Ha szinte az összes gyümölcs Közép-Ázsiából származik, a zöldségek pedig Amerikából akkor mit evett az európai ősember?

Idézett részek kellenének a tanulmányokból ...?

A húsevő ősi emberek egy kezdeti és régi teória, amit ma már nagyon megkérdőjeleznek, bár kialakult belőle egy közvélekedési és tudományos sztereotípia is részben. Egyik, hogy a könnyen megőrződött lándzsahegyek vadászatra utalnak, míg a növények vizsgálata inkább egy mai kutatási terület, amit pótolnak befelé. Ott van az is, hogy a kizárólagos, vagy túlnyomórészt hús táplálék különféle betegségeket von magával, mint a fehérjemérgezés, és alultápláltság és nem biztosít kellő energiát a szénhidrát nélkül. Ott van továbbá, hogy a táplálkozásuk régiónként eltérő volt a helyi adottságoknak megfelelően is változott, így egy lelőhely vizsgálata nem általánosítható minden régióra és időszakra. Az is további tényező, hogy nem beszélhetünk kizárólag jégkorszakról, mivel a hideg és meleg periódusok váltották egymást, ez a populációkon is látszik a több vagy kevesebb leletanyagból. Félrevezető a régi időket csak jégkorszakként említeni.

"Az alábbiakban bemutatjuk a kontinentális Európa éghajlati történetét a MUPT során, és levezetjük az éghajlatváltozás hatását a MUPT demográfiájára"

Itt egy diagram ahol a kék a Kelet-Kárpátok hőmérsékleti ingadozása 20 000 év és 70 000 év között.

[link]

(publikáció [link] )

Itt egy diagram 59 000 és 28 000 év közöttről és a hőmérséklet fel-le ment és kb fele-fele az arány a hidegebb és melegebb időszakokra.

[link]

Itt egy másik diagram ahol elég most a jobb oldali két szekciót nézni. A legjobb oldalit képzeletben össze is nyomhatjuk vízszintesen a mellette lévőhöz és szintén az utóbbi pár százezer évben is fel-le ment a hőmérséklet.

[link]

1. bekezdés

"...hogy a jégkori europában..." Ez becsapósan hangzik és szerintem így hagyjuk is, mint általános klímát. A jégkorszakokat felmelegedések váltották. A jégkor előtt váltakozva voltak meleg periódusok, hideg és meleg váltotta egymást. A nagyon hideg időszakokban vagy helyken nyilván a húsok felé tolódott az arány (lásd inuitok), de ez 1. régiós kérdés, 2. időszaki kérdés is.

"nagyon durván hús evő volt" Ehhez egy tanulmány ami annak vizsgálatát is javasolja, hogy a túlzott húsevés mivel járhat.

sciencedirect.com

A neandervölgyi diéta rekonstrukciója: A szénhidrátok esete

"Ám bár viszonylag alacsony szénhidráttartalmú étrend mellett egyéni és rövid távú túlélés is lehetséges, a populációk nem valószínű, hogy virágzottak és szaporodtak volna növények és az általuk biztosított szénhidrátok nélkül. Napjainkban a táplálkozási irányelvek azt javasolják, hogy az étrend körülbelül fele legyen szénhidrát, míg az alacsony bevitel veszélyezteti a fizikai teljesítményt és a sikeres szaporodást. Valószínűleg ez a paleolit populációk esetében is így volt, rávilágítva egy anomáliára, hogy az alapvető élettani ajánlások nem egyeznek a kiterjedt régészeti bizonyítékokkal. A neandervölgyiek nagy, energiaigényes agyuk volt, és fizikailag aktív életmódot folytattak, ami arra utal, hogy az optimális egészségükhöz nagy mennyiségű szénhidrátra lett volna szükségük."

[link]

2. bekezdés

Ez így inkább egy arányszámot mutat a hús/csont+belsőség fogyasztása között, és nem össz mennyiséget a táplálékforrások között. Ráadásul a farkas nem ember és óvatosan kell az ilyen összehasonlításokat tenni.

3. bekezdés

Az egy adott lelőhely és időszak, vélhetően északibb területről. Ebből szintén jobb óvatosan általánosítani. Amúgy valóban vannak ilyen lelőhelyek. De itt van néhány eltérő példa...

Nature

"A belgiumi Spy-barlangban a neandervölgyi étrend nagymértékben húsalapú volt, ..."

"Ezzel szemben a spanyolországi El Sidrón barlangból származó neandervölgyiek étrendjében nem mutattak ki húst, ..."

[link]

A publikációból amit mutattál egy két részlet:

"Ezzel szemben a fogkő mikromaradványok elemzése és az ősi DNS metagenomikai elemzése (26–28) kiemeli a növények és gombák gyakori fogyasztását. Valójában Weyrich et al. (26) még azt sugallják, hogy a neandervölgyiek El Sidrónban (1. ábra) ritkán fogyasztottak húst, de gyakran ettek gombát, ami szintén megemelkedett δ15N értékeket eredményezett (29)."

"Ezért nehéz megerősíteni a neandervölgyiek étrendjének homogenitását térben és időben, megkérdőjelezve a megélhetési stratégiájuk és az eltűnésük közötti közvetlen kapcsolatot."

[link]

#11#

Ennyire részletesen nem mentem bele, csak utaltam rá, hogy az őskor története évezredekben mérhető, és a több ezer év alatt sok minden változhat.

Pl megjelenhetett ott is az ember, ahol addig nem volt.

Az valóban sok szempontból kétségbe vonható kijelentés, hogy az ősember főleg húst evett... azt ették, amihez hozzá tudtak jutni, és ez is változott az idők során, az őskorban is volt fejlődés, és a különböző csoportoknál is komoly eltérések lehettek, sőt voltak is.

Tappancs milyen tudományos sztereotipiárol beszélsz amikor egy friss tanulmanyt hoztam amiben objektiv mérések igazolják, hogy a neandervölgyi jóformán tisztán húsevő volt?

Ignorálod a tényeket.

1. A mai mérsékeltövi környezetben nincsenek vadon élő magas szénhidrát tartalmu növények, amik vannak azok is szezonálisak. Egy nagy család nem lenne képes a kaloria szükséglet felét a pár napi járó földön található szènhidratbol fedezni. Hidegebb periodusokban mèg ugy se.

Tény, több tizezer ève él ember europában.

2. A bronzkor ota eltelt pár ezer év semmi evolucios lèptékbe es kialakult a laktoz tolerancia.

Nem törvényszerű hogy a több tizezer éve élt emberek nem tudtak szènhidrát nèlkül élni.

Mi a helyzet az eszkimokkal vagy akik évekig ketogèn etrendet folytatnak?

Keveredtúnk a neandervölgyivel. Akinek a neandervölgyi gének a felelössek az anyag cseréjert, hajlamosak a cukor betegségre. Több mint gyanus!

3 A hidegebb periodusok a jegkorszakban is több ezer evig tartottal és élt ember. Tehát lehet élni szinhidrát nélkúl, ma is sokan élnek. A gondot inkább a vitaminok hianya okoza.

Az étrend nyilván térben es időben vàltozot de mezőgazdaság előtt a mérsékeltövben nem volt sok szénhidrát.

Szerintem azt senki nem állította, hogy nem ettek húst.

Viszont az sem igaz, hogy kizárólag csak húst ettek, annak is különböző hiánybetegség lett volna a következménye, illetve az se mindegy, hogy melyik korszakról beszélünk.

Az emberré válásnak volt olyan periódusa, amikor az ember még inkább volt zsákmány, mint vadász, és a már szervezetten vadászó ősemberek sem dúskáltak mindig az élelemben, az éhhalál is fenyegette őket, gyorsan megtanulták mi az, ami ehető, lehet az bogyó, gomba, gyökér, stb.

Vegetáriánusok biztosan nem voltak, de nem voltak kizárólag húsevők sem.

Területenként, és korszakonként változott mi volt ott éppen ehető, a vándorlás egyik oka is a folyamatos élelemkeresés volt. Az, hogy a kutatók találtak olyan csoportokat, amelyekről azt feltételezik, hogy ott a hűs volt a fő táplálék, nem jelenti az, hogy az összes csoport ugyanúgy élt, pláne, ha a különböző vizsgált csoportok időben is évezredes szórásban vannak.

#14 hoztál egy skandináv lelettről szóló mérést. Tudod mit esznek ma vagy még inkább mit ettek száz évvel ezelőtt a sarkkörön túl élő népek? 90+% állati eredetűt. Ez valósan reprezentálja a mai homo sapiens táplálékának az átlagos összetételét? Nem.

Egyetlen, ráadásul olyan helyszínről vett minta, ahol aligha volt bőség nővényi táplálékban nem reprezentatív az egész ősi Európa lakosságára.

Talán a lényeg inkább a sokrétű és változatos variációiban is van és még bőven kutatják. A 10-es harmadik linkjéből is lehet idézni ami szintén árnyalja a helyzetet. Nyilat tettem a lényegibb részhez.

"Absztrakt

Az európai középső felső paleolitikumhoz tartozó emberi maradványok új szén- és nitrogén stabil izotópértékei jelentős mennyiségű vízi (hal, puhatestű és/vagy madár) ételt jeleznek néhány étrendjükben. Ennek a bizonyítéknak a nagy része különösen a szárazföldi édesvízi vízi erőforrások kiaknázására utal. >>> Ezzel szemben az európai neandertal kollagén szén- és nitrogén -stabil izotópértékek nem jelzik a szárazföldi vízi ételek szignifikáns felhasználását, hanem azt mutatják, hogy fehérje nagy részét a földi növényevőkből kapják. A legutóbbi állatkertészeti elemzésekkel egyetértésben az izotóp-eredmények azt mutatják, hogy a szárazföldi Európában a tágabb spektrumú megélhetési gazdaság felé haladnak a közép-felső paleolitikus időszakra, valószínűleg a jelentős népességnövekedéshez kapcsolódnak."

Ha nagyon röviden kellene összegezni, akkor mindig ették amit lehetett és ez változott időben és területileg is. Általában véve a fejlettebbség felé tolódik kb minden témában a tanulmányok következtetési iránya. Fejletettebbek voltak szociálisan, élelmezésben, stb, stb. Ez az élelmiszreikre is igaz.

De nem fogunk ezen összeveszni, igaz, hogy amit írtál egy részlet és az is volt ez tény, én meg további részletek áttekintését javasoltam. Kb.

Érdemes lehet ezt a 15 sort is átfutni, jól összegzi:

[link]