A pirit képlete miért FeS2, ha az elvileg normál vas(II)-szulfid, amelynek képlete FeS, és a vas és a kén azonos vegyértéke (mindkettő két vegyértékű) szerint ez utóbbi lenne a helyes?

"...a piritben lévő kénatomok párokban fordulnak elő tiszta S-S kötésekkel. Ezeket a perszulfid [–S–S–] egységeket hidrogén-diszulfidból, H2S2-ből származónak tekinthetjük. Így a piritet inkább vas-perszulfidnak neveznénk, nem vas-diszulfidnak." Nyelvileg kicsit döcög, mert az egyszerűség kedvéért beszúrtam fordítóba.

[link]

Ez nem teljesen olyan mint a mint egy O-O kötés, annak ellenére sem hogy ugyan abban a főcsoportban vannak. Vannak elemek amik stabil láncot képesek alkotni önmagukkal ilyenek a szén, szilícium, és a kén is. Bár a kén álltalában nem láncokat hanem gyűrűket alkot a leggyakoribb a S8 de S7 S18-at is elő lehet állítani. Ezek mind gyűrűs formák voltak. De nyitott láncos formák is léteznek S2-S4-ig, ezek azonban csak gáz halmazállapotban stabilok.

De ha elemi ként (S8) egy erős lúgban oldunk akkor a gyűrűk felszakadnak és először S^-2 ionok keletkeznek. De ha tovább adagoljuk a ként akkor akkor ezek az ionok átalakulnak S2^-2. Az ion töltőse változatlan, viszont csökkent az egy kénatomon lévő töltés mértéke, miközben így is kialakítja a szükséges számú kötést. Így ez a forma elég stabil. Ez a folyamat folytatódik egészen S5^-2-ig ami már instabil és csak specifikus körülmények között alakul ki. Ezeket a vegyületeket poliszulfidoknak hívjuk.

Jelentős stabilizáló tényező hogy a kénnek nagyobb az elektron felhője, így kisebb lesz az elektron sűrűsége a vegyérték héjon az oxigénhez képest. A peroxidokban az oxigén két nem kötő elektronpárja jelentős lazító hatást fejt ki. Míg a kénnél ezek a töltések sokkal jobban el vannak oszlatva így kevésbé befolyásolják a többi kötést.