nagy része pedig nem fog élhetetlenné válni 2050 előtt.

Az ember azért egy nagyon jól alkalmazkodó állatfajta, csak nézz szét, hogy milyen körülmények között képesek vagyunk életben maradni, a minusz 60tól a plusz 50ig, a jakutföldtől a halálvölgyig élnek emberek.

Leginkább arról van szó, hogy az emberiség létszáma valószínűleg drasztikusan le fog csökkenni hosszú távon - ezen a megváltozott klímájú bolygón egyszerűen nem lesz elég víz és kaja, hogy 8 milliárd embert eltartson.

És amúgy ez nem is baj, teljesen feleslegesen vagyunk ilyen sokan már most is, a nyomornak a legfőbb oka ez a túlszaporodás.

Nem lesz megoldva.

A legjobb forgatókönyv az, hogy annyira tudjuk lassítani, hogy különösebb katasztrófa nélkül lesz időnk alkalmazkodni a változáshoz és annak fokozódása nem elfut, hanem lapulni fog és beáll egy új, élhető egyensúly.

Ez a legoptimistább verzió.

Ennél csak rosszabb van.

Hozzáállás kérdése.

Annak idején Egyiptomban a GDP fele elment piramisépítésre.

Ilyen hozzáállással nálunk is működne a dolog.

Ja, hogy akkor teljesen más lenne az életed?

Igen.

Ezt is a szegények fizetnék meg?

Igen.

Valamit valamiért. A gazdagok nem fognak fizetni ezért sem.

"A gazdagok nem fognak fizetni ezért sem."

Dehogynem. És sokkal többet, mint te.

Csak ők kevésbé érzik meg.

Persze, arányosan gondoltam.

Én odaadom a fizetésem felét, ő pedig az 1 ezrelékét. Ami lehet több is, mint amit én adok.

De én egy kicsit jobban meg fogom érezni.

Még akkor is te érzed meg jobban, ha ők a vagyonuk kilenc tizedét adják oda.

És elég szép részét oda is adják, mert az ő megélhetésüknek is kulcsa az élhető jövő.

Ilyen beruházások nélkül nem lenne semmilyen környezetet védő, megújuló energiás stb. fejlődés.

Evvan, ezért jobb gazdagabbnak lenni.

A klíma megváltozása csak az egyik bibi, amit elavult gazdasági berendezkedésünk okoz. Talaj vékonyodás, biodiverzitás csökkenés, növekvő különbség gazdag és szegény között, szennyezések, gazdasági összeomlások, túlhajtott verseny, stb. mind az elavult pénzrendszer miatt vannak.

A megoldási kísérleteink azért nem működnek, mert nem rendszerben gondolkodunk (Gyulai Iván), hanem sima elkülönült lineáris modellekben, pl. külön próbáljuk megoldani a klímagondokat, külön a szegénységet, holott a világ nem ilyen.

„Még azok a közgazdászok is, akik elvileg törődnek a fenntarthatósággal, ritkán vannak tisztában azzal, hogy pénzrendszerünk szisztematikusan ösztönöz olyan fenntarthatatlan viselkedési mintákat, amelyek végül az emberiség túlélését is veszélybe sodorhatják ezen a bolygón. […] A pénzügyi rendszer átalakítása nélkül küzdeni a fenntarthatóságért egy kudarcra ítélt, naiv elképzelés.”

Bernard Lietaer [et al.]: Pénz és fenntarthatóság: a hiányzó láncszem.