A Csomolungma hegyen, miért van hidegebb mindig, ha az a hegytető közelebb van a naphoz, mint pl Nagyalföldünk?

Arányaiban az, amivel a Naphoz közelebb van, jelentéktelen.

De az, hogy milyen messze van az átlagos talajszinttől, ahol a melegedés java történik, az nagyon is számít.

Maga a levegő elég átlátszó a hősugárzás számára, nem nagyon melegszik. A talaj melegedése fűti a légkört.

És minél magasabban vagy a levegő annál több hőt tud veszteni hősugárzásként az űr felé.

A Nap tőlünk naptávolpont esetén 152 097 701 km-re, napközelpont esetén 147 098 074 km-re van. A Csomolungma meg 8,849 km magas a tengerszinthez képest. Nézzük arányaiban mit jelent ez…

Képzelj el egy focipályát. Az egyik sarokban gyújtunk egy nagy tüzet. Nagy tűz ez, a lángok ±2 métert kitérnek. A focipálya átellenes sarkában meg azon tanakodsz, hogy ami 7 mm-rel közelebb van a tűzhöz, az miért nem melegszik jobban. A Nap-Föld távolsághoz képest a Csomolungma magassága elenyésző. Sőt már ez a 7 mm is túlzás, mert egyrészt a Csomolungmán délben nem pont 90°magasságban van a nap, illetve napkeltekor, napnyugtakor a Csomolungma csúcsa ugyanolyan távolságra van, mint ugyanazon a hosszúsági fokon lévő tengerparton. Tehát az a 7 mm inkább egy 0 és 6 mm között változó „közelség”.

> #4 egyrészt a 8 km és 150 millió km aránya sokkal kisebb annál, mint a 7 mm a focipályához képest. Sztem egy ezerszeres szorzót elnéztél.

De még hogy. Igazad van, nem 7 mm egy focipályához képest, hanem 0,007 mm, azaz egy átlagos hajszál átmérőjének kb. a tizede.