Hogyan lehetséges, hogy két egymást követő nyári napon, azonos időpontban, tiszta égboltnál egyik nap a sugárzás erősebb, mint másik nap?

EMBER!

A sarkokon pont ugyanaz a Nap süt, mint az egyenlítőkön - csak valamivel többet elnyel a légkör - mégis egy csöppet más a hőérzet!

Kérdező: neked van olyan érzékszerved, amivel pontosan tudod mérni a napsugárzás mértékét?

Segítek: Ha te is az emberi fajba tartozol, akkor nincs.

Van a szemed, amivel a látható spektrumot érzékeled, illetve vannak a testedben, a bőrödben a hőreceptorok, amik a tested hőmérsékletét érzékelik.

Ez utóbbi nagyon pontatlan mérési módszer a hősugárzás mérésére, hiszen a tested hőmérséklete függ egy csomó más dologtól is pl. hogy a környezet mennyire hűti, de fiziológiai folyamatoktól is (pl. ha futsz meleged lesz).

Világos. Már csak azt kell pontosan meghatározni, hogy a két napon a napból érkező, feltehetően közel azonos nagyságú energiatömeget miért érezzük nyilvánvalóan nagyon eltérőnek, és az ezt tükröző hőmérő miért mutat 10 fokkal kevesebbet.

Nos alaposabb megfontolás után arra jutunk, a nap kibocsátása (és a légkör határára érkező energia) nem igazán változott. A föld ugyanazon pontján állva pedig drasztikus eltérést érzékelünk. A kettő között egy légréteg van, a változás ott zajlik le. Mitől? Más az összetétele. Sűrűsége, áramlása, páratartalma, összetétele, szóval minden részlete, amivel egy légkör adott szelete jellemezhető. Az ok ez! Minőségileg! Hogy mennyiségileg ez pontosan hogy jön ki, azt is szívesen megadom jövőre, ha előtte megkapom mindezen jellemzőket a legfelső sztratoszférától a hőérzékelő vállamig bezárólag. Mégpedig nagy felbontásban, és pontos értékekkel.

Mindez talán érzékelteti, miért nem fogjuk kiszámolni az egyébként kimért valóságot. Én nem vagyok légkörkutató, mindössze próbálok gondolkodni. És arra jutok, egy drasztikusan megváltozott körülmény ugyanazon forrás eredményét is drasztikusan megváltoztatja. Például érkezett egy erősen más összetételű légréteg, amely sok szemmel látható tulajdonságban nem különbözik, annál több és nagyobb mértékben más tulajdonságaiban, például sokkal hidegebb, amit mérhetek, ha felküldök egy mérőbóját, és fogalmam sincs, ha nem. Ugyanebben a bójában még sok egyéb jó kis műszert is elhelyezhetnék, de nincs se műszerem se bójám. Mondjuk azt műszer nélkül is látnám, hogy jó magasan a szél úgy elsodorja, mintha ott se lett volna, miközben tegnap meg csak úgy lebegett.

Nos ezek és még jó néhány légköri tulajdonság durva megváltozása okozza a hőmérsékletesést, az UV csökkenését és sok mást is, amit nem kérdezett senki. Viszont nem is méri ki senki konkrétan most. Ezzel szemben sokszor mértek ilyesmit, tehát hogy erről van szó, az tudható.

10/ A kérdező kommentje:

"ezt értem, de nem a levegő lehűlésére irányult a kérdés, hanem hogy miért süt a nap is gyengébben olyankor?"

Akkor elnézted kicsit, mert nem süt gyengébben vagy esősebben a Nap. Olvasgassad talán el újra.