Megtörténhet az hogy egy dollár milliárdos egy antianyag üzemet üzemeltessen?

Megtörténhet - csak akkor meg kell oldani a tárolást is.

Azon kívül, hogy nagyon nagyot robban, és akkor igen vadul sugároz - még az is gond, hogy az egyforma anyag nagyon nem akar együtt maradni. Ha például protonokat gyártasz, ezek igen erősen taszítják egymást, tehát egy idő után nem fogod tudni egyben tartani.

Ha pedig semleges hidrogént készítesz, azt mivel tartod helyben? Nem ion, nem mágneses...

A CERN szerint egy olyan üzem, amely 1 milliárd antiprotont állítana elő, körülbelül 1 milliárd dollárba kerülne.

A Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium szerint egy olyan üzem, amely 1 femtogram antianyagot állítana elő, körülbelül 100 millió dollárba kerülne.

Egy femtogram antianyag előállításához körülbelül 100 kilowattóra energia szükséges.

Az antianyag tárolásának egyik módja a mágneses tér használata. Az antianyag részecskéket mágneses tér segítségével lehet elkülöníteni a normál anyagtól. A mágneses térben az antianyag részecskék egy adott pályán mozognak, és így nem ütközhetnek a normál anyaggal.

Az antianyag tárolásának másik módja a vákuumdúsítókamrák használata. A vákuumdúsítókamrákban a levegő nyomását nagyon alacsonyra csökkentik. Ez azt jelenti, hogy az antianyag részecskék között kisebb a valószínűség, hogy ütköznek egymással.

A CERN-ben az antiprotonokat mágneses térben tárolják. A mágneses térben az antiprotonok egy speciális tartályban, a Penning-lézerben mozognak. A Penning-lézer egy olyan berendezés, amely a mágneses teret és az elektromos teret kombinálja, hogy az antiprotonok egy adott pályán mozogjanak.

A Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban az antiprotonokat vákuumdúsítókamrákban tárolják. A vákuumdúsítókamrákban az antiprotonokat egy speciális tartályban, a Penning-trapban tartják. A Penning-trap egy olyan berendezés, amely a mágneses teret és az elektromos teret kombinálja, hogy az antiprotonok egy adott térben maradjanak.