Miért különbözik az izobár és izochor állapotváltozások során a gázok fajhője?

Más a kettő mechanizmusa, és a közeg így viselkedik. (izobár: p = áll, izochor: v = áll).

Ha komolyabban érdekel, akkor egy víz-gőz fázisdiagramot javaslok áttanulmányozásra első körben.

A fajhő definíciója: cx=dQ/dT|x (x folyamatra jellemző pl V P) Az első főtétel szerint DU= dQ + dW ( A belső energia teljes differenciál, jelen esetben függjön V-től és T-től U(T,V))

gázoknál ha az anyagmennyiség nem változik,akkor dW= -pdV

ekkor dQ = DU+pdV és általánosan

cx= dU/dT|V + (dU/dV|T + P)*dV/dT|T (ahol dU/dV|T a belső energia térfogat szerinti parciális deriváltja állandó hőmérséklet mellett)

ideális gáz esetén az állapotegyenlet P*V=n*R*T és U=cv*T

ideális gáz belső energiája csak a hőmérséklet függvénye ( következik pl a Gay Lussac kísérletből)

ezek alapján ideális gázra cp= cv+nR ami a Robert Mayer egyenlet.

[link]

Ez tök jól elmagyarázza :)