Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Ha egy országban kihal egy...

Ha egy országban kihal egy növényfaj, miért nem ültetik egyszerűen vissza?

Figyelt kérdés

Magyarországon például már állítólag nem él hosszúlevelű harmatfű. Miért nem ültetjük be külfölrdől, ahol még él? Nyilván nem véletlenül pusztult ki, de az is nyilvánvaló, hogy adottak voltak a körülmények neki ahhoz is, hogy itt éljen. Ha pedig egy helyen sikerül szaporítani, máshol miért ne lehetne?

Ez a növény egyébként puszta példa, a kérdés elméleti és valamennyi, egykor itt is őshonos, de ma már kipusztult növényre igaz.


2011. febr. 27. 17:10
 1/6 anonim ***** válasza:
Mert annak más a genetikai tulajdonága, ergo nem lenne ugyanaz a növény. A 2. kérdésre pedig: Egy óriásharaszt sem lelhető fel pl. de van még rengeteg ilyen eltűnt növény, amit lehetetlen akár elképzelni is.
2011. febr. 27. 18:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 A kérdező kommentje:

Én ezt nem teljesen értem. Maradjunk az én példámnál, a hosszúlevelű harmatfűnél. A Wikipédia ezt írja:


"A D. anglica (hosszúlevelű h.f.) az 1950-es években még előfordult a lesenceistvándi Láz-hegyen,[1] illetve a Hanságban, a Vindornyai- és a Tapolcai-medencében.[2] Erdélyben és a Felvidéken még előfordul. ".


Erdélyben és a Felvidéken még előfordul. Vagyis ez ugyanaz a faj. Gondolom ez nem vitás, hogy attól, hogy más területen él, még ugyanaz, hiszen a növények számára nem léteznek országhatárok. Pl. ha az összes tölgyet kivágnánk, attól még az osztrák tölgy ugyanaz a tölgy lenne, mint amit mi kivágtunk. Szóval miért nem telepítjük be Erdélyből vagy a Felvidékről?

2011. febr. 27. 19:13
 3/6 anonim ***** válasza:
én azt kérdezném hogy tényleg létezik ilyen hogy dinó labor ??????? csak néztem amikor ment a discovery-n.. szerintem tutkó nem, de erősítsetek meg. !!
2011. febr. 27. 19:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:

Nem véletlenül halt ki onnan az a növény. Azért halt ki, mert megszűntek az életfeltételei, azaz elsavasodott vagy éppen ellúgosodott a talaj, túl nagy lett a nitrogéntartalom, kihalt az a méhecske ami képes volt megporozni, stb. Sokszor nem is tudják, hogy pontosan és ténylegesen mi a baj. Ha visszavisszük máshonnan, az nem megoldás, mert újra ki fog halni.


Mellesleg a növényeknél tényleg sokszor van genetikai izoláció, faj ide vagy oda. A növényeknél hogy valami faj vagy alfaj az sokszor kérdéses. Szóval nem mindig egyenértékű a visszatelepítés.


Előző: mit értesz dinó labor alatt? Olyan, ahol dinoszauruszokat keltenek életre, nincs.

2011. febr. 27. 21:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:

Valóban, a hosszúlevelű harmatfű élőhelyei megszűntek vagy megváltoztak. Sajnos a kereklevelű sincs sokkal rosszabb helyzetben. Az "aktív természetvédelem" (ami alá a visszatelepítések is sorolandóak) hatékonysága elég kérdéses, mivel tényleg nem véletlenül hal ki egy faj gyakran. Ha visszatelepítjük, akkor várhatóan kihal megint.

Egyébként van néhány példa mégis hazai visszatelepítésekre vagy magszórásos mesterséges terjesztésre. Ami kapásból eszembe jut, az szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica), aminek egy előfordulását (a Nyírségben) így sikerült fenntartani. Nem tudom, hogy volt-e valami ilyesmi célja az őshonosként ritka Teleki-virág (Telekia speciosa) elterjesztésének a Zempléni- és a Soproni-hegységben, ahol ezzel már túllőttek a célon, ugyanis a betelepítés helyein terjedő adventív fajjá vált (persze, azért az aranyvesszővel nem hasonlíthatók össze).

2011. febr. 27. 21:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim ***** válasza:
A genetikának azért van ebben nagy szerepe amúgy, mert elvileg minden élőhelyen olyan genetikai állományú populációk élnek, amelyek oda a legjobban adaptálódtak. Utóbbi elsősorban nem a legversenyképesebb genomot jelenti, hanem azt, amely leginkább összhangban képes élni más populációkkal és közben életképes minden egyéb tekintetben. A példádnál maradva: ha a magyarországi tölgyek kihalnának és osztrákot telepítenénk helyette, akkor lehet, hogy kevésbé lenne életképes hazánkban. De még rosszabb lenne, ha annyira életképes lenne, hogy kiszorítana más őshonos fajokat, vagy bizonyos populációkkal más kapcsolatot mutatna, mint a hazai tölgy, ezzel megbontaná a közösségek egyensúlyát. Ez így nagyon esélytelennek és feltételesnek hangzik, hiszen kicsi a földrajzi távolság. De itt van pl. a késeiperje (Cleistogenes serotina) nevű faj, amely a Középhegységben őshonos, míg a Kiskunság homokján az utóbbi évtizedekben vált adventívvé. Nem tudni, miért pont ekkor kezdett terjedni, hiszen nyilván eddig is jutottak oda magok, könnyen lehet, hogy máshonnan hurcolták be az adventív populációt. Szóval ez nagyon bonyolult...
2011. febr. 27. 22:13
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!