Tényleg rövidül ez is?

Tényleg. E szerint [link] nyáron bő 3 órányi hajnal van (1:40-4:46), télen meg nincs 2 óra sem (5:39-7:31).

Nm tudom, mi okozza. A Föld keringése biztosan nem, hiszen nyáron max ~10%-kal van messzebb a Föld mint télen (elhanyagolható), ráadásul a Föld alján, Budapest mélységében is kb ugyanígy vannak az adatok, 2-3 óra a hajnal :

[link]

[link] (chile, aysén).

Vagy a Föld forgása okozza (esetleg a hajnal definíciója?). Azt, hogy a Föld forgása hogyan okozza, nem látom, ha jól nézem az ábrát, akkor nagy pontossággal ugyanaz ugyanolyan sebességgel játszódik le nyáron és télen, amikor átbukik a Nap a horizonton -- ugyanannyi idővel azelőtt ugyanolyan magasan van, stb. Aztán lehet hogy félrenézem.

.. igazán ki lehetne szedni a tudomány kategóriából a pontozásos rendszert, mindig ... _mindig_ (az esetek 90+%-ban) a rossz válaszok vannak felpontozva, mert azért kapják a sok százalékot, mert felpontozzák a rossz válaszokat.

Meh.

Szerintem a valódi ok az az, hogy

1. a Nap magassága egy adott napon egy szinusz függvénynek kinéző valami, télen és nyáron felfelé eltolva egymáshoz képest (jó közelítéssel).

2. téli és nyári napforduló környékén ez a szinusz függvény ugyanannyival van eltolva felfelé meg lefelé. (Lásd dec 22 és jún 21 [d22,j21], alul a táblázatban ráböksz a kívánt napra.)

3. a világosság értéke csak a nap magasságától függ. Hajnal, sötétedés, stb akkor van, amikor a nap egy bizonyos magasság tartományban van.

4. Budapest úgy helyezkedik el, hogy nyáron a teljesen sötét alá éppen bemegy a Nap: az oldal -18 fokig ír sötétedést, Budapesten -19 fokig megy le a Nap, így éppen teljesen sötét lesz éjjelre. De mondjuk Brno-ban már csak -18 fokig, ott nincs is 'teljesen sötét' nyári napfordulókor, sötétedésből hajnalba csap át, kihagyva az éjjelt.

1-2-at felhasználva és a szinusz függvényt ismerve, az ábrákról (linkeken a táblázatba belekattintva) leolvasható hogy azonos negatív fokoknál a meredekség mindig kisebb nyáron, mint télen: bármilyen, magasságokkal definiált sötétedési időszak tovább tart nyáron, mint télen.

De a 4 miatt az is igaz, hogy nyáron amikor Budapesten éppen teljesen sötét lenne, akkor a nap pályájának meredeksége nagyon-nagyon kicsi, közel 0, így nagyon sokáig tart ez az időszak.

[d22] : [link]

[j21] : [link]

A napkelte és a napnyugta nem tud rövidülni, csak időtartamok tudnak. Például a napkelte és napnyugta közötti időtartam, ami éppen a nappal hossza.

A napok hosszának változásához semmi köze a keringésnek a nap körül (mivel ez nem pontos kör, kicsit belezavar, de ez nagyon csekély, és főleg nem évhez kötődik).

A föld keringése egy síkot határoz meg a nap középponttal. A föld eközben forog is a saját tengelye körül, amely azonban nem merőleges e síkra, hanem nagyjából 67 fokot zár be vele. A tengely is kicsikét mozog a naprendszer koordinátatengelyében, de ez szintén most elhanyagolható. Így tehát a keringés (év) során az északi tengelypont néha (nyáron) a nap felé néz, máskor (télen) pedig ellentétesen. Emiatt nyáron az északi féltekén álló ember számára a nappal hosszabb, sőt, az északi sarkkörön túl álló ember számára a nap akár 24 órán át is látható több napon át (ha pont a tengely döféspontján áll, akkor 180 napig egyfolytában látja a napot). Ugyanekkor a déli tengelyponton - mivel a nappal átellenes 180 napig - ennyi időn át nem látható a nap.

Vagyis az évszakváltásokhoz kizárólag a forgástengelynek a keringési sikkal bezárt szögének van köze. Az egyéb apró ingadozások ezt csak annyiban befolyásolják, hogy néha a leghosszabb nap kicsikével hosszabb, máskor rövidebb a többi év leghosszabb napjánál. Sőt, a napéjegyenlőség időpontja is emiatt néha pár órát előre vagy hátra csúszik szeptember 21-én illetve március 21-én. Idén például már 24-e van ma, de még mindig a nappal hossza 12 óra 9 perc. Nagyjából szerdán fordul, onnantól a nappal rövidebb. De ez nem változtat a lényegen, a nappalok hosszának változását az okozza, hogy a forgástengely nem merőleges keringési síkra.

A #2 (#3) válaszolónak.

1. első válaszod hibás, a második a jelenséget leírja, de az ok megnevezése hibás. Így bizony a lepontozás akár jogos is. A változásért az felelős, hogy keringési sík és a forgástengely által bezárt szög nem 90 fok, továbbá az, hogy eközben a nap koordinátarendszerében a tengely iránya nem változik.

2. Számos jelből észre kellett volna venni hogy az országban általános silányodás zajlik, beleértve az oktatást is. Ez egyfelől a "pontozók" nemtudását mutatja be, de ami még fontosabb, ezen emberkék nem nagyon képesek sikerélményhez jutni, ami pedig az emberi boldogság egy fontos feltétele. Ezért mintegy egyensúlyként mindent lepontoznak, ahogy a magyar közmondás tartja, dögöljön meg a szomszéd lova is. Náluk e szerény esemény a sikerélmény. Ennyi jut nekik. Gyakran önhibájukon kívül. De ezen felül hivatalos "sugallat" is az, hogy "utáld a másikat". Sőt, ha lehet, mutasd is ezt ki.

És ez sokaknak jó. Tehát a helyzet romlik és még jó soká.