Fizikában jártasak, tudnátok választ nyújtani néhány kérdésre?
Tipikusan olyan kérdések ezek, amik a reggeli kávé, vagy éppen a zuhanyzás közben pattannak ki az ember fejéből, és egyszerűen zavarja, hogy nem tudja megválaszolni őket.
1,
Ha lenne egy teljesen homogén, elképesztően erős anyagjellemzővel rendelkező rudunk, amely statikailag határozott erőegyensúllyal jellemezhető, ámbár 300000 km hosszú, akkor ha elméletben megforgatnánk ezt a rudat az egyik végpontjában kellően nagy szögsebességgel, a másik végpont kerületi sebessége gyorsabb lenne mint a fény?
No persze szilárdságtani és egyéb anyagjellemzők miatt ez nem lenne lehetséges a gyakorlatban, valamint azt is tudjuk, hogy a szilárd testekre kifejtett koncentrált erőnek is idő kell, hogy átjusson a test egyik pontjából a másikba, de ha ezektől eltekintünk, akkor relativisztikus hatások miatt az jönne ki, hogy a fent említett mozgás kivitelezéséhez végtelen energia kellene, ami pedig nem lehetséges.
2,
Ha egy vákuumban, rendkívül nagy erővel hatunk egy rendkívül kis tömegű testre, akkor elérhet-e olyan értékeket a gyorsulása, amely papíron fénysebesség felé repítené? Egyszerűen az F=ma-ból kiindulva? Pl. 300kN-tal hatunk egy 0,0001kg tömegű testre. Ez elvileg a fénysebesség 10x-re gyorsítaná a testet 1s alatt. Miért nem lehetséges?
Válaszokat előre is köszönöm.
válasza:Minden ilyen megvalósítás lényege, hogy konkrét fizikai jellemzőkkel rendelkező testet konkrét fizikai jellemzőkkel rendelkező eszközzel kell rábírni állapotának, helyzetének megváltoztatására (ha történetesen egy elektronról van szó, akkor az eszköz az elektromágneses tér, amit szintén valami gerjeszt.
A rúddal az a probléma, hogy az "elképesztően erős anyagjellemzők" nem tetszőlegesek, azt a létező anyagok összetétele meghatározza. És ilyen hosszúságú anyagra hat a gravitáció, már nemcsak a földé. Nincs eszköz, ami képes lenne egy ponton megtartani, amely ráadásul forgástengely. Fantázia teremtette helyzetekkel az a probléma, ogy nem lehet definiálni a rá vonatkozó szabályokat. Így aztán semmit sem lehet mondani rá.
A gyorsítással hasonló a helyzet. Vagy rakétáról beszélünk, ahol a vitt üzemanyag máris gátat szab a kísérletnek, vagy #9-ben leírt eset valósul meg.
Nem hinném, hogy itt a relativitáselmélet szab gátat, sokkal inkább a természetben soha elő nem forduló eset, amelynek éppen ezért nem meghatározható a feltételrendszere, szabályoai, amelyek között működik.
válasza:11-es nagyon nincs igazad.
A kutató fizikának van két ága, az elméleti meg a kisérleti. És ezek közül a kisérleti fizikát érdekli hogy hogyan valósít meg valamit a pontos világban. Elméleti fizikában teljesen jogos kérdés a kettő amit feltett a kérdező. Max ha megoldjuk és rossz a megoldás, akkor kell elgondolkozni azon hogy például a rúd nem lehet teljesen merev.
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Igen, változhat.
De ha megnézed az itteni szabályokat, akkor látod, hogy ennek igen-igen kicsi a valószínűsége.
Az meg, hogy úgy változzon, ahogy a kérdező szeretné, gyakorlatilag reménytelen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!