Az evolúció hogyan alakítja át az élőlényeket?

Egy állatból nem lesz másik.

Az utódja indul az életnek más DNS-sel, ezért egy kicsit (vagy nagyon) másféle élőlény lesz belőle.

Sehogy nem alakítja, az evolúció nem tudatos, nem élölény, nem tervez, nem alakít.

Az evolúció úgy müködik, hogy minden élölény utódai között vannak genetikai eltérések, mutációk. Ha az új változat elönyös valamilyen szempontból, akkor ennek lesz jóvan több utóda, ha hátrányos, akkor nem nagyon lesznek utódai, ha semleges, akkor semmi hatással sincs az elterjedésre.

Olyan nincs, hogy egyik állatból hirtelen másik lesz, hanem ha valamelyik utódnak vannak más jellemzö tulajdonságai, amik elönyösek, akkor idövel ezek különválnak, elöször mint alfaj, késöbb ezek tovább diferenciálódnak és a végén lesz több különböz állatfaj, de egyik sem a másikból alakult ki, csak közös öseik voltak

Adott a kék tenger barna halakkal.

Ha random mutációķ segítségével létrejön egy piros és egy kék színvariáns, akkor a piros jóformán egyből eltűnik, mert a ragadozók könnyen észreveszik a piros halakat, akik így nem tudnak szaporodni, a kékek meg elterjednek s ki is szorítják a régi barnát, mert őket nagyon nehéz észrevenni.

Ugyanez a sztori a barna sáros erdei patakban nem így nézne ki. Ott a kék is a piros sorsára jut, mert az is feltűnő, és marad a barna szín, mint régen.

Mit értesz szakaszok alatt?

Minden egyes utód több kevesebb mutációval jön a világra, ezek az eltérések pedig sokszor módosítják valamilyen szinten az utód eyes tulajdonságait a szüleihez képest. Ha ezek a változások valamilyen előnyhöz juttatják ezt az egyedet a fajtársaival szemben, akkor a következő generációban már az ő utódaiban is ott lesznek az őt sikeressé tévő mutációk, aztán az unokáiban is, és generációról generációra elterjed az új vagy módosult tulajdonság az egész populációban.

Természetesen ugyanez az összes utód esetében lejátszódik, így a mutációk okozta változások generációról generációra halmozódnak, és a sokadik leszármazottakban már annyi minden megváltozott az őseikhez képest, hogy már kénytelenek vagyunk más fajként számon tartani őket.

Kérdező az evolúció jobb megértéséhez (az eddigi válaszok mellett) tudom ajánlani Zállatorvos sorozatát. Itt az első rész:

[link]

Lényegében az evolúció egy optimum kereső mechanizmus ami főleg 3 dologból áll: replikáció, variáció, szelekció.

Replikáció azaz az élőlények szaporodnak.

Variáció azaz a szaporodás/ sejtosztódás nem tökéletes klónozás. Változások vagyis mutációk lépnek fel. Emiatt különböznek még az egy fajba tartozó élőlények is. Kb mint a hópelyhek.

(tudom ,hogy létezik olyan ahol az élőlény kvázi klónozza magát minimális változással, de most ezt hagyjuk)

Szelekció azaz az élőlények nem ugyan olyan esélyekkel indulnak neki a túlélésnek és szaporodásnak.

Az ,hogy mi számít előnyösnek az környezetfüggő, ahogy azt a #3-as halas példája jól szemlélteti.

Ez egy folyamat. Minden generáció “átmenek” az elődje és utódja között. Persze felírhatunk (és ezt meg is tették) különböző szakaszokat a földtörténelem során amikben például megjelöljük melyik főbb élőlénycsoportok jelentek meg s majd terjedtek el, pl: a kambriumban jelentek meg az első szilárd vázú élőlények vagy a devonban az első kétéltű-szerű állatok és egyéb kezdetleges szárazföldi lények stb. De az egyes korszakok közt nem egyik napról a másikra történtek váltások. Ezek rendszerint millió éves csúszások.

Esetleg a hirtelen, hatalmas kataklizmák okozta változásokat mondhatjuk barokkos túlzással ,hogy “egyik napról a másikra történtek”, pl: mikor egy meteor becsapódása vagy szupervulkán kitörése jelzi egy korszak végét.

Magamtól: Minden generáció “átmenek” az elődje és utódja között.

“Átmenet” akart lenni. Bocsi ha még elírtam valamit. Kár ,hogy utólag nem lehet szerkeszteni 😔

A természetben szabályok vannak. Az evolúció az élőlényre vonatkozó szabály. Mondjuk, adott egy majompopuláció. Ők adott körülmények között élnek, és a körülmények befolyásolják a tevékenységüket, életüket. Amig a körülmények nem változnak (ami gyakorlatilag nem történik meg soha, mert apró változások mindig vannak), addig a populáció se változik. Ha több az élelem, jobban szaporodnak, ha kevesebb, lassabban. Ha például hidegebb lesz, a hidegtűrő vagy az ellen például szőr sűrűsödéssel védekező példányok szaporodnak jobban.

A populáció viszont mindig sokféle egyedből áll. Ennek oka (hosszú távon) az, hogy két egyedet mindig kismértékben eltérő hatások érnek, tehát a fejlődésük is eltérő. A fejlődés például az anyagcsere minősége tudja befolyásolni (vagyis nem mindegy, ki mit és hogyan eszik, nem mindegy, mennyit mozog stb.).