Ha szinte az összes gyümölcs Közép-Ázsiából származik, a zöldségek pedig Amerikából akkor mit evett az európai ősember?

Paleozni akarsz?

Egyébként nagyon gyorsan terjedtek a növények és állatok. Lehet már az őskor végén egy csomó minden elérhető volt Ázsiából is.

Az őskor nagy része a jégkorszakra esett. Ezt az időt kb úgy kell elképzelni, mint a vikingeket a középkor elején, mármint táplálkozás szempontjából. Sok hús, szárított, sózott cuccok. Kevés növény, illetve még kevesebb gyümölcs és zöldség.

Amerika kapcsán pl felfedezésről beszélnek, pedig a pulyka, ami egyértelműen amerikai jószág, már a középkor elején élt indiában. Voltak akkor is meglepő kapcsolódások.

Azzal, hogy olyan növényeket termesztünk, amelyek nem voltak őshonosak Európában, el is vesszük azoktól a helyet, amelyek korábban jelen voltak.

Gondolok itt például a kölesre, a hajdinára, amelyek ma is ehetők és megtalálhatók, de a nagyobb energiatartalmú növények, vagy amelyek kedveltebbek lettek - kiszorították őket.

Van itt egy általános lista, ezekben bőven akadnak ehetők is, arról nem is beszélve, hogy sok növény mára ki is pusztult, amelyek a listában sincsenek.

[link]

Ez részben vonatkozik az állatvilágra is, az egész flóra, fauna jelentős változásokon esett át, de az élőhelyek is, mert például hazánkban sok volt az erdőterület, illetve a folyamszabályozások előtt a lápos, mocsaras vízi világ, olyasmik mint a 'Tüskevár' történetében a kis-Balaton, amelyet sajnos lecsapoltak.

Ehető növényeket a mezőgazdaság előtt nehezebb volt találni, de ezzel szemben sokkal több fajta volt belőlük és az ősember is tudott tapasztalatokat szerezni, hogy egy adott környezetben mi az, ami ehető, mi az, amit felhasználhat, mert ez régiónként eltérő volt, de neki meg más dolga sem volt, mint hogy ezzel foglalkozzon.

Az ősember döntően húst evett. A táplálékàbam hasonlo arányba szerepelt a hús, mint a ragadozoknak.

Amikor elkezdet földetművelni már nem volt ősember. Gabona féléket es vad es házi állatot.

Ahogy növekedet a nepesseg, egyre nagyobb arányba gabonát.

A zöldsegben es gyumolcsben amugy sincs eleg kaloria es szezonális.

A gabona es hús elraktarozhato egesz evre.

A Közép-Ázsia és Amerikai kontinens azért nagy túlzás. Erre példa az alábbi térkép is, hogy ennél lényegesen több helyről származnak a zöldségek és gyümölcsök és inkább mindenhonnan vannak belőle.

A másik, hogy - bár amúgy jó kérdés - de ezt meg lehetne kérdezni a kora középkori Európára is. Ha megnézed a térképet, akkor érdemes a régiókat e szempontból is megnézni, és láthatóan Közép-Európa és Ázsia eléggé egységes területet jelentett.

Itt az interaktív térkép amin a színek kb azonos növénytani régiókat jelölnek (helyezd fölé a mauszt).

[link]

(innen: [link] )

Általában például a mi környékünkön, nem kizárólag a mai Magyarország területén sok halat ettek. De Európában a nagy mennyiségű mogyorót is rögíztették. Nagyon előnyös növény, tápanyag dús, nagy a fehérje és olaj tartalma, nincs sok gond a tartósságával és szállítása is egyszerű.

Egy tanulmány szerint Európában a fehérje bevitel változó százalékban húsfélékből vagy növényekből állt, a 20%- tól az 50%-ig mindkét forrásra nézve változóan. A közhiedelemmel ellentétben meg nagyon változatos étrendjük volt, a szárnyasok, halak (tonhal, pisztráng, stb) és más húsfélék, tojás, kagylók, rákok, a gumós burgonyaszerű zöldségek, magvak és babfélék, hüvelyesek és egyebekkel, gombák, nem is beszélve a gyümölcsökről. Például a fenyőmag nagyon finom (nagy kedvenc :)) és hozzávetőlegesen talán a kesudióhoz hasonlítanám. Egy elemzett lelőhelyről kb 50 féle növényt azonosítottak, ami a mai változatos étkezésnek is megfelel, míg egy másik tanulmányban feltárták, hogy egyébként enyhén mérgező növényt is fogyasztottak, ami valóban el lehet úgy készíteni, hogy fogyasztható. Szóval értettek az ételkészítéshez is. Kimutatták fűszernövények és gyógynövények használatát is. A mai gabonák vad változatait is fogyasztották. Készítettek ételeket főzéssel, sütéssel, pirítással, füstöléssel is. A neandervölgyiek fogkő elemzése kimutatta, hogy az árpa és búza ősét fogyasztották. Ma ismeretlen növényeket és már kihalt állatokat is ettek - gondolom ez amúgy is nyilvánvaló.

Talán egy cikkből valamennyi...

Smithsonian Magazine:

A neandervölgyiek meglepően összetett ételeket készítettek

- Az elszenesedett ételmaradékok betekintést nyújtanak a 70 000 éves táplálkozási gyakorlatokba

A kutatók két helyen elemezték az elszenesedett élelmiszer maradványokat – az iraki Zagros-hegységben található Shanidar-barlangban és a görögországi Franchthi-barlangban –, hogy betekintést nyerjenek a neandervölgyiek és a korai modern emberek ételkészítésébe. Bizonyítékot találtak a különféle összetevők, folyamatok és szándékos döntések főzésére.

A kutatók mindkét régészeti lelőhelyen hasonló növényeket és kulináris gyakorlatokat azonosítottak, ami közös étkezési kultúrára utalhat ...

A kutatók elemzése azt sugallja, hogy a korai modern emberek és a neandervölgyiek nem csak állatokból származó fehérjéket fogyasztottak; komplex étrendjük volt, amely növények széles választékából állt, és helytől függően változott.

„Ez a tanulmány a kognitív összetettségre és a kulináris kultúrák fejlődésére mutat rá, amelyekben az ízek már nagyon korai időponttól kezdve jelentősek voltak” – mondja Kabukcu a közleményben.

[link]

Mellékesen az életmódjukra rávilágít még egy idevágó idézet is: "Ugyanebben a mintában a tudósok a nyárfakéreg DNS-ét mutatták ki. A nyárfa kérge szalicilsavat tartalmaz - az aszpirin alapvető összetevőjét. A Penicillium penészgomba nyomait is megtalálták , amely valószínűleg penészes növényi anyagok elfogyasztásából származott."

(innen: [link] )

Példának valami ilyenről lehetett szó - bár ezek nyilván nagyon szép fényképek és nem így tálalták :) De úgy saccra.

[link]

[link]

[link]

A vadászó, gyűjtögető életmódot folytató ősemberek azt ették, amit az adott területen találtak, és meg tudták szerezni azt.

Bogyók, gyümölcsök, magvak, gombák, állatok, és még a kannibalizmus sem kizárható.

Mindenevők voltak, tevékenységük jelentős része az élelem megszerzésére irányuló küzdelem volt, ínséges időkben akár éhen is halhattak, és a várható életkor sem volt túl magas.

Node a kérdésben felvetett növényekről.

Az, hogy egy bizonyos növény honnan származik, még mostanság sem jelenthető ki biztosan hogy nem volt-e jelen távolabbi területeken is, csak ott megtalálták a nyomait.

A növények természetes módon folyamatosan terjeszkednek, a szél, a víz, az állatok, vagy akár az ember a növénytől távolra elviheti a magvakat, pl a gyümölccsel elfogyasztva, és ha távolabb is megfelelő környezetbe kerül, ott kifejlődhet a növény.

Évezredekről beszélünk.

Az, hogy sok növény őshazájának Közép-Ázsiát tekintik, Európában is viszonylag gyorsan elterjedhetett ( értsd néhány évszázad, vagy évezred)

Európa és Ázsia együtt alkotja az Eurázsia kontinenst, Ázsia belsejéből évezredeken keresztül érkeztek különböző népcsoportok Európába, úgy érkezhettek a növények magvai is, feltéve, ha az éghajlat megfelelö volt nekik.

Sok növény csak a jégkorszak után honosodott meg Európában, amikor az időjárás enyhébb lett, se az ősemberek is jobban érezték magukat azokon a területeken, ahol nem kellett a faggyal is küzdeniük, nem véletlen, hogy nem Európa lett az ősi kultúrák bölcsője.

Tappancs több tanulmány id készült a témában és mind azt mutatta ki, hogy a jégkori europában a neandervölgyi es homo sapiens is nagyon durván hús evő volt. Ami nem csoda, hiszen nem sok ehető növény lehetet.

Pár hónapja olvastam egy friss tanulmányt, ami szerint a neanderek arányában több húst ettek mint a farkasok, mivel a farkas megeszi a csontot es belsőséget.

Csehországi predmosti homo sapiensek tápláléka 60%-ban mamut hús volt(igen, azt is megtudják àllapitani milyen állat húsát ették).

Ezek az emberek csúcs ragadozok voltak es nagy vadakra vadásztak de ettek halat és szárnyast, fokát is.

Persze a közelkeleten és afrikában más volt a helyzet. Azért a korai emberféléknél afrikaban is vannak olyan leletek, amin olyan elváltozasok voltak, ami tulzot állati eredetű táplálkozásnál alakul ki.

Ha bele gondoltok a haszon növényeket leszámitva, most se lenne egyszerű növènyekből fedezni a kaloria szükségletünk ezen az éghajlaton.

[link]

[link]

[link]