Mit tudtok a gravitációról ?

Vannak - de erről már volt itt szó.

Nézd vissza.

A gravitáció a Newton fizikai modellje szerint, azaz a klasszikus fizika szerint a távolság és a tömegsűrűség függvénye más testhez képest.

Eisten ennél jóval bonyolultabbat mondott, az általános relativitáselméletben az anyag energia-impulzus tenzorának, amely alapből egy 16 komponensű mennyiség, 10 független komponense van, mivel a tenzor szimmetrikus. A kontravariáns komponenseket tekintve a 00 komponens az energiasűrűség, az 10, 20 és 30 komponensek alkotják a energiaáram-sűrűséget, de ezek a szimmetria miatt megegyeznek a 01, 02 és 03 impulzusáram-sűrűség komponensekkel. A mindkét térbeli koordinátájú komponensek alkotják az ún. feszültségtenzort (ez szintén szimmetrikus tenzor), amelynek diagonális komponensei az adott oldalakra ható nyomások (impulzus fluxusok), a nemdiagonális komponensei pedig a nyírófeszültségek, ahogy rugalmasságtanban is (tehát az adott felület normálisától eltérő irányú impulzuskomponensek fluxusai).

A korrespondencia-elve teljesül az ált.rel.-re azaz adott tartományon belül kiadja a klasszikus fizikát. A klasszikus fizika makroszkopikus testek kis sebességgel történő mozgásleírására elég jó, ilyen esetre így pl gépjárműdinamikánál felesleges bonyolítás lenne relativitáselmélettel számolni, de ugyanazt az eredményt adná.

Mint fentebb írtam például a nyírófeszültséget is, így az is befolyásolja a gravitációt, nem pusztán az anyag tömegsűrűsége. Vagyis ha például egy szivacsot lefogok alul a tetejét elkezdem oldalra tolni akkor is fellép nyírófeszültség, befolyásolja az a gravitációját, de olyan kis hatásról van szó hogy gyakorlatilag kimérhetetlen, amit Newton idejébe meg tudtak egyáltán figyelni legjobb technikával is a gravitációval kapcsolatban ott a domináns a tömegsűrűsége volt az anyagnak. A "hagyományos" esetekben ez a domináns hatás.

Ugyanakkor viszont például a Merkúr perihélium anomáliát nem tudja magyarázni a klasszikus fizika, a rel.elm. viszont igen.

A fekete lyukak kijönnek szintén az ált.rel.-ből.

A gravitációs hullámok létezése amire nem túl régen meg is kapták a Nobel-díjakat a LIGO-val (Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory), ami külön megérne egy "misét".

Az anyagnak nagy részéről nem tudunk sokat. Azt tudjuk, hogy jóval kevesebb azon anyagfajta amit ismerünk, egyáltalán ami a periódusos rendszerben van. A többi anyag (ami a többség), a fizika értelmében láthatatlan azaz nemhogy az emberi szem számára nem látható tartományban hanem semmilyen elektromágneses tartományba nem sugároz, egyáltalán nem lép elektromágneses kölcsönhatásba. Viszont a gravitációs hatása lévén elárulja magát, sötétanyagnak hívják. A sötét energia pedig megint más vizek, de annak meg antigravitációs hatása van mely hozzájárul a világegyetem tágulásához.

A részecskefizikában a graviton a gravitációs kölcsönhatást közvetítő, feltételezett elemi részecske. Létezését még nem sikerült kimutatni. Ha létezik, akkor tömegtelennek kell lennie.

A Higgs-részecske amit isteni részecskének is neveznek, ami elnevezés Leon Max Lederman amerikai Nobel-díjas részecskefizikushoz köthető, bár nem szándokozta így nevezni. Egy könyvében istenverte részecskének akarta nevezni, de kiadója nagyobb példányszámot remélve isteni részecskének nevezte az eredetileg A részecskefizika történelme vagy valami efféle cím helyett a köny címe Az isteni részecske: Ha az univerzum a válasz, akkor mi a kérdés?

A Higgs-részecskét azóta felfedezték, amit egyébként jóval előtte a standard modell jósolt meg. Ez felelős a többi részecske tömegéért, (mármint azért nem mindegyikéért).

Utolsó te mit dolgozol? Honnan lehet ennyire képben lenni? Ezeket hol lehet elolvasni?

Nagyon nagyon jó a leírásod, főleg így összefoglalva.

"Utolsó te mit dolgozol?"

Informatikusként dolgozom. A fizikának lelkes rajongója vagyok, ezen belül a relativitáselmélet az egyik ami különösen érdekel.

"Honnan lehet ennyire képben lenni? Ezeket hol lehet elolvasni?"

Nem ilyen részletességgel, de én is laikusoknak írt könnyvel kezdtem. Már 10 éves korom előtt, így életem első tudományos könyve volt a Hédervári Péter : Képes ​csillagvilág. Utána jött még néhány könyv a Mi MICSODA sorozatból még szintén gyerek koromból. Majd Steven Weinberg: Az első három perc, Paul Davies : Az utolsó három perc, Mike Goldsmith : Albert Einstein és a felfújható világegyetem. Meg még voltak könyvek, mindet nehezen sorolnám fel, de ezek meghatározóak voltak, már rég voltak. Egy ponton túl már újdonságot nem nyújtott laikusoknak szóló könyv, így többé nem olvastam olyat.

Mindentudás egyeteme egyetemi előadássorozat volt a legelső nem kereskedelmi tévé által készített előadássorozat amit elkezdtem nézni. Meghatározó volt Dávid Gyula fizikus előadássorozatai, a neten fennvannak az ELTE honlapjáról is elérhetők. Megemlítem még Lukács Béla előadássorozatait, bár azok könnyebben érthetőek, így kevesebb előismerettel is érthető, mint előadó nekem D. Gy. volt a legmeghatározóbb. Amit neten megtalálsz előadást D.Gy-től nagy valószínűséggel azt megnéztem, van amit többször is. Megemlítem még Orosz Lászlót, publikusan elérhető kvantummechanika előadássorozatát is néztem, bár ez a hallgatóknak szóló előadás nem laikusok számára. Laikusoknak szóló előadásait is néztem természetesen, volt még sok más előadó is akinek előadásait online néztem. Az egyszerűbb előadásokat pihenés közben hallgattam csukott szemmel, a bonyolultabbakat nem lehet már így ahol nagyon figyelni kell és jelentős információtartalma van amit ír vagy amit kivetít. Voltak előadások ahova offline is jelen voltam, de ezek száma elenyésző azokhoz képest amit online láttam vagy hallottam.

A témával kapcsolatos tudományos,egyetemi szintű könyvet nem olvastam úgy hogy elejétől a végéig, hanem adott részt ami kell éppen, ha kerestem valamit, így digitális formában preferálom a kereshetőség miatt. Így egyetemi jegyzetek is köztük van. Példa "ilyesztésnek" : [link]

Mint fórum innen a gyk-ról is tájékozódtam, még mint magyar fórum [link] , nemzetközi fórum : [link] ez utóbbiba különböző nemzetiségű egyetemisták, fizikusok stb.-k is vannak. Az Amerikai Egyesült Államok egyik legnagyobb kutatóegyeteme üzemleteti : [link] ingyenesen ehhez is hozzá lehet férni, mindenki ismeri a wikipédiát , így a wiki-ből is tájákozódom, illetve még sok más helyről is.

"Nagyon nagyon jó a leírásod, főleg így összefoglalva."

Ennek örülök. Kiegészítésnek ha valaki nem tudná az említett Nobel-díjas fizikus azért nevete istenverte részecskének mert nem sikerült megtalálni a Higgs-részecskét akkor még.

Legfeljebb a laikusok nem hallottak gravitációs hullámokról 1997-ben amikor Kisfaludy György publikálta a gravitációs hullámokról szóló méréseit amit természetesen nem fogadott el a tudományos világ. A tudomány 1915 óta tud a gravitációs hullámokról, az általános relativitáselmélet által. Viszont csak 2016-ban sikerült kimérni, természetesen ezt se fogadta el csak úgy egyből a tudomány. Kimagasló számban csillagászok, fizikusok vizsgálták kritikusan hozzáálva. Nagyon komoly protokoll volt kidolgozva az egyésze. A LIGO megépítésén sok mérnök, fizikus, csillagász dolgozott, nemzetközi összefogásra volt szükség. Maga a LIGO detektort pedig a Föld több pontján is építettek. A detektoroknak összhangban kell ugynazon adatokat produlálni és a csillagászati távcsövek által is ezzel összhangban levő eredményt kellett adnia, meg egy sor kemény feltételnek is meg kellett felelni hogy elgodadják mint hiteles mérési eredményt amiért a Nobel díjakat is kiosztották.

Kisfaludy György egyházalapító, a saját egyházában belül lelkészi vezető, elnök. Azaz nem tudós, de vallásalapító viszont igen, ugyanakkor áltudós is.

A teljesség igénye nélkül egy áltudósra jellenző, hogy magányosan dolgozik. (Amit K. György épített ő állítja hogy amit épített grav. hullámokat mért vele, ilyen kaliberő berendezés építéshez ami tényleg képes mérni grav. hullámokat, nemzetközi szintű összefogás kell, dehát még az sem elég ha egy kutatóegyetem tudósai összefognak hogy építenek egy ilyet)

Jellemző áltudósra az, hogy a médiából (legyen azaz internet) vált ismerté. K György is onnan lett ismert, de a tudomány nem ismeri el, nem tett le olyan ereményt az asztalra amiért elismerhetné.

Igazából nem hallottam soha olyan állítást K. Györgytől amivel érdemben bárhol is cáfolná a tudományt. Ezzel szemben se szeri se száma az anekditáinak amiről semmi bizonyítékot nem mutat sosem.

Amikor cáfolatot mond a tudományra jobbára mond egy állítást amit a tudomány sosem állított majd azt magyarázza meg mekkora hülyeség és milyen hülyék a tudósok hogy nem veszik észre és ő mekkora okos. Például amikor mutat ábrát a téridő görbületének szemléltetésére, akkor elmagyarázza mekkora hülyeség. Amikor az csak egy olyan ábra ami a megértést segíti a laikusoknak a megfelelő magyarázattal. Ez olyan mintha egy időjárás térképet kritizálnék, hogy milyen ostobák a meteorológusok hogy milyen felhő olyan a valóságban mint a térképen, meg egy nap van az égen ott meg mi az a sok nap, meg a nap az nagyobb mint az egész Föld, ezek a hülye meteorológusok meg azt hiszik hogy kisebb mint egy település és hogy ilyen sok nap mint égitest van stb. Kb ilyen színvonalon kritizálja a tudósokat, a tudományt K. György. A különbség annyi hogy ezt egy 6 éves is tudja, amit mondtam az időjárás térképről is. A téridő görbületét meg a laikusok nem igazán értik.

Ennél sokkal részletesebben is ki lehetne ellemezni, de annyit nem ér. K. Györgynek is láttam sok előadását, de eszembe nem jutott megmelíteni, mert nem volt semmi amit hozzátett mint a kérdés szempontjából tudományos ismeret.

Pszihológiai értelemben például az megint más kérdés, hogy úgy már van tudományos szempontból is jelentősége.