Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Hogyan lehetséges az, hogy a...

Hogyan lehetséges az, hogy a Hold "körbeesi" a Földet?

Figyelt kérdés
A kérdésem elsősorban arra irányul, hogy mi okozza a Hold Föld körül történő keringését? De ugyanez a kérdés vonatkozik a Föld-Nap, illetve a Nap-központi fekete lyuk mozgására is? Ha a Föld egy bizonyos erővel vonzza a Holdat, akkor miért nem ütközik a két égitest ahelyett, hogy "szabadeséssel" kering körülötte, s a tengelyforgásnak köszönhetően még távolodik is tőle minimális mértékben. Keresgéltem neten magyarázatot, de nem igazán értettem meg őket. Elmagyarázná nekem valaki részletesen? Köszönöm előre is !
2012. jan. 1. 16:58
 1/5 anonim ***** válasza:

Azért, mert a Holdnak is megvan a maga lendülete. Ha nem mozdulna, akkor "beleesne" a Földbe. De amikor kialakultak a bolygók, akkor a pornak már volt egy körforgó mozgása, és ez a lendület maradt meg az év milliárdok alatt.


Földről ezt nehéz elhinni, de az űrben voltaképpen semmisincs, ami lassítaná a testeket - meglöksz valamit, és évmilliókig fog ugyanarra "repülni" tovább. Ugyanez van a Holddal is - nincs ami lassítaná, így a majd 5 milliárd évvel ezelőtt szerzett lendületét tartja a mai napig :)

2012. jan. 1. 17:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:

jah, ha az űrben is olyan sűrű volna a levegő mint itt a földön, akkor a hold egy idő után lelassulna, és a föld magába szippantaná.


de mivel nincs légellenállás, ezért a holdat nem fékezi le semmi, olyan mintha egy kutya lenne, ami folyamatosan rohan előre egyenletes sebességgel. Te meg a gazdája volnál, és fognád pórázon, húznád magadhoz folyamatosan, egyenletes erővel. A kutya nem tud elszakadni tőled, de kanyarodni tud, szóval elkezd keringeni körülötted, és folyamatosan húz kifelé, te meg húzod őt befelé, de ahhoz hogy magadhoz húzd, a kutyának abba kéne hagynia a futást, vagy neked jóval erősebben kellene befelé húzni a kutyát.

2012. jan. 1. 17:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 PótPápuaPuapó ***** válasza:

A Föld-Holt (átlagos) távolságot megtalálod a neten. És a keringésének sebességét is. Ez alapján kiszámolhatod a Holdra ható centrifugális erőt. A Föld és Hold tömegéből, és a távolságból ki tudod számolni a gravitációs erőt is. A két erő nagysága egyenlő. Ezért nem ütközünk a Holddal.


Azt meg, Hogy miért van centrifugális erő a Föld és Hold között, Sir Butcher már elmondta. Van lendülete.

2012. jan. 1. 19:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:

Az alapvető válasz az, hogy azért, mert a Holdnak a Földre vonatkozóan van egy impulzusmomentuma, ami állandó. De szemléletesen is be lehet látni, de azt inkább nem a Holddal, hanem egy a Földtől kis távolságban elhajított kővel mondom el.


Szóval azt kell tudni, hogy ha a Földgömböm bármilyen irányban megteszel 8 kilométert, akkor az eredeti helyedhez képest 5 méterrel kerülsz "lejjebb". Ezt a föld sugarából egy kis geometriával ki lehet számolni.


Azt is tudjuk, hogy egy elejtett vagy elhajított test az első másodpercben 5 métert zuhan. (Ezt is ki lehet számolni a gyorsuló mozgás egyenleteiből.


Ha tehát egy követ a Föld felszínének közelében vízszintes irányban elhajítasz 8 km/s sebességgel, akkor az 1 másodperc alatt 8 km-t tesz meg vízszintesen, és 5 métert zuhan. A Föld felszíne viszont ezen a 8 kilométeren szintén 5 méterrel kerül lejjebb. Vagyis ha a kő sebessége 8 km/s, akkor a Föld folyamatosan "kigörbül" a repülő kő alól, a kő sosem kerül közelebb a felszínhez. Így végül is "körbezuhanja" a Földet. Persze mindezt csak akkor, ha nincs légellenállás.

2012. jan. 1. 22:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 anonim válasza:
A tudomanyos kellektar fogalmait felreteve, unkaocsemnek igy sikerult elmagyarazni, hogy ne kelljen tul sok "szakszot" hasznalni hozza: kepzeld el, hogy egy szakadek szelen vagy es leugrasz. Elobb-utobb leesel, es nem lesz jo vege. Ha kozben el is rugaszkodsz elore, akkor ugye az tortenik, hogy a szakadek szeletol szamitva bizonyos tavolsagot megteszel azert elore, mielott porul jarsz. Most kepzeld el, hogy egyre nagyobb segeseggel jatszod el ugyanezt (marmint pl nekifutasbol ugrasz le). Eljon az a sebesseg (elemeletileg persze, ez csak egy buta pelda!), ahol igaz a kovetkezo: mikozben egy metert zuhansz lefele, kozben a Fold felulete is "gorbul" 1 metert (mivel gomb alaku ugye), azaz nem kerulsz kozelebb a talajhoz. Ha ezt elered, akkor sose fogsz lezuhanni, hanem keringesbe kezdesz. No persze ez egy buta pelda, es ebben a formaban megvalosithatatlan, ehhez azert eleg nagy sebesseg kell, es mas pratikus okok miatt sem (legellanallas pl) jonne ossze. Amde ha az urt vizsgaljuk, ott eloszor is nincs legellanallas peldaul, masreszt az egitestek nyilvan nagyobb sebeseggel is keringenek, mint ahogy egy ember futni tud (enyhen szolva, a Fold eseten szamold ki: a palya sugara a Nap korul kb 150millio km, ha kornek feltetelezed (jo kozelitessel az, bar nem teljesen) akkor a keruletet megkaphatod, ezt el kell osztani ugye az egy evben levo orak szamaval (mivel a Fold egy ev alatt keruli meg a Napot) es kijon, hogy kb milyen sebesseggel kering a Fold a Nap korul. Ha ennel kisebb sebesseggel keringene, akkor bele is zuhanna, ha nagyobb sebesseggel akkor egyere elnyultabb palyan keringene (egyre jobban elterne a kortol) illetve egy bizonyos hatar elerese utan meg is tudna "szokni", es orokke elhagyna a Napot (ezt hivjak ugye szokesi sebessegnek - egy olyan ureszkoz ami elhagyja a Naprendszert - lasd pl Voyager szondak - el is ertek ezt a sebesseget).
2012. jan. 2. 16:54
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!