Mi indítja el a radioaktív elem spontán bomlását?

Kérdező - jól meg van keverve a fejed!

"A protonok és a neutronok darabszáma normális esetben azonos az atommagban."

- Ez csak a könnyebb elemek esetén igaz.

"Hogy lehetséges egy elemnek több stabil izotópja is, mikor matematikailag csak egy arány lehet jó a részecskék között?"

- A világunk már csak ilyen, a természet nem a te matematikai elképzeléseid szerint működik, ez kísérletileg bizonyított tény.

"Az izotópokat a neutronok darabszáma szerint különböztetik meg?"

- Igen.

Ja, a fő kérdésre válaszolva:

Az atomok spontán bomlása "spontán" esik meg, tehát nem kell "elindítani"!

:)

Amit keresel, kérdező, azt úgy hívják, hogy atommagfizika.

Az atommag épp úgy kerülhet gerjesztett állapotba, mint az atom is, és ilyen állapotban könnyebben szétesik. Ennek nézz utána, ha érdekel a téma.

Egy adott atomból nem csak egy izotóp lehet stabil.

Van egy bizonyos összetartó erő az atommagban (magerő), és van egy bizonyos szétfeszítő erő benne (elektromágneses erő, töltés). A protonok mind pozitív töltésűek, és az azonos töltések taszítják egymást. Ezt a taszító erőt győzi le az atommagokban a magerő. Ha a protonok közötti taszítás nagyobbá válik, mint a nukelonokat (protonokat és neutronokat) együtt tartó magerő, akkor történik meg a bomlás.

Próbáld úgy elképzelni, mintha egy építkezésen lennél, és téglákat ragasztanál össze malterral. Fogsz téglákat, bekened őket malterral, és egymáshoz tapasztod őket. A téglák lesznek a protonok, a malter meg a neutronok. Ha túl kevés maltert raksz a téglák közé, akkor nem lesz elég ereje, hogy összetapassza a téglákat. Ha meg túl sokat raksz közéjük, akkor meg a téglák szétmásznak, szétcsúsznak, nem maradnak együtt. mert elfolyik köztük a malter.

Nagyobb rendszámú izotópoknál nagyobb a tűrés, tehát inkább mindegy, hogy mennyi maltert kensz közéjük (bizonyos korlátokon belül). Nagyon nagy számú tégla esetén viszont megint mindegy, mennyi maltert kensz közéjük, mert a téglák össztömege már akkora, hogy akármennyi malter sem képes egyben tartani őket (transzurán izotópok).

(Ez a példa a végtelen leegyszerűsítés miatt persze rengeteg sebből vérzik, de azért valamennyire remélem sikerül vele szemlélteti a dolgot. Biztosan lehetett volna jobb példát is kitalálni, ez jutott eszembe hirtelen.)

“A neutronban.is van elektron, amit ha elveszünk proton lesz.”

Nincs a neutronban elektron. Az egyik le kvark elbomlik fel quark-á és a bomlás közben bocsát ki egy elektront és egy anti-elektron neutrínót.

“ mikor matematikailag csak egy arány lehet jó a részecskék között?

”

Ezt mégis honnan veszed hogy matematikailag csak egy arány müködne?

"Mi indítja el a radioaktív elem spontán bomlását?" - az egyensúlytalanság. Ez pedig az elemek képződése során jön létre, tehát az ritka, hogy adott egy stabil izotóp, és egyszer csak bomlani kezd. És e ritka állapot úgy jön létre, hogy az elem speciális körülmények közé kerül (vagy az ember által vagy erős háttérsugárzás hatására vagy kataklizmák okozta drasztikus változás miatt.

Ez azt jelent, hogy minden elemben egyensúly van a fent említett magerők és elektromágneses erők között. Ha ezt valamely külső hatás olyan mértékben változtatja meg, hogy az anyag instabil helyzetbe kerülvén sugároz (vagy sugárzást vesz fel), akkor az így keletkező energia tovább bonthatja az egyensúlyt (divergens állapot) és egy sugárzó anyag jön lére.

Ilyen ovis kérdést cenzurazni.

Senki nem jár már iskolába és egy ilyen cenzor eldönti.