Mekkora területből él egy ember valójában?

Amerikában a lakosság 1%-a dolgozik közvetlenül a mezőgazdaságban, és exportra is termelnek.

Gépesített gazdaságok vannak, sokat tudnak termelni.

Meg persze a gépekhez is sok ember kell, meg az energiához is, amit elhasználnak, stb.

De nyugodt lehetsz, mindent megtermel valaki, semmi se jön az égből, csak a napfény.

Nézd meg csak a szárazföldek, vagy még inkább csak a termékeny síkságok területét a Földön, és oszd le az emberek számával.

Ki fog jönni, hogy minden emberre jó nagy terület esik.

Magyarországon egy lakosra nagyjából 1 hektár (=0,01 négyzetkilométer) jut. Az átlagtermés pl. búzából 5 tonna/hektár. Vagyis napi 14 kg. Ha ebből valamennyit feletetünk az állatokkal, hogy legyen napi 20 deka húsunk, vagy más növényfajokat is termesztünk, akkor is látszik, hogy ez nagyságrendileg rendben van.

A Föld népsűrűsége a magyarországinak kb. a fele. Ha azt mondjuk, hogy a területek fele élhetetlen, akkor is kb. ugyanott vagyunk, mint Magyarország.

"Nézd meg csak a szárazföldek, vagy még inkább csak a termékeny síkságok területét a Földön, és oszd le az emberek számával."

Sajnos ennél azért rosszabb az elosztási arány. Sok szegény országban ahol alig van mit enniük, közben termelnek egy rakás élelmiszert és viszik a fejlett országokba.

Te iszol tejet, de a szomszédunk meg például nem. :) Nekem is furcsa de ez ilyen.

"Mindeközben egy budapesti lakásban élünk, se földünk se állatunk, de hogy megélljünk a háttérben ez mind kell és még sok más. Ez mégis mekkora terület?"

Ez csak a szűk látókört mutatja (és tényleg bocsi de tényleg így van). Azt, hogy a lakásod alapján próbálod felmérni, annak konkrétan semmi értelme. Mobiltelefon gyár sincs a lakásotokban gondolom :) mégis van az üzletekben egy rakás mobiltelefon. Meg nincs a laksáotokban hűtőszekrény gyár sem. Stb. Sőt még ruhagyár sincs. És ez így volt még az ókorban is, hogy a házakban és lakásokban nem volt búzaföld, az kint volt a városon kívül.

Élelmiszerben a globális elosztás amúgy nagyon egyenlőtlen, mert vannak sokan akik a trópusi éghajlaton növénytermesztésben dolgoznak, és valójában rengeteg élelmet termelnek. Amit ha nem egy nagy ültetvényesnek csinálnának, hanem maguknak, akkor bőven cserélhetnék vagy eladhatnák és lenne bőséges ennivalójuk. A sok narancs, kókusz, tea, kávé, gyapot, banán, szója, rizs és hosszú a sor, az megy a fejlett országokba. A smaragdot is éhbérért termelik ki pedig elvileg jól élhetnének belőle.

Mekkora értéket állítanak elő és hogy élnek belőle? Kép felirata:

"Etiópia északi tartományait, ahol a helyi közösségek kék zafírt bányásznak,..."

[link]

"A tanzániai Lemshuku kisméretű bányászai egész nap gyűjtik a drágaköveket tároló földet."

[link]

Sierra Leone, gymánt bányászok - nagy vagyont termelnek és mit kapnak?

[link]

Itt egy globális élelmiszer áramlás térkép, bár közel sem teljes, de látszik, hogy a szegény Dél-Amerikából rengetetg élelmiszer megy át Európába.

[link]

E térkép nem teljes, csak nagyságrendi, mert például Ausztrália is behoz rengeteg élelmiszert, hiszen nem termelnek meg mindent a banántól a kávéig.

Ausztrália élelmiszertermékek importja a Világbank oldalán - csak pillanst rá az országok listájára:

[link]

"Világos mintái vannak a globális élelmiszer-ellátásnak és -fogyasztásnak, és ezeket a mintákat összekapcsolja az élelmiszerkereskedelem. Egyes régiókban folyamatosan termelnek mezőgazdasági termékeket, máshol pedig értékesítenek. Valójában az élelmiszerek és más mezőgazdasági termékek GLOBALIZÁLT áruk, amelyekkel világszerte kereskednek, és ennek megdöbbentő következményei vannak bolygónkra és a rajta élő emberekre nézve.

1) Az élelmiszerek nagy részét MÉG MINDIG helyben állítják elő és fogyasztják (főleg a szegényebb országokban), vagy a gazdagabb országok esetében nemzeti szinten állítják elő és fogyasztják, ahogy az már régóta.

2) Az élelmiszerek egyre nagyobb hányada nem hazai piacra, hanem a világpiacon történő értékesítésre kerül előállításra. Ennek hajtóereje a SPECIALIZÁCIÓ és a mezőgazdaság KERESKEDELMI ALKALMAZÁSA. Ezeken a területeken a cél a kibocsátás maximalizálása a folyamat egyszerűsítésével és a méretgazdaságosság kihasználásával.

3) A transznacionális vállalatok lépései és az, hogy a szegényebb kormányoknak az EXPORT BEVEZETÉSEN keresztül kell jövedelmet növelniük, számos termény kereskedelmi forgalomba hozatalához és a szegényebb országokból származó exporthoz vezetett, még akkor is, ha helyi élelmiszerhiány van.

4) Az élelmiszerek egyre nagyobb távolságokat tesznek meg, ahogy a repülőgép-, hajó- és teherszállítási technológia fejlődik, valamint a tárolás, az élelmiszerek frissességének megőrzését szolgáló technikák és a hűtés is fejlődik.

5) A nem szezonális élelmiszerek iránti kereslet a gazdagabb országokban rekordmagasságú (pl. az Egyesült Királyságban télen Chiléből repült eper), de ez megváltozik, ahogy az emberek ráébrednek a FOOD MILES hatására."

TIME magazin:

"Ezek a térképek minden ország legértékesebb exporttermékeit mutatják"

Itt van Afrika hogy hol mit termelnek jellemzően.

[link]

---

[link]

[link]

[link]

[link]

2/

"Egy tehén adhat napi 40 liter tejet is. Tehát nem fog kelleni a családodnak belőle még egy darab se - maximum a negyede!"

Pontosabban inkább közelít az 1/40-ed tehénhez. :) Családonként.

Itt megnézheted a mogyorót is és mivel ezek csak a legnagyobb termelők, a mogyoró csomagolásán is rajta van. :)

A mezőgazdasági árukat legnagyobb termelő országok listája

[link]