Mi történik, ha átlépjük a fénysebességet?

Eintein :DDD

Ő nagyon értette. Nekünk még fel kell nőni hozzá.

A relativitáselmélet szerint a fénysebességet, mint sebességet nem lehet felvenni. Nem azt mondja, hogy nem léphető túl, hanem szimplán az einstein-i képlet nem teszi lehetővé a c értéket beírni, mert nullával osztana.

Amúgy ahogy már írták fentebb, az időutazás válna lehetővé, DE CSAK relatív értelemben. (Tehát nem a "Visszaajövőbe-féle" időutazás.)

Ugyanis, ha mi kitekintünk egy igen távoli csillagra, annak a múltját látjuk a jelenben. (Van amikor akár ezeréves távlatban is. Pl. a Napunkat nyolc perccel a valóságos idejénél később tapasztaljuk.)

Vagyis ha elérnénk a fénysebességet, akkor a "realtív idő" megállnak. Hiszen elindulnánk a fénnyel egy sebességgel, és ha párezer fényévvel odébb megállnánk, akkor is az indulási időpontban érvényes dolgokat tapasztalnánk a "Földre tekintve" (hiszen az induláskori fénnyel együtt indultunk el, vagyis ahova odaérünk, az induláskori fény is pont akkor ér oda.)

Ha túlhaladunk rajta, értelemszerűen elindul a "visszafelé utazás az időben.) Ugyanis mi elindulunk a mai állapotban lévő fénnyel a Földről, de a sebességünk gyorsabb mint a fényé, így lehagyjuk. Azaz "kellő távolságban", akár az ezer évvel ezelőtti "fényt" érjük utól. Vagyis ha "visszatekintünk a Földre", akkor nem az induláskori állapotát látjuk, hanem az ezer évvel ezelőtti Földet.

De tulajdonképpen nem szükségszerű ÁTLÉPNI a fénysebességet. Amennyiben csak a fénysebesség pl. 75%-ával haladunk (kb. 810.000.000 km/h-s sebességgel), akkor már igencsak tapasztalható értékű az idődeformáció.

Bizonyított, igazolt, ellentmondás-mentes és kísérleti körülmények között bizonyított is, hogy az eltérő vonatkoztatási rendszerekben eltérően múlik az idő. (Kis sebességnél is, csak ott nem érezhető.) Az idődilatáció létező, a hétköznapjainkban is jelen lévő dolog.

Azonban nagy sebességnél már igencsak "látványos".

Tegyük fel, hogy egy 10 fényévnyi távolságra (kb. 94.608.000.000.000 km) lévő testre megyünk el a fénysebesség 75%-ával. (fizikai "nyelven": v=0,75c (a távolság 3/4-ed fénysebesség), L=20ly (az időtartam 20 fényévnyi időtartam, hiszen tíz oda, tíz vissza)

Akit itthagyunk a Földön, neki értelemszerűen a 20 fényévnyi út 0,75 fénysebességgel: 20/0,75=26,67 évig fog tartani. (vegyük ezt az értéket a "földi" t-nek)

Az elutazó számára azonban a Lorenz-transzformációt kell alkalmazni (eltérő interciarendszerek miatt), az űrhajós számára t=e(epszilon)*t, ahol az epszilon értéke a Lorenz-faktor inverzével egyezik.

(A Lorenz-faktor pedig:

epszilon = (1-v^2/c^2)^1/2, vagyis a "távoli" t-t ki tudjuk számítani:

t=epszilon * t =[(1-0,75c^2/c^2)^1/2]*26,67év=(1-0,5625)^1/2*26,67év=0,4375^1/2*26,67 év=0,6614*26,67 év= // 17,64 év

Vagyis amikor az űrhajós visszatér majdnem pontosan 7 évvel lesz fiatalabb az ittmaradotthoz képest, mint amikor elindult. (A sebesség hatására az űrhajós a távolságot is rövidebbnek érzi, a Lorenz-faktor inverzének és a valódi távolság szorzatának egyezően, azaz számára 8,75 fényév távolságban lesz az "érzékelhető")

Ez azért már "időutazás" :) És működik.

Pl. hétköznapi példán is levezethető.

Beülsz az autódba, és tíz éven keresztül egyenletesen haladsz 200 km/ h-s sebességgel. Akkor a fenti képlet alapján:

v=200 km/h, ami fénysebességi hányadosra átszámolva: kb 2*10^-11c

A megtett távolság-ot is fényévnyi távolságban kell meghatároznunk: a 10 év az 87 600 óra, vagyis a távolság=200*87600=17.520.000 km. Ami fényévnyi mértékben: 1,85*10^-4ly

Akkor már igazából "számolhatunk is":

Az egyhelyben állónak az idő 10 év, a mozgónak pedig alkalmazva a Lorenz transzformációt:

t=epszilon * t=[(1-2*10^-11c^2/c^2)^1/2]*10év=-0,9999999999999999999996^1/2 * 10 év=0,9999999999999999999998*10év=9,999999999999999999998 év = 315.359.999,999999999999936928 másodperc. Szemben a 10 év = 315.360.000 másodpercével. Igaz csak nagyonminimális a különbség, de azért egy időpillanatnyit már ezzel a sebességgel is el lehet érni :)

Először is tisztázzunk valamit:

- nyugalmi tömeggel rendelkező test NEM érhet el a fénysebességet. Ehhez ugyanis végtelen energiával kellene gyorsítani.

- önmagában a "sebesség" semmiféle problémát nem okoz. Ha a fénysebesség 99%-ával száguldozol (és nem ütközöl semmivel), akkor sem érzed, hogy mész - sőt, a fényt továbbra is fénysebességűnek fogod látni, minden irányból. A csillagok érdekesek lesznek, az más kérdés...

A fénysebességet azonban TALÁN át lehet lépni - alagúthatással. A sebesség ugyanis legtöbbször nem teljesen határozott.

Ez aztán mindenféle problémát okozhat... úgyhogy nem biztos, hogy egyáltalán lehetséges.

Sziasztok!Én még kezdö hülye vagyok ugy hogy lehet hogy lesz egy két marhaság a sorok között.Mi történik ha átlépjük a fénysebességet? 1. biztos hogy nobel dijat kapunk. 2.gyorsan vissza kellene jönni az átadóra.Na de ne viccelödjünk hanem merüljünk bele "komolyabban".Én abból indulok ki hogy az ember egy primitív lény, és messze nem olyan okos mint azt a találmányok alapján gondoljuk.Hogy lehet 10 darab számmal variálni a matematikát és 43 betüböl megalkotni a világ 2 legnehezebb nyelvét??Nekem ez kicsit kezdetleges. talán lehet hogy innen származik a probléma hogy az univerzumunk világunk egyszerüen bármilyen "emberi" nyelvre lefordithatatlan és nincsennek rá szavak összefügések amivel megtudnánk érteni a dolgok lényegét.Egyszerüen már a kör kerületét nem tudjuk pontosan kiszámitani mert nem ismerjük a PI pontos értékét ,(álitólag végtelen) ezért az eredmény sem pontos.Égyáltalán el tudjuk képzelni a végtelent?Hogy 1 és kettö között lehet végtelen tizedes?És a végtelen páros vagy páratlan ? Esetleg prím szám???

Na de kezdek elkanyaródni , ugy hogy térjünk vissza az eredeti "gyári kérdésre"

Hogyan kapcsolodik egybe az idö a fény és a tér?

egyik ellentmond a másiknak.Tegyük fel átlépnénk a fénysebességet akkor minden bizonnyal számunkra megálna az idö de térben attól még mozognánk és lenne távolság amit idö alatt el kellene érni.Ez érthetö?? Szóval a fénynek is kell idó mire eljut a-ból b-be.És itt már megjelent akaratlanul is egy másik szemlélö.Mert ö nem fénysebességel mozog tehát neki mulik az idö.mig nekünk közelit a nulla felé.És ha átlépi akkor visszafelé telne?Ez ez ami nem lehetséges.vagyis szerintem akkor már egy másik térben érkeznénk meg idöben korábban mint ahogy elindultunk.

Miért állandó a fény? A nagy gravitáció miért görbiti el a teret?És vajon ugyan annyival görbül a fény is.De akkor már az idöt is elgörbiti.Képzeljük el hogy az ujjunkat a fénysebességel tudjuk mozgatni és érzékelni is.Tehát ha az ujjamal irok valamit az 0 idö alatt kész lesz mig a másik kezemnek ugyan azt leírni a sebességétöl fugg és ezzel egyenes arányban határozza meg az idö nagyságát is.Tehát ha átlépnénk a fény sebességet akkor hamarabb irnánk le azt amire még nem is gondoltunk?Ez paradoxon.És itt megint bekavar az idö utazás .Most igy ennyi jutott szembe de ha valakit érdekel vagy csak felpislantott akkor irjon nyugottan véleményt .

Köszönöm a lehetöséget.