Az emberi ősöknek és az állatoknak van valamiféle belső hangja?

"Ugye az emberi gondolkodás úgy működik hogy az ember végig futtatja a gondolat menetét önmagában. Tehát magában beszél."

Nagyrészt, de nem mindenkinek van ilyen. Van olyan teljesen egészséges ember, akinek nincs.

A többit pedig egyszererűen lehetetlen vizsgálni.

Szép napot.

Elég homályosan fogalmaztál, de amit leszűrtem belőle, az szerint lehet, hogy van ilyen, legalább is ilyesmi az intuíció, vagy a sejtés.

Az emberi agy egy kicsit hasonlóan működik, mint a komputer.

Az információkat az agy feldolgozza különféle szempontok szerint és nincs mindig egyértelmű válasz, vagy megoldás, de vannak lehetőségek.

Ilyenkor az agy tovább keresi a kézenfekvő konklúziót és van is, mikor talál jobban kézenfekvő eredményt, vagy eredményeket, mert hogy úgy mondjam, próbálja szűkíteni a kört. Nem tud mindig eredményre jutni, mert ahhoz nem elég teljes körűek az információi és csak abból tud dolgozni, ami rendelkezésre áll, beleértve a hátteret, a meglévő hasonló mintákat, ami alatt a műveltség, tanultság és a témában való jártasság értendő, de törekszik a lehető legjobb eredményre.

Elég bonyolult ez a kérdéskör és meglehetősen szerteágazó, de már elég régóta vannak erről mérhető tapasztalatok, amikből lehet konklúziókat is levonni.

Az ősember és az emlősök agya jellegileg hasonlóképpen működik, mint a mai emberé - ebből a szempontból, talán az elemzés finomsága függhet az agyi struktúrák komplexitásától, bár ez erősen kapcsolódhat az érzékszervekhez, amelyek az információk szerzésére szolgálnak, így még az is megeshet, hogy mivel az állatoknak gyakran jobbak az érzékszervei, vagyis hatásosabban működnek, mint az emberé, hogy ilyen jellegű agyi működés is lehet akár fejlettebb nekik, mint a miénk.

Kérdező a szubvokalizációra gondolt. A székely viccet követve, azt nem tudom, állatoknak van-e ilyen, de az biztos, hogy meg lehetne vizsgálni.

A szubvokalizálás során ugyanis nagyon minimálisan, de kiadódik ingerület a beszédben részt vevő izmokra, akkor is, ha az illető nem akar "majdnem megszólalni". Ez elektromosan mérhető, sőt az izmok minimális összehúzódása mechanikusan is detektálható. Illetve eközben fMRI-vel követhető, hogy az agy beszédközpontja ugyanúgy aktív, mint hangzó beszédnél.

Talán valószínűsíti a feltevés jogosságát, hogy az állatok (emlősök biztos) is álmodnak, azaz az agy képzeleg, lefuttatja a cselekvéssort. De lehet, hogy teljesen távol áll ez a két dolog egymástól.

Aztán, ahogy fent írták is, van olyan ember, aki nem szokott gondolatban beszélni, mégis normálisan gondolkodik, és fejezi ki magát adandó alkalommal hangosan. Megtanulható az ún. gyorsolvasás is, ahol az olvasás tempóját nem korlátozza az olvasott szöveg képzeletbeni felmondása, így többszörös olvasási sebesség érhető el, anélkül, hogy a tartalmat felületesebben értenénk csak meg. Tehát megint csak igaz, szóbeli és képzelt szóbeli eszközök nélkül is szárnyalhat az elme. Akár az állatvilágban is, akik amúgy sem morfémákban képezik le a világot.