Egy atomból is állhat egy molekula?

Nézőpont kérdése. Pl. van olyan tankönyv ahol a nemesgázokat egy atomos molekulának tekintik, van ahol meg nem.

A hidrogén molekula két darab atomot tartalmaz, két darab egyforma hidrogén atomot.Ezért egyértelműen molekula.

A hidrogén mint példa biztosan nem jó mert a hidrogén gáz is kétatomos tehát molekula: H2

Atomos hidrogén "normális" körülmények közt nemigen fordul elő.

Viszont a nemesgázok

[link]

a legtöbbször csak egy atomosan fordulnak elő.

(Bár némelyiknél van lehetőség más elemekkel molekula képződésre különleges körülmények közt.)

Hogy nevezhetőek-e egyatomosan ezek molekulának hát szerintem sem.

Szerintem csak több atomból összeállt "rendszert" lehet molekulának nevezni.

Másképpen is átgondolhatjuk a dolgot.

1) Egy molekula létrejöttének minden esetben kell legyen reakcióegyenlete.

(Vannak olyan kémiai reakciók amelyekben részvevő molekulákból más molekulák létrejötte mellett 1db önálló atom is felszabadulhat.

Többek között tiszta fémeket így hoznak létre. Tehát ez még önmagában nem zárná ki a dolgot.)

2) És egy molekula létrejötte minden esetben a teljes reakció összes energiájának az energia minimum felé kell elmozdulnia. Ebből következik hogy ha 1 atom szabadulna fel annak stabilan meg kellene maradnia.

Csakhogy az előző pontban felhozott fémek létrejötténél szinte azonnal elkezdődik az oxidáció vagy más vegyületekkel való reakcióba lépés.

Szóval ez utóbbi pont miatt biztosan nem tartható hogy stabil 1 atomos "molekula" létezhessen.

Nem. A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.

[link]

A nemesgázok is atomok, hiába kristályosodnak molekularácsban.

Nem a kristályrács határozza meg az anyag mivoltát.

Az SiO₂ molekula, pedig az meg atomrácsban kristályosodik.

Ez egy definíciós kérdés. Általában a molekulát több atomos részecskeként definiálják (ahogy előttem is írták). Például a IUPAC is.

[link]

De ahogy az első válaszoló írta, attól is függ, hogy érdemes egy önálló atomra tekinteni, hogy milyen szempontból nézzük. Kémiai szempontból nem túl értelmes molekulának tekinteni. De például ha a gázok fizikai viselkedését nézzük, akkor eléggé hasonlóan fog egy nemesgázatom viselkedni, mint egy több atomos molekula. (Ok, a szabadsági fok el fog térni, de az a különböző alakú molekuláknál is eltér.) Van, ahol írnak egyatomos molekulákról, például:

[link]

#3

"1) Egy molekula létrejöttének minden esetben kell legyen reakcióegyenlete."

Önálló atomok képződésére is felírható egyenlet. Például ott a hidrogén-peroxid bomlása.

H2O2 -> H2O + O

"2) És egy molekula létrejötte minden esetben a teljes reakció összes energiájának az energia minimum felé kell elmozdulnia."

Ez nem igaz. Például a nitrogén-monoxidnak és -dioxidnak pozitív a képződéshője.

[link]

Vannak más ellenpéldák is:

[link]

"Ebből következik hogy ha 1 atom szabadulna fel annak stabilan meg kellene maradnia"

Ez nem következik az előző mondatból, és egy csomó (instabil) molekula is létezik. (Egyébként meg te is említetted a nemesgázokat, akik stabilak atomos állapotban.)

Bár a definíció valóban úgy szól, hogy a molekula két vagy több atomból képződő elektromosan semleges részecske, azért minden vegyész a nemesgázokat egyatomos molekulának nevezi. Legalábbis az én (vén) korosztályom...

Nekik már eleve meg van a lezárt külső héj. Azért nem írtam oktettet, nehogy valaki a hélium miatt belekössön.