Igaz az hogy a nap felé nehezebb űrszondát küldeni mint a külső gázóriások felé?

A Nap felé nem nehezebb, de a nap közelébe jutni már igen, lehetetlen.

A számítások szerint, a teljes Naprendszer anyagának 99,8 százaléka a Nap, ennek megfelelő tömegvonzással, és nem utolsó sorban egy csillag, méretű atomreaktor, és a szondák nem a végtelenségig hőállóak.

A Vénusz közelébe már a '60-as évek végétől több szondát is küldtek, és van ott ma is olyan szonda, ami folyamatosan dolgozik.

A közvélemény, és a bulvár figyelme a Mars felé fordult az utóbbi időkben, a Vénuszról érkező adatokkal is dolgoznak a kutatók.

Nem lehetetlen oda szondát küldeni, pénz kérdése, van is tervben a NASA-nál 2025-ben, és 2030-ban ismét szondát indítani a Vénusz felé.

Ezt azzal szokták kifejezni, mennyivel kell megváltoztatni az űrhajó sebességét (delta-v), hogy egy bizonyos pályára kerüljön. Ez egyébként sok mindentől függ, például attól is, hogy nagy tolóerejű (pl. kémiai), vagy kis tolóerejű (pl. ion-) hajtóművet használsz. Ha lentebb görgetsz az alábbi linken találsz egy táblázatot, amiben az látható, mennyivel kell megváltoztatni a sebességet a Föld pályáján, illetve alacsony Föld körüli pályán, hogy egy másik bolygóhoz vivő átmeneti pályára álljon az űrszonda. Látszik, hogy egy kicsit nagyobb sebességváltozást (azaz több energiát) igényel a Mars felé, mint a Vénusz felé tartó pályára állás (nagy tolóerejű hajtóművet használva).

[link]

Ez egy általánosabb kép ugyanerről.

[link]