Mitől lesz egy anyag radioaktív?

Az, hogy a grafit sugárzó lesz, nem azt jelenti, hogy grafit is marad közben!

Ha a grafitot (vagy mást) besugárzod, akkor ott a sok-sok milliárd atomból 1-1 átváltozik valamilyen más - általában radioaktív - atommá.

EZ fog sugározni, NEM a grafit!

Amennyiben sugároz, akkor a környezetében megint csak eltalálhat valamit, amiből megint csak sugárzó anyag lesz.

Ami a markolófejet illeti: egyértelmű, hogy pakolás közben marad rajta az eredeti anyagból is - TEHÁT innen kezdve ő is sugároz.

Jó, akkor pucoljuk meg.

(Kérdés, hogy hova teszed, amit lepucolsz róla? Az bizony sugároz!)

Ha sikerült megtisztítani, akkor már csak egy kérdés van: vajon időközben nem lett a fej is sugárzó?

HA elég erősen sugárzó anyagot pakoltál vele, akkor bizony ez alatt a rövid idő alatt a markolófejben is keletkezett elegendő sugárzó anyag ahhoz, hogy érezhető hatása legyen.

Jól mondja #1

Neutronbefogással vagy alfa részecske befogással "aktivizálódhatnak" fel anyagok. Ez elemi változást okoz vagyis a molekula rács szerkezetben ott már nem egy grafit vagy vas atom csücsül hanem valami más mert átalakult.

Ezen felül a közvetlen érintkezésnél bele vagyis az atom szerkezet közé is keveredhetnek "idegen atomok". Például diffúzióval.

A grafit és még a vas sem tömör annyira hogy kisebb méretű izotópok ne tudnának az atomjaik szerkezeti hibáik közti résekben helyet találni maguknak.

Vagy az adott anyag felületén ne kötődnének meg például azzal a markolókanál vassal vegyületet alkotva ha az adott izotóp kémiailag is aktív. Bizony ott kialakulhat olyan felületi kémiai réteg is amit csak reszelő távolítana el, ami persze kész életveszély lenne radioaktív anyagot porrá lereszelni onnan.

De még ezen felül is van felaktivizálódásnak módja.

Igaz ezek ritka és vagy extrém módozatok.

Az erős gamma sugárzás is tud ilyet két módon is.

[link]

- Az eleve instabil izotópokat is késztetheti bomlásra, és nem feltétlenül arra a bomlásra ami utána egy "szelíd" izotópot eredményez. A gammától kapott többlet energia kiválthat olyan bomlást is ami egy másik radioaktívabb izotópot eredményez.

Illetve ugyanezt elérheti elektron pozitron pár keltéssel. Ha a pozitron esetleg nem egy elektronnal annihilálódik hanem atommagot ér el.

- Gamma besugárzástól keletkezhet magizomer is.

A magizomer az atommagjának deformitásában tárol energiát és később bocsájtja ki.

Igaz elég ritka az olyan elem ami hosszasan tudja tárolni így az energiát.

És a nagy méretű atommagok szeretnek magizomerekké válni a kicsik annyira nem szoktak.

Tehát ez a legtöbb anyagban a besugárzás után viszonylag gyorsan "lecseng" vagyis kisugárzódik.

[link]