Miért kísérleteznek műanyagevő baktériumokkal? Ez teljes hülyeség, a baktérium nem tud nem kiszabadulni ipari méretekben. Gombákkal vagy gilisztákkal kéne kísérletezzenek legfeljebb, de baktérium mégis miért?

Az a baj, hogy ki van találva valami, ami az adott korlátok között jó. Csak aztán ezek a korlátok csak akkor igazak, ha rendes üzemeltetés feltételei fennállnak, csakhogy semmit se vehetünk állandóan biztosítottnak. A cégek tönkremehetnek, természeti katasztrófák jöhetnek, vagy háborúk.

Tehát a kérdés nem az, hogy kiszabadul-e, hanem hogy mi lesz akkor, ha kiszabadul és senki se kezeli a helyzetet időben..

Pl: lehet valami ami miatt nem tud normál élettérben meglenni, ezért az természetes gátat szabhat..

1. A linkelt cikkben leírták, hogy a természetebn is ki tudnak alakulni műanyagot fogyazstó élőlények, sőt már találtak is ilyeneket. Szóval ha pánikolni akarsz ezen, akkor nem kell megvárnod, míg mesterségesen állítják őket elő.

2. Felhívnám a cikk ezen mondatára a figyelmedet: "A Madaras Liz és Lévay Krisztina alapította cég olyan baktériumkoktélt fejlesztett ki, ami azt ígéri, hogy bármilyen egyszer használatos műanyagot képes lebontani; egy műanyag szőlőtartóval például 5-6 hét alatt végez teljesen."

Remélhetőleg az ablakodba, a házadba és az autódba nem egyszer használatos műanyag van beépítve. Ha mégis, akkor nem hiszem, hogy a baktériumok lesznek a legnagyobb gond...

3. Az az ár, hogy néhány (egyszer használatos) műanyag eszköz esetleg hamarabb megy hamar emiatt szerintem nem olyan nagy ár ahhoz képest, hogy jelenleg már nem nagyon lehet olyan helyet találni a Földön, ami ne lenne tele mikroműanyagokkal.

A nukleáris energia persze veszélyes és tudjuk is elég jól kezelni. Csakhogy egy műanyag ártalmatlanító telepre nem fognak annyit költeni, hogy a biztonsága egy erőművel legyen azonos. Meg azért kíváncsi lennék a laborra ahol ezekkel kísérleteznek. Nyilván speciális laborok és nem olcsó ajtókkal, és szellőzőkkel és csaptelepekkel és vízelvezetéssel, stb. Egy szemétégetőt sem látnak el egy vírus labor beruházásának szintjén, pedig itt kb erről lenne szó.

Meg a nukleáris sugárzás valóban közvetlenül emberéletet is veszélyeztet ha sajnos nagy ritkán kiszabadul, de nem fog szaporodni. Egy baktérium meg ha talál táptalajt, akkor bizony szaporodik is. Az igaz, hogy nem emberéletet veszélyeztető baktériumról van szó, de gazdasági károkat nagyokat okozhatna.

A természetben oké ha találtak műanyagot is fogyasztó baktériumot, de az valahol ember nem járta vidéken lehet. Nem tudom egyébként, szóval javíts nyugodtan.

12/

Ezzel viszont egyetértek, fontos rész:

"Az az ár, hogy néhány (egyszer használatos) műanyag eszköz esetleg hamarabb megy hamar emiatt szerintem nem olyan nagy ár ahhoz képest, hogy jelenleg már nem nagyon lehet olyan helyet találni a Földön, ami ne lenne tele mikroműanyagokkal."

Ez okés. Mennyire nem eszi meg a többi műanyagot? Mert az eldobhatót szokták említeni, mert az a nagyobb probléma, de lehet, hogy mindegy neki milyen műanyag. :) Nem tudom. Csak felvetettem. :) mi van ha mutálódik és más műanyagok is ízlenek neki? :) Valamint mik tartoznak az egyszer használatos műanyagok körébe. Például a Hungarocell is benne van, az meg nem kevés épület hőszigetelése az étel tálcák mellett. PET anyagból gyártanak textilt. :) Sajna evva... :) Ruhákat megkajcsizza. :)

Nézem a kérdező cikkét és ott is szó van erről.

"Sőt, egyelőre nem megoldott az enzimek biztonságos alkalmazása sem. „Ha bárhova kiengedjük ezeket az enzimeket, ahol a környezet nekik optimális, ott bontani fogják a dolgokat. Ha ez valakinek a lakása, akkor ott. Szóval nem tehetjük meg azt, hogy laborban kikísérletezünk valamit, és utána kiszórjuk például az enzimeket az óceánba, mert lehetetlen garantálni, hogy utána mi történik. Ezért minden biomérnökséggel kísért folyamat bioreaktorban zajlik."

>14

"Mert az eldobhatót szokták említeni, mert az a nagyobb probléma, de lehet, hogy mindegy neki milyen műanyag. :)"

A cikkben nem egyetlen baktériumról van szó, hanem egy baktérium koktélról, ami le tud bontani mindenféle műanyagot. Azaz a különböző műanyagokat különböző baktériumok bontják le.

Persze lehet, hogy ez evolúcióval átalakul. Mint ahogy az is lehet, hogy az evolúció során az embertől tök függetlenül kialakul mindenféle műanyagot lebontó baktérium.

#15

Ez valóban fontos szempont, bár megjegyzem, a cikkben az enzimek ilyen irányú hatásáról írnak. Nem tudom, ugyanez a probléma fennáll-e baktériumok esetében is. (De könnyen elképzelhető.)

#16

Nem nagyon tudom, hogy jön ide az influenza, de hadd hozzam elő egy másik betegség példáját. A feketehimlő vírusát már több, mint 40 éve kiírtották a természetben, azóta csak laborokban van meg. Azta nem tudott kiszökni onnan. (Persze nyilván nagyobb volumenű alkalmazás esetén a kiszökés kockázata is növekszik.)

Egyébként ahogy a cikkben is írták, nem úgy kell elképzelni a baktériális lebontást, hogy jól bepermetezik baktériumokkal a szeméttelepeket, aztán hadd szóljon. Megfelelő bioreaktorokban zajlana a lebontás (többek között azért, mert egyáltalán nem biztos, hogy a szeméttelepen uralkodó körülmények között képesek lennének hatékonyan lebontani a műanyagokat a baktériumok).

Influenza? Hát teljesen átlagos terjedést ismerünk róla. Csak a terjedése miatt említettem és egy műanyagos baci is ugyanígy tudna terjedni. Mobil > kézfogás > hazaviszi > hűtő mikró sütő gombok stb > bejárati ajtó a házon és minden lakásban ott is van.

És nem az emberek immunrendszerén fog múlni a károkozás, hanem, hogy van-e műanyag. Nyamm nyamm :)