Van különbség az ideális és tökéletes gáz között? Vagy csak az elnevezés.

Igen: a reális gázok részecskéi nem 0 méretűek, és kölcsönhatnak egymással (nem abszolút rugalmasan pattognak).

Ha ezt a két hatást figyelembe veszed, akkor a harmatpont közelében egészen másképp néznek ki az állapotábrák. Nem hiperbolák lesznek, hanem egy harmadfokú egyenlettel megtoldva (ami még mindig nem a valóságos dolgokat mutatja, de sokkal jobban közelíti azt).

A valóságos ábra ilyenkor úgy néz ki, hogy balról indulva megy lefelé a hiperbola, majd egy szakaszon vízszintes lesz, utána ismét a hiperbola megy tovább.

Bocs', összekevertem.

Ennyit találtam róla:

"célszerűbb tökéletes gáznak nevezni, mivel az ideális jelzőt az elegyek jellemzésére használják."

Van különbség, mégpedig az, ami fentebb is olvasható.

Tehát a gázrészecskék saját térfogata a rendelkezésre álló tér térfogatához képest elhanyagolható (ezt úgy mondjuk, hogy a részecskék mérete elhanyagolható a szabad úthosszhoz képest)

valamint, hogy egymással és az edény falával tökéletesen rugalmasan ütköznek.

Ami nem ideális az reális gáz. Tehát figyelembe kell venni a méretüket, és hogy nem egészen tökéletes az ütközés.

A valóságban csak ilyenekkel találkozunk.

Legjobban a kis méretük miatt a hidrogén és a hélium közelít az ideális gázokhoz, ezért nem követünk el nagy hibát, ha így számolunk.

Reális gázoknál a megismert pV=RT összefüggés nem egészen érvényes. Különböző korrekciós tényezőket kell beiktatnunk.

Reális gázokra sokféle állapotegyenlet létezik, ezek közül a legismertebb a Van'der Waals egyenlet.

[link]

itt az a,b a korrekciós tényezők

bocsánat, az ideális-reális különbségre gondoltam

az ideális és a tökéletes valóban ua jelenti

előző voltam